Trebarwith strandAnglia távoli, nyugati végén, az Atlanti-óceánba nyúló félszigeten, varázslatos partokkal keretezve Cornwall már első pillantásra is az egyik legszerencsésebb megyéje az országnak. A vidéki báj, a tengerészeti múlt, a gazdag történelmi örökség, a világ legjobbjai közé tartozó strandok, a harapnivalóan friss levegő – Cornwall ezernyi apró részletében testesíti meg a tökéletes turisztikai célpontot. Maguk az angolok is szívesen jönnek el ide az ország távolabbi részeiből és töltik el pihenésüket ezen a kimeríthetetlenül sokszínű vidéken, főként a hangulatos halászfalvakkal pettyezett Cornish Riviérán, ami egyben Anglia szörfparadicsoma is. A hagyományoknak itt fontos szerep jut, a tradíciók visszaköszönnek úgy a gasztronómiában, mint a nyelvjárásban vagy a kelta gyökerekkel rendelkező helybeliek büszke önérzetében.

Észak-Cornwall

Kietlen, világtól távoli partjairól híres, amit a szörfösök előszeretettel látogatnak. Észak-Cornwall a tenger felől szinte megközelíthetetlen, sok-sok mérföldön át csupán egyetlen biztonságos öble van, ahol ki lehet kötni. A szélfútta tengerparton gyakorta viharos az időjárás, ezen a vad tájon a legendák szinte tálcán kínálják magukat. Itt található az apró, kelta falu, Tintagel, amiről úgy tartják, Artúr király szülőhelye lehetett. Nem messze tőle nyújtózik a Cornwall legszebb strandjaként is emlegetett partszakasz, a Trebarwith strand, tőle délre pedig a festői halászfalu, Port Isaac keskeny utcáin sétálhatunk. A kis települést a turisták csak nemrég fedezték fel, tökéletes választás egy napos kirándulásokhoz és ideális kiindulópont a környék bebarangolásához.
A szárazföld belsejében fekvő Polzeath a megye legnagyobb települése, exkluzív törzshelye az angol milliomosoknak. Tengerpartja természetvédelmi terület, szeles időben sziklái nagyon veszélyesek lehetnek. Gyakran tűnnek fel a közelében delfinek, a partmenti sziklákat pedig madárkolóniák népesítik be. Turizmusa a 19-20. század fordulóján kezdett szárnyra kapni és azóta is ez a helyi gazdaság alappillére.
A Bodmin-lápvidék szélén található Bodmin város egykor Cornwall adminisztratív központja volt, ennek emlékét a város építészetében őrzi. A megye egyik legrégebbi települése, melynek impozáns épületei visszavisznek abba az időbe, amikor Bodmin az ón bányászat 19. századi fénykorában jómódra tett szert. A szomszédos lápvidék kiemelkedő természeti szépségeket tartogat, itt található Cornwall két legmagasabb pontja, a Rough Tor és a nála valamivel magasabban, a tengerszint felett 420 m-rel fekvő Brown Willy. A területen több száz bronzkori kunyhó maradványa látható és feltárták egy középkori kápolna maradványait is. A lápvidék felfedezéséhez a legjobb kiindulópont Minions falu, ahonnan eljuthatunk Cornwall legérdekesebb monolitjaihoz.

Fowey

Dél-Kelet-Cornwall

Ez a régió a történelmi kapuja a megyének, első települése pedig a Tamar-folyó partján fekvő Torpoint. Cornwall északi vidékeihez képest ez a terület jóval nyugalmasabb, családbarát strandok, festői halászfalvak, lágy dombok, zuhogó folyók jellemzik. Sok itt a történelmi látnivaló, melyek nem csupán egy-két évszázaddal visznek vissza a múltba, de jóval korábbi időutazásra invitálnak. Vaskori falvak maradványa, ősi kőkörök és sírkamrák mellett itt található a híres 6. századi monolit, a Tristan-kő, valamint a természet szépségéről híres Fowey kikötőjét őrző 14. századi épületek. Cornwall legjobb állapotban fennmaradt és legjelentősebb Tudor-kori épülete, a 15-16. században épült Cothele-ház St. Dominick büszkesége. Liskeard, az ősi vásárváros azon kevés cornwalli települések egyike, ahol még ma is megtartják a hagyományos heti vásárokat. Utcáin sétálva viktoriánus épületek előtt haladunk el, melyeket a város virágzásnak idején, a 19. században húztak fel. A 700 éves halászati múlttal rendelkező Polperro a megye egyik legnépszerűbb városa. Keskeny utcái, szép, régi kis házai ma is ellenállhatatlanok. Üzleteiben festményeket, kézműves termékeket, ékszereket árulnak a turistáknak. A művészet fontos szerepet tölt be a város életében, minden év júniusában megrendezik a Művészeti Fesztivált.
Lostwithiel a gyönyörű, erdős Fowey-folyóvölgyben fekszik, Cornwall szívében. A normannok által 800 évvel ezelőtt alapított város Anglia déli partjainak legforgalmasabb kikötője volt egykor, majd a 13. században a megye központja lett. Az antikvitások iránt rajongó turisták biztosan útba ejtik, hiszen Lostwithiel utcái tele vannak régi bútorokat, kerámiákat, gyűjteményeket kínáló üzletekkel.
A megyének ezen a részén a legnagyobb település Mevagissey. A régi város Cornwall szardínia halászatának központja volt, működő kikötőjében ma is tucatjával sorakoznak a kis halászcsónakok. Sok régi épülete annak az időszaknak a tanúja, amikor a városban minden a szardínia halászat és a hajóépítés körül forgott, ez jelentette akkoriban az itteniek kizárólagos megélhetési lehetőségét. Szűk utcáit ma kávézók, galériák, kézműves műhelyek szegélyezik, lenyűgöző tengerpartján számos szép strand nyújtózik.

St. Ives

Nyugat-Cornwall

Ez a terület egykor önálló sziget volt. Bár most már kapcsolódik a szárazföldhöz, sok szempontból ma is különállónak tekinthető. A gránit sziklák kiszögellései mögött kis halászfalvak néznek szembe a dühös óceánnal – sokak szerint itt tárul elénk Cornwall leginkább magával ragadó arca. A régió fővárosa Penzance, mely évszázadokon át fontos kereskedelmi központ volt. Házainak nagy része a 18. század végéről származik, a város büszkesége az 1786-ban épült színház, mely valószínűleg az ország legrégebbi gregorián színháza. A bájos St. Ives számtalan hazai és nemzetközi díjat mondhat magáénak, melyek mind dicsőségére válnak. Megválasztották már a legjobb családi nyaralóhelynek, partszakasza elnyerte a legjobb európai strandok közé történő besorolást, nem szorul tehát túl nagy magyarázatra, hogy a várost miért kedvelik annyira a turisták. Az 1800-as évek közepe óta a legnagyobb szobrászok, festők és keramikusok gyűjtőhelye St. Ives, ahol a sok galéria és kiállítás mellett pubok, éttermek és kávéházak, valamint delfinnéző hajókirándulások várják a turistákat.
A festői Mousehole történetének első fele 1595-ben ért véget, amikor a spanyolok az összes házát porig égették – egyetlen kivétellel. Ez az egy ház még ma is áll és jelent összekötő kapcsot a település régmúltja és jelene között. 100 évvel ezelőtt Mousehole még egy nyüzsgő kikötő volt, tele halászhajókkal. Ma már jóval csendesebb, de régi báját még mindig őrzi. Szűk utcáiban egymás mellett sorakozó lakóházai fölé nyaralók épültek, szorosra font koszorúként védve magukat a tenger erős hullámaitól.
Bár hagyományosan a hajózásból, a halászatból és a mezőgazdaságból szerezte bevételeit, Nyugat-Cornwall megélhetése – a megye többi részéhez hasonlóan – ma már elsősorban a turizmustól függ.

Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here