A főváros legforgalmasabb személypályaudvarát, eredeti nevén a Központi Pályaudvart a MÁV építtette 1881-1884-ben eklektikus stílusban. Akkoriban Európa egyik legkorszerűbb pályaudvara volt. Rochlitz Gyula tervezte a fogadóépületet, Than Mór és Feketeházy János a csarnokot. Bezerédi Gyula alkotásában allegorikus szoborcsoport látható a 43 m-re magasodó homlokzaton. Az eredeti szobrokat az 1990-es években lezajlott rekonstrukció keretén belül újragyártatták. A főhomlokzat kapuja mellett a gőzgép feltalálója, James Watt és a Rocket gőzmozdony tökéletesítője, Goerge Stephenson szoboralakjai láthatók Stróbl Alajos és Vasadi Ferenc alkotásában. A főhomlokzaton lévő óra alatt eredetileg négy szobor állt az oszlopokon. Ezek az 1930-as években eltűntek, majd 2003-ban pótolták őket. Feketeházy János tervezte a 42 m széles fogadócsarnok vasszerkezetét, mely eredetileg ötvágányú volt. A pénztártermet, melynek freskói Than Mór és Lotz Károly keze munkái, 2008-ban újították fel. Az impozáns látvány mellett a váltórendszer központi irányítása és az elektromos világítás akkoriban modern technikai újításként különlegesnek számítottak. Schikedanz Albert tervei alapján készült a csarnok eredeti festése. 2002-2004-en két szakaszban újították fel a csarnokot és a középső főhomlokzatot elismert vállalkozók segítségével. Az épület villanyvilágításának kiépítése a Ganz Gyár nevéhez fűződik, Gregersen Guilbrand cége végezte a cölöpalapozást, a MÁVAG készítette a vasszerkezeteket, Jungfer Gyula műhelyéből kerültek ki a lakatosmunkák, Oetl Antal pedig az öntöttvas elemeket készítette el.
Keleti pályaudvar
