Buon Natale! Karácsony Olaszországban

Hagyományosan úgy tartják, a boldog olasz karácsonynak három fő összetevője van: a hit, a család és az étel. Bár a karácsony lényege mindenütt ugyanaz, az egyik legerősebben katolikus országban is számos tradíció fűződik az év legnagyobb vallási ünnepéhez.

A karácsonyhoz szorosan kapcsolódó Mikulás, olaszul Babbo Natale egyre népszerűbb, de ez inkább más kultúrkörökből átvett, divatos jelenség, hiszen a hagyományos olasz karácsonyban a Mikulásnak egyáltalán nincs szerepe. Az ajándékozásért sem ő, hanem egy jó boszorkány, La Befana felelős, de rá elég sokat kell várni, hiszen csak Vízkeresztkor látogat el az olasz gyerekekhez.

Az ünnepi szezon Olaszországban három hétig tart. Nyolc nappal karácsony előtt kezdődik és január 6-án, Vízkereszttel ér véget. A karácsonyi dekorációk viszont ennél jóval előbb, már november végén felkerülnek a házakra és ettől kezdve az utcák is ünnepi fényárban úsznak. A díszítés legfőbb elemei a betlehem és a bölcső, ami Jézus születését jelképezi. Ha előbb nem is, de karácsonykor minden otthonban ott kell lennie a bölcsőnek akár a fa alatt vagy bárhol elhelyezve a lakásban. A nálunk is ismert betlehemezés Olaszországban is szokásban van még. A gyerekek karácsonykor pásztornak öltözve házról házra járnak és verseket mondanak, énekelnek, cserébe pénzt kapnak, hogy ajándékot vegyenek maguknak. Az ország egyes részein nem csak a gyerekek, hanem valódi pásztorok betlehemeznek, hangszereken játszanak és karácsonyi dalokat adnak elő.

A Szentestét megelőző nap szigorú böjttel telik, az ünnepi vacsora viszont olyan bőséges, amilyet a család csak megengedhet magának. Húst a hagyományoknak megfelelően ekkor nem, csak karácsony napján szolgálnak fel. A vacsora alapját Szentestén a hal adja végtelen variációban elkészítve. A legtradícionálisabb étel a hét halból készült vacsora, melynek a nevével ellentétben nem muszáj valóban hétféle halat tartalmaznia, lehet kevesebb vagy akár több is. A hagyományokhoz természetesen nem mindenütt ragaszkodnak, a déli vidékekre inkább jellemző, hogy ezt készítik karácsonykor. A baccala, vagyis sózott és száríott tőkehal, a sült angolna vagy angolnából főzött pörkölt, karácsonyi brokkoli és halsaláta a legszokványosabbak az olasz asztalokon karácsony este.
A hagyományos édességek szintén fontos részét képezik a karácsonyi menünek. Az ilyenkor elkészített desszertek nagy része kolostorokból származik, ahol eredetileg az apácák alkották meg őket a nagy vallási ünnepeken ajándékul a főpapoknak és a nemesi családoknak. Minden kolostornak megvolt a maga édesség-különlegessége. Innen ered a struffoli, a nápolyi mézes sütemény, a cenci, valamint a gesztenyéből, mandulából, marcipánból készült édességek. Ha Olaszországról van szó, az ünnepi desszertek sorából nem szabad kihagyni az édes kenyeret, a panettonét. Ennek is több változata és elnevezése létezik, de a legenda szerint az elsőt az 1500-as években egy pék, Antonio sütötte egy hercegnőnek, hogy elnyerje a szívét. A 19. században, az egységes Olaszország létrejöttekor a hazafias érzelmű olaszok kezdtek kandírozott cseresznyét és zöldcitromot belesütni az édes kenyérbe, hogy nemzeti színekben pompázzon.

Szentestéhez kapcsolódik egy sajátos olasz szokás. Amikor a család együtt van, a Sors urnája elnevezésű tálból, ami lehet akár egy szép, díszes üvegtál, mindenki húz egy előre becsomagolt, névvel ellátott ajándékot. A húzás addig tart, amíg a családtagoknak sikerül az üres és az igazi ajándékot rejtő kis csomagok közül megtalálniuk azt, amelyiket nekik szánták. A Szentestét a család egy betlehemi előadás megtekintésével, majd az éjféli misével fejezik be.

Olaszországban a gyerekek január 6-ig, vagyis Vízkeresztig várnak az ajándékokra. A hagyomány szerint ekkor érkezik meg hozzájuk seprűjén La Befana, a csúf boszorkány. Úgy tartják, La Befana találkozott a három királyokkal, mikor azok Jézushoz igyekeztek. Hívták magukkal a boszorkányt is, ám ő elfoglaltságaira hivatkozva nem ment velük. Amikor megtudta, hogy az újszülött maga a Megváltó, annyira megbánta, hogy nem látogatta meg, hogy azóta az örökkévalóságig röpköd és minden évben megajándékozza a jó gyerekeket. A kéményen ereszkedik le és tölti meg a zoknikat és cipőket csupa kedves dologgal, a rosszalkodóknak pedig ajándék helyett szenet hagy. La Befana ezzel zárja le a karácsonyi időszakot.

Az ünnepnek immár elengedhetetlen részeivé váltak Olaszországban is a karácsonyi vásárok, melyek főleg a nagyobb városokban gyönyörűek. Amellett, hogy az ajándékokat is beszerezhetjük itt, a vásári hangulat, a karácsonyi zenék, fények, a feldíszített utcák, ünnepi előadások, gyertyák és fáklyák kavalkádja, az ünnepre készülő tömeg felejthetetlen élményt jelent. Kirándulási célpontnak karácsony előtt nem is találhatnánk szebbet.