Egyesek a történelem könyvekből, mások a Sissi filmekből ismerik, a szerencsésebbeknek pedig személyes élményük fűződik hozzá. Kétségtelen, hogy Európában mindenki pontosan tudja, hogy a Schönbrunni kastély Bécs egyik ikonikus épülete, olyan történelmi és építészeti látnivalója a városnak, ami nélkül mit sem ér a városnézés. A lenyűgöző méretekkel büszkélkedő palotát nem csak kívülről érdemes megnézni, pazar berendezése az, ami igazán ámulatba ejti a turistákat.
Bécs központjától kb. 6 km-re található a nyári császári rezidencia. Azóta, hogy a barokk építészet mestere, Fischer von Erlach megtervezte és 1696-1712. között felépült, ez volt a Habsburgok kedvenc tartózkodási helye. Az egész terület a palotával és hatalmas parkkal együtt 176 hektárt fed le, így aki valóban szeretne elmélyedni szépségében, az legalább fél napot szánjon a Schönbrunni kastélyra.
Miután II. Miksa császár megvásárolta a területet 1569-ben, az akkoriban itt álló várat – Katterburgot – vadászkastéllyá alakította át. Nevét a legenda szerint onnan kapta, hogy fia, Mátyás főherceg az egyik vadászat során egy szép forrást fedezett fel és felkiáltott: “So ein schöner Brunnen!”, azaz Micsoda gyönyörű forrás!
1695-ben a törökök lerombolták a vadászkastélyt, ezt követően I. Lipót császár megbízta az udvari építészt, Johann Bernhard Fischer von Erlachot, hogy tervezzen egy olyan palotát, melynek fénye Versailles-ét is túlragyogja. A költséges háborúk miatt azonban az építész által tervezett többszárnyú, sok terasszal rendelkező, dombtetőn helyet foglaló épület komplexum nem fért bele az udvar költségvetésébe, ezért meg kellett elégedniük egy “szerényebb” változattal. Az építkezés 1696-ban meg is indult, a palota csak részben volt kész, mikor 1705-ben Lipót császár meghalt. Annak ellenére, hogy az ő utódja, I. József idejének nagy részét az éppen befejezett épületrészben töltötte, az ő uralkodása alatt a palota munkálatai nem sokat haladtak előre egészen a 18. század közepéig, amikor Mária Terézia kezébe vette a dolgot és megbízást adott az udvari építésznek, Nicolaus Pacassinak a palota befejezésére.
Ferenc József a Schönbrunni kastély falai közt látta meg a napvilágot és itt töltötte uralkodásának utolsó éveit is. Az utolsó Habsburg uralkodó, I. Károly itt írta alá 1918. november 11-én az állam ügyeibe való beleszólás jogáról való lemondását. A II. világháború alatt bombatalálatok érték az épületet, de a háborús sérüléseket a felújítások szépen elsimították.
Az 1441 szobás palota Ausztria legnagyobb palotája, ahova évente átlagosan több mint 2 millió turista látogat el, azaz Schönbrunn Bécs egyik legnépszerűbb nevezetessége. Mivel a parkba a belépés ingyenes, sokan futni és sétálni járnak ide. A park és az épületegyüttes 1996 óta része az UNESCO Világörökségeknek.
A Schönbrunni kastély főbejáratánál két obeliszk őrködik, köztük áthaladva lehet bejutni a nagy udvarra, ahol két szökőkút is áll. Az egyiknek allegorikus alakjai a három folyót, a Dunát, az Inn- és az Ems-folyót jelképezik, a másik szobrai Erdélyt, Galíciát és Lodomériát jelenítik meg. Az udvaron átérve egyenesen a palotához jutunk, melynek hatalmas kertje a túloldalon, az épület mögött terül el.
Jobbra található a Schönbrunni Udvari Színház, amit 1767-ben építettek rokokó stílusban, nyaranta szabadtéri előadások helyszíne. Itt áll a Kocsiszín, a Wagenburg, ahol a 17-20. század közti korszakból származó császári hintók, szánok, kocsik lenyűgöző kiállítását lehet megnézni. Az 1883-ban épített Pálmaház a parkot díszítő rengeteg növény, virág teleltetésére szolgált elsősorban, ma egzotikus növények gyűjteménye látható benne.
A Schönbrunni kastély szinte minden szobájához fűződik egy-egy érdekes történet. A Kínai Termet Mária Terézia elsősorban a tanácsnokaival való tárgyalásokhoz használta, míg férje halála után idejének nagy részét a jóval sötétebb Vieux-Lacque szobában töltötte. Ferenc József a rokokó stílusú fatáblákról elnevezett Diófa szobában folytatta le az audienciákat.
A palota mögött elterülő óriási parkot eleinte vadászathoz használták. 1705-1706-ban alakították ki francia stílusban, Jean Trehet tervei alapján. 1753-1775. között, Mária Terézia uralkodása idején egy részét barokk stílusban építették át Ferdinand von Hohenberg tervezésében. A parkban még mindig megvannak az eredetileg kialakított virágágyások, két oldalukon szobrok sorával szegélyezve, melyek a Neptun-kúthoz vezetnek. A virágágyások körül a kert csillag alakzatot vesz fel, körülötte két kúttal, a Najádok kútjaival. A Neptun-kút mögött cikk-cakkos út vezet fel az 1775-ben épített Gloriette-hez a dombtetőre. A 100 m hosszú, árkádos, márványból készült épület kevésbé formális, mint maga a palota, teraszán a turisták egy csésze kávé társaságában pihenhetnek meg és gyönyörködhetnek a palotára és annak parkjára nyíló, valamint a Bécs látképének egy részét is magában foglaló páratlan kilátásban.
A Schönbrunni kastély parkjában 2008-tól kezdve minden nyáron megrendezik a Bécsi Filharmonikusok nagyszabású koncertjét. Az eseményt a személyesen jelenlévő 140.000-es tömeg mellett világszerte több millióan online követik.
