Bregenzerwald

A legtöbb turista, aki ismeri valamennyire Ausztriát, Bregenzerwaldot elsősorban a síeléssel kapcsolja össze. Egészen az 1980-as évekig valóban a téli sportok uralták a Bregenz melletti erdős vidék idegenforgalmát, azóta azonban sokat szélesedtek a lehetőségek. Ma már egészéves úticélnak mondhatjuk Bregenzerwaldot, ahol a túrázástól kezdve a hegymászáson át a kerékpározásig vagy a siklóernyőzésig számtalan módon kikapcsolódhatunk a szabadban, a friss alpesi levegőn. Nyaranta a zöldbe borult lejtőket mezei virágok tarkítják, a kis települések hagyományos faházai, a legelésző tehenek a régi osztrák vidék hangulatával ajándékoznak meg.

Bregenzerwald nem egy világtól elzárt terület, de annyira mégis távol fekszik a nagyvárosok zajától, a szórakoztatóközpontoktól, hogy minden ízében garantálja a békés, természetközeli pihenés élményét. Akik az utazás során a látnivalók mellett szeretnék jobban megismerni az ott élőket, a helyi életritmust, Ausztriában itt talán a legjobb helyen járnak. Nagyjából 30 ezer, rendkívül vendégszerető ember él ennek a festői vidéknek a 22 településén, ahol még mindig meghatározó a gazdálkodás, főként az állattartás, a tej- és hústermelés, de a kézművességnek is fontos szerepe van az emberek megélhetésében. Azonban a turizmus a települések szinte valamennyi lakóját közvetlenül vagy közvetetten érinti, hiszen Bregenzerwald kétségkívül az egyik leglátogatottabb területe az országnak.

BregenzerwaldBregenzerwald Vorarlberg tartományban fekszik, ami földrajzi és geológiai szempontból is határvidék. Németország, Svájc és Lichtenstein veszik körbe, itt fut a Rajna, itt találkozik a Keleti- és a Nyugati-Alpok és itt van Közép-Európa vízválasztója a Fekete-tenger és az Északi-tenger között. Ezek a találkozások alapvetően meghatározzák a tájképet, zöldebb és bujább legelőket, változatosabb hegyvidéket láthatunk itt, mint a legtöbb alpesi régióban. A vidék teraszos, meredeken emelkedő. Az északi részeket fennsíkok, 1000 m-es magasságig emelkedő lankák alkotják. Dél felé a csúcsok egyre magasabbak lesznek, míg elérik a 2469 m-t a Braunarlspitze csúcsánál, ez a legmagasabb pont Bregenzerwaldban.
Köszönhetően az Alpok északi szélén való fekvésének, Bregenzerwald az alpesi régiók közül a legcsapadékosabb. Télen a hótakaró vastagsága átlagon felüli, a magasan fekvő falvak – mint Warth és Damuels – környékét nem ritkán 10 m vastag hó borítja. A nagy nyári esőzésektől a legelők a völgyekben és a hegyekben is smaragdzöld színt öltenek magukra, a csapadék pedig bőségesen táplálja a vidék patakjait, folyóit és hegyi tavait is.

Bregenzerwald erdőit elsősorban bükkösök és fenyvesek alkotják, az innen kinyert fák ősidők óta fontos szerepet töltenek be az építészetben és a kézművességben is. A változatos tájat rengeteg túraútvonal szeli át, ezek elvezetnek a hegycsúcsokhoz, folyókhoz, patakokhoz. Tematikus túraösvényekből is többet találunk, ezek a régió sajátosságai köré épülnek, mint a langeneggi energiaösvény vagy a Holdamoos-on áthaladó gyógynövény-út. A gasztronómia világát is felfedezhetjük a tematikus útvonalak végigjárásával. A túra különböző állomásain, a hegyi menedékekben mindenütt más-más specialitást, tradicionális ételt kóstolhatunk meg. Bregenzerwaldban nem kevesebb, mint 2000 km-nyi kitáblázott túraútvonalat találunk, melyeken keresztül a legfestőibb pontjait fedezhetjük fel a vidéknek. A kirándulókat tavasztól őszig sok családi programmal várják, amikből a helyi gazdálkodók is kiveszik a részüket a kóstoltatások és a hagyományos gazdálkodási módszerek bemutatásának erejéig.
Fiatalok és idősebbek, kezdők és tapasztaltak is élvezni fogják a mászó- és kötélpályákat, amikből Bregenzerwaldban több is található. Ezekben a kalandparkokban kellemesen elfáradhatunk és még edzettnek sem kell lennünk ahhoz, hogy a pályákat teljesíteni tudjuk. A gyakorlott siklóernyősök jól ismerik a lamináris áramlás előnyeit, Bregenzerwald pedig elsősorban erről híres a köreikben. A kellemes hőmérséklet és a gyönyörű táj még azokat is a silkóernyőzés kipróbálására csábítja, akik korábban nem merték összeszedni ehhez a bátorságukat. A kezdők leckéket kaphatnak, a gyakorlottak pedig Andelsbuch, Bezau és Diedamskopf magaslati pályáiról a levegőbe emelkedve gyönyörködhetnek minden irányban az erdők, a hegyek és a Boden-tó látványában.
Szervezett túrák keretében indítanak vadvízi evezést, kanyontúrákat, szabadmászást, kerékpár- és kenutúrákat az idelátogatóknak. A gyerekekkel érkezők sem maradnak le a kalandokról, mivel Bregenzerwaldban rengeteg családbarát program közül lehet választani. Pónilovaglás, kötélpályák, a helyi gazdálkodást, állatokat és gyógynövényeket, valamint azok hagyományos felhasználási módjait bemutató gazdaságok, tejtermelő farmok várják a gyerekekkel érkezőket, akik részt vehetnek az erdők sűrűjébe vezető túrákon, ahol megismerkedhetnek a helyi élővilággal vagy csodás tájakon utazhatnak át a nosztalgia kisvasúttal, a Walderbahnle-vel.

LangeneggBregenzerwaldban is látogathatunk múzeumokat, melyek megismertetnek a települések történetével, az itt élők kreativitásával és a hagyományos életmóddal. Mezőgazdasági, helytörténeti, a tejtermeléssel kapcsolatos, tojás- és művészeti múzeumok közül válogathatunk, de itt találjuk Ausztria első és egyetlen, kifejezetten a nőkről szóló gyűjteményét is Hittisauban. A város a Vorderwald eneriga-régió egyik állomása, ami a különböző természetes energiaforrások felhasználását mutatja be, alternatívát szolgáltatva a jövőre nézve. Egyre nagyobb az érdeklődés a túraútvonal iránt, hiszen az emberek egyre érzékenyebbé válnak a takarékos energiafelhasználás kérdésével kapcsolatban. Az “Energia a mezőgazdaságban” mottó alatt a látogatók vezetéssel vagy akár önállóan is végigjárhatják az útvonal különböző állomásait és fedezhetik fel a természetes energiahordozókat és az általuk nyújtott lehetőségeket. Hittisauban a víz erejét ismerhetjük meg. Lehet csendes, buborékos, pezsgő és zúduló, ezt jól szemlélteti a langeneggi vízierőmű vagy a bartensteini fűrésztelep, ami egy vízikerék használatával működik. Rotenbergnél a fa szerepén van a hangsúly, az erdőkön, melyek szintén fontos forrásai a vidék energiáinak. Vorderwald mocsarai egy egészen új perspektívából mutatják be a táj egyik jellegzetességét. A mocsarak megőrzése egyúttal nagy mennyiségű szén-dioxid felhalmozását is jelenti. Az üvegházhatást előidéző gázok ennek révén a talajban maradnak és nem jutnak ki a légkörbe. Ha szakértői vezetéssel járjuk be ezt az útvonalat, megismerhetjük a krumbachi lápok titkát is. Az energiák fizikai felhasználásán túl Langeneggnél a természetadta lelki feltöltődést is megtapasztalhatjuk.

Csatlakozz a csoportunkhoz!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here