Bár Spanyolország észak és déli része egyazon országot alkotnak, mégis számos szempontból különböznek egymástól. A dél az állandó vibrálásról, a forróságról, a flamencoról, a turistacsalogató tengerpartokról és a sivatagosan száraz vidékekről ismert, míg az északi régiók inkább a lankás, zöld tájakkal, a finom ételekkel, az autentikus kultúrával és az enyhébb éghajlattal bűvölik el az utazókat.
Hogy mi mindent tud nyújtani az északi Galícia, Asztúria, Cantabria és Baszkföld és mit kínál a déli tengerparti régió Andalúziával, benne a Costa del sol és a Costa de la Luz vidékével? Most kiderül!
1. Éghajlat
A hőtérképen a piros sarokban találjuk Andalúziát, ahol az év nagy részében tűz a nap. A nyár forró, nappal 35, éjjel 15 fok körül mozog a hőmérséklet. Néhányan ezt kedvelik, sokak számára viszont az egész napos izzasztó hőség inkább kellemetlen. Szeptember és október már jóval enyhébb, a 25 fok körüli hőmérséklet még a strandolást is lehetővé teszi. A csípős telek januárban kezdődnek és márciusig kitartanak. Ezek a hónapok Cadíz tartományban, az Atlanti-óceán partján jóval csapadékosabbak, mint a szomszédos Costa del Sol vidékén.
A kék sarok, azaz Spanyolország északi része kevésbé szerencsés. Costa da Morte, mely az Atlanti-óceán mentén fut végig a galíciai régióban, híres arról, hogy az egész országban itt a legrosszabb az idő. Nagyjából Anglia csapadékos, hűvös, szürke időjárásához hasonlítható. Nyári napokon általában jóval 25 fok alatt marad a hőmérséklet, télen nem ritka a fagy, ugyanakkor hó csak elvétve borítja a tájat. A Costa del Cantabrico asztúriai részén a nyár és a tél is enyhe, de Cantabriaban és ezzel együtt Baszkföldön kifejezetten rossz időjárási viszonyok a jellemzők, egész Spanyolországban évente átlagosan itt élvezhetjük legkevesebbet a napsütést. A baszkföldi időjárás gyakran csapadékos és nagyjából egyformák a hőmérsékletek, nyáron általában 20, télen 8 fok körüliek. A legtöbb csapadék ősszel és tavasszal hullik, télen nem ritka a havazás sem.
2. Turizmus
Van egy partszakasz, ami több turistát és ingatlan vásárlót vonzott, mint bármelyik másik tengerpart Európában. Ez természetesen a Costa del Sol. Nyaranta Spanyolországnak ezen a részén szinte egy tűt nem lehet leejteni. Ezzel szemben a cadízi Costa de la Luz nem ennyire zsúfolt és kevés a külföldi turista, annál több viszont a spanyol, akik ide jönnek élvezni országuk fantasztikus adottságait.
Az északi partok is leginkább a hazai kirándulókat vonzzák. Hogy a külföldiek alig-alig járnak errefelé, nagyrészt azért van, mert itt a turizmus népszerűsítésére kevesebb figyelmet fordítanak. A gazdaság alapját itt az idegenforgalom helyett más iparágak adják, mint a szén- és a vasérc bányászat, a hajóépítés és a vegyipar. A kikötőket túlnyomórészt szintén gazdasági célokra, főként nyersanyagok behozatalához használják. Mindez azonban bizonyos szempontból szerencsés, hiszen a kulturális értékek, a műemlékek és a természeti környezet megóvása ilyen körülmények között sokkal egyszerűbb és eredményesebb.
3. Kultúra
A spanyolok híresen barátságosak, az andalúzokról pedig köztudott, hogy két kézzel habzsolják az életet. Nem véletlen, hogy az egyik legtüzesebb műfaj, a flamenco is itt született. Spanyolország északi része inkább az elegancia, a kifinomultság felé hajlik, ezzel együtt első pillantásra úgy tűnhet, akárcsak az időjárás, az emberek is hűvösebbek errefelé. A fesztiválok azonban az egész országban úgy folynak, mint a legfinomabb borok, a san sebastiani filmfesztiváltól kezdve Cadíz őrületes karneváljáig.
4. Strandok
A legtisztább strandokat kétségtelenül Észak-Spanyolországban találjuk, az Atlanti-óceán és a Vizcayai-öböl érintetlen partszakaszai mentén. Itt a klasszikus tengerparti táj képe fogadja az utazókat, keskeny öblökkel, aranyszínű homokkal, magas sziklákkal és mögöttük buján zöldellő tájakkal. A tradicionális halászkikötők szintén szorosan hozzátartoznak a vidék látképéhez.
A Costa del Sol partjainál a strandok általában szürkés árnyalatúak és a tenger sem a legtisztább, különösen azoknál a strandoknál, melyek a nagy kikötők mellett fekszenek. Aki békésebb helyet keres, ezen a vidéken nem valószínű, hogy megtalálja, főleg nem nyáron, amikor szinte lépni sem lehet a turistáktól. Bár szeptemberre, októberre a tömeg alábbhagy, májusban és júniusban pedig még várat magára. Akár ősszel, akár tavasszal érkezünk, strandolásra alkalmas az időjárás.
Másrészről Cadíz környékén kifejezetten paradicsomi körülmények közt találjuk magunkat, a szomszédos partok túlzsúfoltságától távol, fantasztikus strandokkal.
5. Nyelv
Costa del Sol sok tekintetben elvesztette hagyományos jellegét, többek közt a nyelvet illetően is. A hatalmas üdülőparadicsomokban a külföldiek egyre növekvő száma miatt az angol szinte már félhivatalos nyelvnek számít. Ez előnyös, ha nem szeretnének spanyolul tanulni, ugyanakkor hátrány, ha a spanyolok változatos és autentikus kultúrájából is szeretnénk egy kis ízelítőt kapni. Cadíz tartományban nagyrészt a spanyolt (kasztíliai nyelvjárást) beszélik.
Az északi tartományok közül csak Cantabria és Asztúria vidékén jellemző a spanyol, Galíciában a galíciait, Baszkföldön a baszk nyelvet használják. Természetesen valamennyi régióban beszélnek spanyolul, de egymás között a történelmi nyelv használata a jellemző.
6. Ételek
Andalúziában a tengergyümölcseit minden formában megtaláljuk. Készítenek belőlük levest, sütik és grillezik őket. A szardíniát legtöbbször nyárson sütik, a régió egyik leghíresebb étele pedig a gazpacho, a vegyeszöldségből készülő, hideg leves.
Az északi részek ételein leginkább az olasz és a francia konyha hatása érződik. Megtaláljuk itt a tésztákat, a pörkölteket, a tengergyümölcsei mellett az édesvízi halakból és a füstölt húsokból készített fogásokat is. Galíciában a tengergyümölcsei határozzák meg az ízvilágot, a leghíresebb fogás a polipból készült pulpo a la gallega. Összességében az északi régiót ez esetben is a kifinomultabb választék jellemzi, míg andalúz konyha a “mama főztjére”, a házikosztra emlékeztet.
7. Tengerparti városok
Azoknak, akik a nyaralást tartalmasan szeretnék eltölteni, a hétköznapok gondjáról egy gyönyörű strandon szeretnének megfeledkezni és éjjel is szívesen kimozdulnánk a hotelszobából, a spanyol tengerparti városok minden lehetőséget magadnak a tökéletes kikapcsolódáshoz.
Az ország északi részén több nagy tengerparti várost találunk, mint délen. Baszkföld legkedveltebb városai Bilbao és San Sebastian. Ez utóbbi híres arról, hogy óvárosában találhatók a legsűrűbben a bárok egész Spanyolországban. Nemcsak a lazításhoz, de a kulturális feltöltődéshez is kiváló hely, hiszen számos múzeum is van a városban. Az elegáns Bilbao ikonikus épülete a Guggenheim Múzeum, ahol nemzetközi képzőművészeti kiállításokat tartanak. Santander és Gijon Cantabria nyüzsgő városai, míg a galíciai Vigo az ország legszebb városi strandjairól híres.
Délen Malaga városában volt otthon Picasso, élénk éjszakai élete és műemlékei sok turistát vonzanak, nem úgy a strandja, ahol a víz tisztasága kívánnivalót hagy maga után. Cadíz igazi nagyváros sok üzlettel, szórakozóhellyel és egy szép városi stranddal.
Észak- és Dél-Spanyolország versenyében elsőre a napcsókolta déli régiók tűntek esélyesebbnek, de mint kiderült, Spanyolország északi vidékei is állják a sarat, sőt bizonyos szempontból még többet is tudnak nyújtani. Hogy melyik kerül ki győztesként, csak azon múlik, hogy mit szeretnénk látni Spanyolországból.
