Edirne

Az Európa felől érkezők számára Edirne, az egykori Hadrianopolisz az első fontosabb megálló. A tartományi főváros Isztambultól északra, a Tunca- és Meric-folyó torkolatánál fekszik. Törökország európai részének a legnagyobb települése, jelentős közúti és vasúti csomópont a bolgár és görög határ közelében. Az utóbbi időben rohamos fejlődésnek indult, egyre inkább a luxus, a finom textil- és bőráruk, a minőségi parfümök és a különleges élelmiszerek jellemzik. A korábbi trák határváros mecseteivel, karavánszerájaival, hagyományos, alacsony faházaival és szűk sikátoraival ma is őrzi a régi török korok hangulatát.

A 15. században néhány évtizeden át Edirne volt az oszmán birodalom fővárosa. A szultánok az oszmán építészet szép példáival, minaretekkel, mecsetekkel gazdagították a várost. A központban álló Selimiye (Szelim) mecsetet nem tudnánk eltéveszteni sem a városnézés során, hiszen ez Edirne legszebb mecsetje, melynek minaretje egész Törökországban a legmagasabb, közel 71 m-es. A nagy oszmán építész, Mimar Sinan tervezte II. Szelim szultán kívánságára, de csak annak 1574-ben bekövetkezett halála után készült el. Ugyan kisebb, de mégis sokkal impozánsabb, mint az isztambuli mecset, amit szintén Sinan tervezett, akinek saját véleménye szerint is az edirnei volt a legjobb munkája. Hogy a legszebb oldaláról láthassuk, érdemes nyugati feléről nézni a mecsetet. A széles, magas kupolát nyolc oszlop, boltívek és külső támpillérek tartják. A több tucat ablaknak köszönhetően a mecset belseje fényárban úszik, ami jól kihozza a kalligrafikus díszítés szépségét. 2011-ben a Selimiye mecset felkerült az UNESCO Világörökségeinek listájára.

A modern és ízlésesnek jóindulattal sem nevezhető Sarayaci stadion közelében magasodik az Adalet Kasri, az 1561-ben épített, kúpos tetejű kőtorony, az egykori igazságügyi palota. Előtte két oszlop áll, a Seng-i Hürmet, amit az emberek petícióként állítottak a szultánnak, a Seng-i Ibret pedig figyelmeztetőül szolgált, hogy bármelyik magas rangú bírósági tisztviselő a fejével fizethet, ha megsérti a szultánt. A torony közelében található egy múzeum, amiben a balkáni háború emlékeit nézhetjük meg.
Érdemes felkeresni a II. Bajazid mecset hatalmas komplexumát, amit sokféle célra használtak. Bajazid szultán építtette 1484-ben, egyszerre töltött be vallási szerepet, működött benne orvosi iskola és kórház, ahol a mentálisan sérült embereket különleges módszerekkel, hang-, zene- és vízterápiával és kellemes illatok segítségével kezelték. Ma az Egészségügyi Múzeum otthona az épület, ahol számos eszközt és rajzot találunk a múltból. 1997-ben elnyerte az Európa Tanács Múzeum díját.

A lenyűgöző mecsetek mellett Edirne gazdag történelmi múltját számos más épület is szemlélteti. Az Edirne Palota, az egykori Birodalmi Palota II. Murád szultán uralkodásának idején épült. A Rüstem Pasa karavánszeráj a város dél-keleti csücskében áll. Az impozáns, kétemeletes, téglalap alakú épületet 1560-ban fejezték be, ma hotelként üzemel. Az Ali pasa Carisi fedett bazár épületét szintén Sanan tervezte Ali pasa számára. Kialakítása a hagyományokat követi, fedett utcái mentén párhuzamos sorokban futnak az üzletsorok, az épületbe nemcsak elöl, hanem az oldalsó kapukon is be lehet jutni. A történelmi belvárosban hagyományos oszmán stílusú faházakat is szép számmal találunk.

Edirne nevéhez egy különleges, Törökországban tradiicionálisnak számító sport, az olajbirkózás neve kapcsolódik. Résztvevői fiatal férfiak, akiket verseny közben folyamatosan olívaolajjal locsolnak. A városban minden év júniusának végén tartják meg a bajnokságot már több mint 400 éve. Ez a hagyomány tömegeket vonz nemcsak az ország, de a világ minden tájáról, hiszen a sport mellett az ünneplés, a mulatozás is főszerepet kap.