Badacsony

Korabeli dokumentum 1433-ben említi meg először a települést Montis Badachon névalakban. A hegység vulkanikus eredetű, hossza hozzávetőlegesen 3,5 kilométer, a magassága pedig 430 méter. Egykor a vidéket a keletkezése során többször is tenger borította, így Badacsony vidékén több száz méteres vastagságú homok- és agyagréteg halmozódott fel. Az ezt követő vulkáni tevékenység következtében a lazább kőzetrétegeket 60 méteres vastagságban láva takarta be.

Miután a tenger visszahúzódott, az elkövetkező földtani korokban a víz és a szél elhordta a lazább talajrétegeket, de a kihűlt bazalt rétegek alatt épségben megmaradt a korábbi felszín és térszín. Éppen ezért, mivel ezek a hegyek az eredeti Pannon tengerfenék szintjeiről tanúskodnak, a nevük is közös. A Badacsony környéki bazalt oszlopokat kőorgonáknak, vagy kőzsákoknak is nevezik, ezek az 1300 fokon feltörő láva oszloposan elkülönült képződményei. A hegy krátereit idővel a törmelék és a por töltötte fel, így a bányászati tevékenység tárta fel egyik-másik csatornáját.
A Badacsony Magyarország egyik legismertebb borvidéke. Híres borai közé tartozik a Szürkebarát, a Zöld-Szilváni, a Kéknyelű, a Rizlingszilváni, valamint a Muskotályos. A badacsonyi borvidékhez tartozik a Szent György-hegy, amely 415 méterre emelkedik a tengerszintje fölé. Itt a legkedveltebb borszőlő fajta az Olaszrizling.
Balatonedericstől Az Ábrahámhegyig húzódik a 7029 hektár nagyságú Badacsonyi Tájvédelmi Körzet. A területet 1978-ban nyilvánították tájvédelmi körzetté.
Ugyanebbe a tájvédelmi körzetbe tartoznak a Balaton-parti bazalttal fedett Tanúhegyek, valamint a Tapolcai-medence déli része.
A települése elnevezése nem csak a hegyet jelöli, hanem a lábánál elterülő öt községet is. A honfoglalást követően a Vér-Bulcsú, vagy a Lád nemzettség telepedett le a hegy alatt. A badacsonyi üdülőtelep a hajókikötőtől egészen a hegy közepéig húzódik és ez az idegenforgalmi központ, amely közigazgatásilag Badacsonytomajhoz tartozik. A neves Kossut-díjas festőművész Egry József (1663-1951) kisebb megszakításokkal itt élt és dolgozott. Halálát követően a Badacsonytomaji temetőben hantolták el, a síremlékét Borsos Miklós faragta bazalt kőből. A művész egykori villája napjainkban múzeum.
A Szegedy Róza-ház 1790-ben épült barokk stílusban. Szegedy Róza Kisfaludy Sándor felesége volt, az ő egykori házában rendezték be az Irodalmi Emlékmúzeumot. A ház földszintjén láthatjuk a balatoni szőlőművelés emlékeit, míg az emeleten lévő négy helységben Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő, illetve más kortárs írók emlékanyagait tekinthetjük meg.
A Szegedy Róza-házzal szemközt áll a Kisfaludy-ház, amelyet a költő présháznak használt.
Badacsony fennsíkján áll a Ranolder kereszt. A keresztet Ranolder János (1806-1875) Veszprémi püspök emlékére állították, aki megalapította a budapesti Ranolder leánynevelő intézetet. A róla elnevezett kereszt építőköveit 1857-ben az építés idején 40 bivaly vontatta fel a fennsíkra.
A hegy szikláin él a repkényborostyán néven ismert örökzöld kúszó növény. A rajta élő borostyánvajfű egy ritka élősködő növényfaj, amely Magyarországon csak itt, illetve a Devecser melletti Somló-hegyen található meg.