Zákinthosz
A Jón-szigetek legdélebbi tagja Zákinthosz, melynek nyugati, nagyrészt hegyvidéki tájai szinte lakatlanok, míg keleti felén termékeny síkságok, festői öblök és hosszú, homokos strandok terülnek el, a gyönyörű szigeten szinte egész évben nyílnak a tájat ezer színűre festő vadvirágok. A velenceiek szívét is elnyerte, akik hosszú uralmuk alatt Zákinthoszt a Kelet Virágjának nevezték el. Aki itt tölti a pihenését, a strandolás mellett gyönyörű kolostorokat és templomokat fedezhet fel, megnézheti a híres Kék Barlangokat, Zante város amfiteátrumát és számos érdekes múzeumot. A sziget szerencsésnek mondhatja magát abból a szempontból, hogy a velencei korszakot idéző épületek többsége a térséget többször is megrázó földrengések ellenére is áll. A sziget fővárosa Zákinthosz, más néven Zante egyben a fő kikötő is, itt kerül sor a sziget legnagyobb fesztiváljaira, ünnepségeire.
Ithaka
A második legkisebb lakott szigete a Jón-tengernek. 29 km hosszú és 6,5 km széles, partvonala 100 km-t tesz ki, két félszigetét az Aetos-földnyelv (Sas-öböl) kapcsolja össze. A szigetnek nincsen saját reptere, a látogatók Kefaloniából komppal tudnak átjönni ide. Ithaka fővárosa a velencei idők óta Vathi, ez a világ egyik legnagyobb természetes kikötője. A szigetet az egész világon elsősorban, mint Odüsszeusz szülőföldjét ismerik. Bár régészeti leletek nem támasztják alá Homérosz történetét, mégis a helyiek úgy tartják, szigetük azóta is az életet és a végzetet jelképezi. Ithaka, akárcsak a Jón-szigetek többsége, számtalanszor került idegen hatalmak irányítása alá. Megfordultak itt a rómaiak, bizánciak, frankok, normannok, velenceiek, törökök, franciák és britek, míg végül 1864-ben elnyerte függetlenségét és csatlakozott Görögországhoz. Az 1953-as földrengés történelmi épületeinek nagy részét a földdel tette egyenlővé, csupán néhány maradt fenn a velencei korszakból, főleg Vathi városában. A csodálatos környezet miatt a sziget kitűnő a túrázáshoz, ugyanakkor kellemes hangulatú települései is vendégmarasztalók. Ithaka egyik pozitív vonása, hogy a tömegturizmus még nem uralkodott el itt, ezért viszonylagos érintetlenségében fedezhetjük fel.
Kefalonia
A Jón-szigetek egyik legnagyobbikán 32 ezer ember él. Északon Lefkas, délen Zákinthosz szigetével beleesik a turisták fő útvonalába és ez valamelyest meg is érződik a sziget atmoszféráján. Évről évre gombamód szaporodnak a szállodák és az egyéb turisztikai létesítmények, Kefalonia területe azonban elég nagy ahhoz, hogy még így se keltse a túlzsúfoltság érzetét. A katasztrofális 1953-as földrengés során 600 ember életét vesztette és több ezren megsebesültek, az épületek 70%-a összeomlott, de nagy részüket újjáépítették. Ezt követően sok szigetlakó elhagyta otthonát és máshova költözött Kefaloniáról. A sziget központi települése 1757 óta Argostoli, mely az egyik félsziget belsejében épült ki. Történelmi épületeiből nem sokat őriz, hiszen a földrengés után csupán 1-2 ház, egy híd és egy obeliszk maradt épen. Kefalonia elsősorban természeti szépségével és gyönyörű, homokos strandjaival csábítja az utazókat. Strandjait a Földközi-tenger térségének, sőt, a világ legszebbjei között tartják számon. A partok mentén vakítóan fehér sziklák magasodnak és alkotnak kisebb öblöket. A sziget belsejében az erdőkkel borított hegyeken még nyáron is kellemes sétákat és túrákat lehet tenni.
Paxosz
A legkisebb Jón-sziget csupán 11 km-re fekszik Korfu partjaitól. Sok látogató évről évre visszatér ide, annyira megfogja őket Paxosz hihetetlen nyugalma, a helyiek vendégszeretete és a káprázatos látványa a szigetnek. A sziget nagy részét göcsörtös, több száz éves fákkal teli, ősi olajfaliget borítja, másutt nehezen fellelhető, békés környezetet teremtve. Az 1960-as évek óta a paxosziak egyre inkább bekapcsolódnak a turizmusba a halászat és az olajbogyó termesztés mellett. A paxoszi olívaolaj messzi földön híres, nagyon jó minőségű, szappant és sampont is készítenek belőle. Az idegenforgalom egyelőre még csak finoman lopakodik be a szigetre, de alapvetően nem befolyásolja Paxosz eredeti arculatát és atmoszféráját. Még mindig megtalálhatók itt a csendes, elhagyatott kis öblök, melyek vize kristálytiszta. Paxosz partvonalának nagy része kavicsos és sziklás, csupán 1-2 homokos strandja van, de mindegyik kifogástalan vízminőséggel rendelkezik.
Lefkada
Lefkada az a sziget, ahol mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbb kikapcsolódási lehetőséget. A fiatalokat hajnalba nyúló bulik várják, a szörfösök meglovagolhatják az erős áramlatokat, számos magányos pont van a szigeten azoknak, akik a világ zajától távol szeretnének pihenni és a településeken sok a látnivaló a felfedező kedvű turistáknak. Lefkada lakói híresek arról, hogy nagyon meleg szívvel fogadják az idegeneket, sokan közülük kizárólag a vendéglátással foglalkoznak. A szigetet a nagyvilág az 1960-as években fedezte fel a sajtónak köszönhetően. Amikor Jackie Kennedy és Onassis itt tartózkodtak, rengeteg újságíró érkezett Lefkadara, hogy a közelükben lehessen. Azóta Lefkada már előkelő helyet foglal el Görögország turisztikai térképén, elsősorban a vizisportot kedvelők és a szörfösök kedvenc úti célja.
Kithira
Egyike a Jón-szigeteknek, de földrajzi elhelyezkedése miatt hivatalosan Attikához tartozik. A görög mitológia szerint itt született Afrodité, minden istennők legszebbike. A sziget festői szépsége miatt méltó is ehhez a legendához. Lenyűgöző tájai, strandjai, bájos települései csak úgy árasztják magukból a romantikát, a hagyományos stílusú épületek, bizánci templomok és a velencei erőd csak még tovább fokozzák ezt a hangulatot. Nyaranta fesztiválokat rendeznek a szigeten, ahol főszerep jut a helyben készült termékeknek és a hagyományőrzésnek. Kithira alapvetően még ma is egy nagyon tradicionális sziget, mely nem rendelte magát alá az idegenforgalomnak, szinte ugyanolyan békés és természetes, mint lehetett évszázadokkal ezelőtt.
Korfu
A második legnagyobb a Jón-szigetek között és az első, mely megnyitotta kapuit a tömegturizmus előtt. A világ legtávolabbi pontjairól is érkeznek ide utazók, Korfu pedig rendületlenül képes minden életkor igényeinek és minden ízlésnek eleget tenni. Korfut Smaragd-szigetként is emlegetik, Homérosz egyenesen Édenkertnek nevezte zöldellő dombjai, magas hegyei, kéklő vizei, fehér homokja, vadvirágokkal teli mezői és a végtelen olajfaligetek miatt. Korfu nemcsak tájait tekintve változatos, de települései is más-más adottságokkal bírnak. A csendes halászfalvak itt éppúgy megtalálhatók, mint a legmodernebb luxus szállodák. Korfu az oktatás és a kultúra terén is fontos szerepet tölt be, híresen sok és érdekes múzeummal büszkélkedhet.
