Guimaraes

Portugália északi részén, a Serra de Santa Catarina lábainál fekszik Guimaraes, a város, melyet a nemzet bölcsőjének neveznek. Ez volt az első fővárosa az újonnan létrehozott Portugál Királyságnak, valamint itt született annak első királya, Henrik Alfonz. A város alapvetően megőrizte középkori hangulatát, de amellett, hogy számtalan műemlékkel várja a turistákat, napjainkban egy pörgős életet élő kisváros, mely fontos szerepet tölt be a kereskedelemben és kézművessége, különösen ezüst- és aranyművessége, valamint a helyi hímzés szintén nagy jelentőségű.

Guimaraes városába érkezve nagyon barátságos hangulat fogadja az utazót, hiszen szokatlanul sok zöld területet láthatunk. A társasági élet központja a Praca Toural, melyet üzletek, lakóházak és bankok szegélyeznek, valamint a mindig nyüzsgő Rua de S. Antonio, Guimaraes bevásárlóutcája. A turistáknak azonban nem ajánlott rögtön itt, a város elején megállni, hiszen a festői óváros a gránitból épült, impozáns házaival jóval beljebb várja őket.

A Largo da Oliveira a történelmi városközpont szívében az egyik leglátványosabb pontja Guimaraes-nek. A tér és a Nossa Senhora da Oliveira templom elnevezéséhez egy legenda fűződik, mi szerint a vízigót Wambat szerették volna megtenni uralkodónak, ám ő visszautasította a kérést és egy feltételhez kötötte azt. Fogott egy száraz olajág gallyat és azt mondta, akkor lesz belőle király, ha ez a gally újból kihajt. A mítosz szerint ma a templom gótikus kupolája áll ott, ahol Wamba a száraz homokba szúrta a száraz ágat, ami újra elkezdett zöldellni. A templomot Henrik Alfonz emeltette a 12. században hálaként egy csatában elért győzelméért. A templomban található ezüst oltár és szentségi kápolna figyelemreméltó, akárcsak a gótikus oltár és a sekrestyében található kápolna mintás csempéi.

A város fölé magasodik a vár szürke, masszív épülete, mely a 10. században épült Guimaraes védelmére a mórok és a normannok támadásai ellen. A karcsú, magas bástyákkal kiegészített erőd rendkívül jó állapotban maradt fenn. I. Henrik Alfonz kapcsán ezt az épületet is egyfajta nemzeti szentélynek tekintik, hiszen a későbbi uralkodó szülei már e falak között éltek, a történészek szerint pedig Henrik Alfonz is itt született 1109-ben. Az erődöt a 20. században teljesen felújították és műemlékké nyilvánították.

Guimaraes-ben messze a legszebb belsővel az Igreja de Sao Francisco, vagyis a Szent Ferenc templom büszkélkedhet. A gótikus kapun belépve hatalmas belső tér fogadja a látogatót, szemben a díszes, kék-fehér csempékkel kirakott szentéllyel. A kereszthajó jobb oldali főoltárán a templom prelátusának nappalijáról készített, aprólékosan kidolgozott, miniatűr másolatot láthatjuk egy jelenettel, ahol a bíboros egy macska és a kutya társaságában pihen. A 14. században épült templomot a 18. században teljesen átépítették, alig maradt meg valami eredeti oszlopcsarnokán kívül.

Guimaraes városától 18 km-re található Felgueiras, mely boráról és csipkéjéről is híres. A környéken több kis falut is érdemes felkeresni, pl. a 15 km-re található Fafe-t is, melynek különlegességét a fejedelmi, brazil stílusú rezidenciák adják, melyeket a leggazdagabb polgárok építettek, akik Brazíliába emigráltak, majd újból szülőföldjükön telepedtek le a 18-19. században.