Csopak

A honfoglalást követően három község jött létre ezen a területen. Az egyik Nosztre volt, amely a Nosztori-völgy kezdeténél alakult ki, ez a falu nyomtalanul eltűnt. A másik település Csopak volt, amely 1277-ben került először megemlítésre és az már biztos, hogy a faluban már akkoriban vízimalmok működtek. A harmadik falu Kövesd volt, amely 1121-ben került először megemlítésre, akkoriban még Cuest néven. A helybéli lakosok még ma is Küesdnek mondják a falu nevét. Miután a községek egyesültek a Csopak lett az összevont településék elnevezése. A név török eredetű, a jelentése pedig egy halfaj.

Csopak hosszú ideig királyi birtok volt, ezután a veszprémi egyház területe lett. 1544-től kezdődően Sforza gróf bérelte a települést, majd 1615-től a veszprémi várhoz tartozott, így Bethlen Gábor csapatai ezt is elfoglalták. Csopak híres szőlőtermelő hely, az itt készített borok igen híresek, emellett pedig népszerű üdülőhely is.
Csopak Szent István nevű temploma 1266-ban került először megemlítésre. Az egyhajós templomhoz egy sekrestye is tartozott, amely az északi oldalán volt. A templomot 1860 táján lebontották, az omladozó állapota miatt, de a templom tornya megmaradt, amelyet a XVIII. század során barokk stílusban átépítettek.
Kövesd faluban egy középkori templom állt, amely már a XIV. században is létezett. Az egyhajós templomnak mára már csupán az alsó falrészei, valamint a nyugati oromfala maradt fenn.
A József-forrás vize természetes alakban tartalmaz mész-hidrokarbonátot és széndioxidot. A víz gyógyhatású, fogyasztásával kiküszöbölhető az emberi szervezet só és vízháztartásában beálló egyensúlyi zavar. Emellett kiváló üdítőital és borvíz is egyben. Csopak vidékén számos szénsavas vízforrás található, még a csopaki tóban is.