Celje vidékeCelje vidéke összesen 21 települést foglal magába, melyekben az egyetlen közös vonás a termálvíz. Mindegyikük közelében található legalább egy gyógyfürdő vagy wellness központ, melynek köszönhetően ez a terület egész évben ideális úti cél a turisták számára.
A vidék központja és legnagyobb városa Celje, melynek környéke rendkívül változatos tájképet mutat. Völgyek tarkítják, hegyek és még magasabb hegyek koszorúzzák. Várak, szabadtéri múzeumok, kulináris utazás a szlovén konyha világába, szabadban való kikapcsolódás – mindezt egy helyen megtaláljuk a keletről nyugatra 75 km és északról délre közel ugyanilyen hosszan elterülő vidéken.

A Celje-vidéket barátságos emberek lakják, akiknek többsége megnyitotta házának kapuit a látogatók előtt. Ők vezetik be a turistákat a hagyományos szlovén ízek labirintusába, ez pedig az erre járó utazók számára alapvető eleme a vidék felfedezésének. Sokuk nemcsak konyháját tárja a látogatók elé, de szállást is kínál kellemes, hagyományos házaiban. A környéken bőven van mit megnézni. Számtalan túraösvény várja a kerékpárosokat és a gyalogtúrázókat. Az útvonalak átszelik az egész vidéket, már csak választanunk kell a hosszabb-rövidebb, könnyebben vagy nehezebben teljesíthető ösvények között. A téli hónapokban a Pohorje-hegyekben Rogla vonz rengeteg turistát, nyáron pedig a kirándulási lehetőségek mellett a golfpályák is az utazók rendelkezésére állnak.

A régió kulturális és történelmi látnivalókban sem szűkölködik. Celje évszázadokkal ezelőtt is fontos csomópontja volt Európának, stratégiai utak keresztezték itt egymást, a város pedig akkoriban a kontinens egyik leghatalmasabb családjának birtokában volt. Napjainkban a vidék fordulatokban gazdag történelmének bizonyítékai a várak, kastélyok és középkori városok, melyeknek mind megvolt a fontos funkciójuk. Ma látnivalók, többségükben érdekes gyűjteményeket bemutató múzeumok is működnek. A szabadtéri és kisebb néprajzi múzeumok elsősorban nem a háborúk és az uralkodók történetét tárják fel előttünk, hanem a vidéki lakosság hétköznapjaiba és szokásvilágába engednek bepillantást.

Aki Dezela Celjskat veszi célba, ne felejtse otthon a túracipőt, a fürdőruhát és a fényképezőgépet, mert ezekre biztosan szüksége lesz. A vidéket jól karbantartott és kitáblázott túraútvonalak szelik át, melyek között az edzett túrázók és a kellemes sétára vágyó idősebb párok is megtalálják a számukra ideálisat. Dezela Celjska útvonalai között találunk sétautakat, hegyi ösvényeket, tanösvényeket, gombaszedő útvonalakat, erdei utakat, geológiai, ökológiai és borutakat is. A túraútvonalak hossza és nehézségi foka is nagyban változó, mielőtt útnak indulunk, érdeklődjünk a legközelebbi turisztikai információs irodában.

Celje vidékének – és sokak szerint egész Szlovéniának – természeti látnivalók tekintetében a Jama Pekel barlang a fénypontja. A Pokol barlangja sokatmondó nevét azért kapta, mert télen, amikor a külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a barlangban, a bejáratából gőz áramlik kifelé. A barlangi túra nagyjából egy órás, összesen 1200 m-t járhatunk be a bejárattól a barlang végéig. Az út egy része rendkívül szűk helyeken vezet át, esőzések idején pedig csúszóssá is válhat, ehhez mérten válasszunk lábbelit a kiránduláshoz. Útközben számos cseppkövet láthatunk, melyek hol állatokat, hol emberalakokat formáznak. A legérdekesebb része a barlangnak a Csendes Galéria, ahol a barlang másik felén folyó víz és a 4 m magas vízesés hangját is hallhatjuk. Ez Szlovénia legmagasabb földalatti vízesése, mely 1997 óta látogatható.
A barlang bejárata egy rövid sétára található a parkolótól, ami közvetlenül a fő út mellett van. A barlang közvetlen közelében is rengeteg túraútvonal közül választhatunk, van itt egy kávézó, ajándékbolt és egy csoportok számára fenntartott, piknikezéshez alkalmas terület is.

Podsreda várTörténelmi látnivalók tekintetében a Kozje mellett álló Podsreda vár viszi a prímet, melyet a régió és egyben az ország leginkább várszerű várának tartanak. Ez nem egy Disney mesét idéző, tornyokkal teletűzdelt épület, sokkal inkább egy masszív erődítmény, ami kitűnően példázza a középkori szlovén építészetet, melyben a fő irányvonal az egyszerűség és a funkciók figyelembevétele volt. Nincs semmi felesleges sallang, csak egy magas őrtorony, egy kápolna, termek és szobák a központi, téglalap alakú épület körül. Minden jellemzően középkori, a szlovén román stílusú építészet egyik legszebb darabja ez a 12. században épített vár. A II. világháború után az épület állapota sokat romlott, felújítására csupán az 1980-as években került sor. Festményekből és üvegmunkákból nyílt kiállítást is láthatunk itt és számos rendezvény tartanak a vár falai közt az év folyamán.

LaskoHa várost nézni vágyunk, vegyük az irányt Lasko felé. Óvárosa sokat mesél a település és egyben a környék történelméről is. A várost 1227-ben már mint vásárvárost említik egy dokumentumban, ma a középkori kisvárosnak kb. 3000 lakója van. Lasko neve szerte a világon egyet jelent a sörrel, hiszen itt főzik a Zlatorog sört. A sörfőzdébe is érdemes ellátogatni, de emellett a város többi részét is megéri felfedezni, hiszen Lasko Szlovénia legrégebbi települése, mely a kezdetektől lakott. Környékén gyógyvízű források fakadnak, melyek miatt a 19. században Ferenc József császár is gyakran látogatott el ide. Ettől kezdve Lasko gyógyfürdője Szlovénia egyik legfontosabb fürdőjévé nőtte ki magát, a korszerű hotelek egész évben rengeteg turistát fogadnak a világ számos országából. Nyaranta mintegy 150 ezer vendég látogat el a híres Sör és Virág Fesztiválra, ami nagyjából a bajor Oktoberfest szlovén változataként írható le – több virággal és olcsóbb sörökkel.

Rogatecben, a hangulatos kisvárosban egy szabadtéri múzeumot is megnézhetünk. Ez is része Dezela Celjska örökségének, ahol megelevenedik előttünk a helybeliek élete. Hagyományos stílusú házak között sétálva ismerhetjük meg mélyebben a vidékre jellemző hagyományokat, elsősorban a 18-19. század időszakából. Ez egy gyönyörű időutazás a kézzel készült termékek, a helyben előállított finomságok és a szokások világába. Ez a kicsi falu megmutatja nekünk, hogyan teltek a hétköznapok régen, miként dolgoztak az asszonyok, a férfiak és milyen teendő jutott a gyerekeknek a vidéki Szlovéniában. Kosárfonás, kenyérsütés, főzés zajlik a szemünk előtt, megnézhetjük, hogyan születnek a kovács keze alatt mestermunkák. A múzeum legtöbb épületét eredeti helyéről költöztették át ide. Leghíresebb háza kétségkívül a Smitova Hisa faház, mely a 19. század elején épült, akkoriban szinte csupa ugyanilyen épület állt a környékbeli falvakban. A szlovének számára azonban valódi különlegessége, hogy ebben a házban született neves költőjük és fordítójuk, Joze Smit.


Az 1517 m magasan fekvő Rogla decembertől áprilisig várja a téli sportok szerelmeseit. Már a II. világháború előtt az egyik legfelkapottabb szlovén téli üdülőhely volt, az azóta eltelt évek során pedig folyamatosan fejlődött és egyre több turista fedezte fel magának. Ma már hóágyukkal felszerelkezve és minőségi szolgáltatásokkal fogadja a vendégeket, akik között nemcsak külföldiek vannak szép számmal, de rengeteg szlovéni is Roglat választja úti célnak a téli pihenéshez. A szálláslehetőségek skálája is széles, a bungalóktól kezdve a korszerű, jacuzzis hotelekig válogathatunk az ajánlatok között. Rogla közelében, 1500 m-es magasságban találjuk a gyönyörű Lovrenc-tavakat, melyek valójában nem is tavak. Lényegében kisebb mélyedések a mocsaras vidéken, melyek alig több mint 1 m mélyek és időjárástól függően hol 11, hol 22 tószerű kis medence formálódik belőlük. A Lovrenc-tavak az utolsó jégkorszak végén, mintegy 8000 évvel ezelőtt alakultak ki, ma népszerű turisztikai látnivalók, körülöttük sétautak futnak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here