Galata-torony
A középkori tornyot a genovaiak építették, hogy innen figyelhessék az ellenség közeledését. 1348-ban készült el, de azóta többször átalakították – az 1509-es, a tornyot szinte teljesen megsemmisítő földrengés után is -, így mai arculata már nem az eredeti kinézetét adja vissza. Története során nemcsak külseje, de funkciója is folyamatosan változott. Őrtoronyból börtön lett, majd a 16. században csillagászati megfigyelőhely. A legenda szerint 1638-ban Hezarfen Ahmed Celebi mesterséges szárnyakkal felszerelkezve a torony tetejéről leugorva tett kísérletet a repülésre. 1794-ben a Galata-tornyot tűzvész pusztította, ami kissé ironikus annak ismeretében, hogy ebben az időszakban éppen tűztoronyként használták vagyis innen figyelték, hogy a városban hol csaptak fel a lángok. Utolsó helyreállítása 1967-ben történt. Belsejében étterem működik és a panorámáért érdemes felmenni a tetejére is.
Dolmabahce Palota
A Boszporuszon épült, 19. századi, fényűző palota kétszer is az Oszmán Birodalom székhelye volt. Építését 1842-ben kezdték el és 1853-as befejezése után az birodalom alapja, egyúttal a szultán rezidenciája is lett. Ezt a szerepét egészen 1922-ig betöltötte, kivéve egy húszéves időszakot, amikor a székhelyet a Yildiz Palotába helyezték át. A Török Köztársaság kikiáltása után sem vesztette el fontosságát. Az első elnök, Mustafa Kemal Atatürk is itt élt és 1938-ban falai között hunyt el. A palota hatalmas mérete és impozáns megjelenése színes, gazdagon díszített belsőt takar. Kétségkívül Isztambul egyik legszebb épülete, melynek Tróntermében a Viktória királynő által ajándékozott csillárt is láthatjuk. A Dolmabahce Palota kizárólag vezetéssel egybekötve, előzetes bejelentkezés után látogatható. Körbejárása akár 2,5 fél órán át is eltarthat.
Beylerbeyi Palota
Az ázsiai partokról tekint le a Boszporuszra, mely az oszmán Abdulaziz szultán megrendelésére épült az 1860-as években. Ez a dekoratív uralkodói rezidencia, szalonjában egy szökőkúttal, pazarul berendezett szobáival, kristálycsilláraival, kínai vázáival, pompás kertjeivel Isztambul egyik legfestőibb nevezetessége. Eredetileg nyári rezidencia és fontos társasági események helyszíne volt. Két fürdőpavilonjából az egyik a szultán háreme számára volt fenntartva, ide kizárólag nők léphettek be. A palota berendezésével kapcsolatban meg kell említeni, hogy a bútorok nagy részét maga II. Abdulhamid szultán készítette, aki szakmája szerint hivatásos bútorasztalos volt.
Rumeli erőd (Rumelihisari)
Az erődöt Hódító Mehmed építtette 1452-ben. Akkoriban a szultán Konstantinápolyt készült bevenni és megpróbálta visszahódítani azt a bizánciaktól. Az erőddel az volt a célja, hogy elvágja a város élelem utánpótlását a hajók ellenőrzésével. Több mint 3000 ember dolgozott az építésén, ezért megdöbbentően rövid idő alatt, 1 hónap alatt el is készült. Szemben vele áll az Anadoluhisari, melyet Mehmed dédnagyapja építtetett egy korábbi római erődítményt helyén. Mehmed a Rumeli erőd segítségével végül 1453-ban sikeresen elfoglalta Konstantinápolyt. Ma a történelmi erőd és benne a múzeum is szabadon látogatható, akárcsak a nagyszerű kilátást nyújtó tornyok.
Bazilika Ciszterna
Másik nevén az Elsüllyedt Palota egy földalatti csoda, egyike Isztambul kevés megmaradt bizánci emlékének. A hatalmas oszlopok, a titokzatos légkör olyan hatást kelt, mintha egy úszó palotában járnánk, de valójában ez egy óriási víztározó. 532 táján épült I. Iustinianus bizánci császár uralkodása alatt. Nagyjából 80.000 m3 víz tárolására volt képes, ezzel biztosította a palota és a város ellátását is. Építésének idején a felette található tér a Stoa Basilica nevet viselte, innen ered a víztározó elnevezése. Napjainkban a látogatók felfedezhetik ezt a rejtélyes világot, sétálhatnak a 336 gyönyörű márvány oszlop között, a boltíves mennyezet alatt, miközben az ütemesen csepegő víz kísérteties visszhangja adja az aláfestést.
Topkapi Palota
Minden bizonnyal Isztambul legfontosabb történelmi helyszíne, egyúttal Európa egyik leglátogatottabb múzeuma. A Palota az Oszmán Birodalom közigazgatási központja volt csaknem 400 éven keresztül, a 15-19. században. Fő részeinek építését 1478-ban fejezték be, majd minden soron következő szultán uralkodása alatt hozzátoldottak, átalakították. 1855-ben a székhelyet áttették innen a Dolmabahce Palotába, majd 1924-ben múzeum lett belőle. A Topkapi Palota nem egyetlen épület, hanem egy teljes komplexum, mely Isztambul hét dombja közül az egyiket teljes egészében elfoglalja. Különböző funkciókat betöltő épületei – konyhák, hárem, stb. – monumentális kapukkal és udvarokkal vannak elkülönítve egymástól. A Palota teljes területe kétszer akkora, mint a Vatikán és fele Monaco állam területének. Amellett, hogy a szultán rezidenciája, a kormány székhelye is itt volt. Az állami kincstár és levéltár is itt kapott helyet, akárcsak a legfelsőbb fokú képzést biztosító iskola. Kiállításain megnézhetjük a szultánok kristály, ezüst, porcelán és ékszer gyűjteményét, itt látható a világ leggazdagabb óra gyűjteménye, az iszlám szent ereklyéi, köztük Mohamed kardja, íja és palástja, felbecsülhetetlen értékű miniatúrák, a világ legnagyobb gyémántja és számos egyéb, a világon egyedülálló tárgy.
