A szénaszárítók a szlovén vidék jellegzetességei. Bár Európában többfelé is megtalálhatók voltak, a fedett, létraszerű szárítók csak kevés országban terjedtek el, a szlovének pedig a 17. század óta folyamatosan használják őket. Méginkább érdekessé teszi őket, hogy viszonylag kis területen nagyon sűrűn láthatjuk ezeket a nosztalgikus hangulatot árasztó fa építményeket, melyek mintha őriznék a szlovén réteket, mezőket.
Kranjska régió szénaszárítóiról már 300 évvel ezelőtt is írt a szlovéniai tudós és történetíró, Johann Weichard von Valvasor.
A szénaszárítók több változata is megtalálható Szlovéniában, de mindre egyformán igaz, hogy tulajdonosaik úgy vigyázzák őket, mint legnagyobb büszkeségeik egyikét, még akkor is, ha személyesen nem ők készítették vagy nem ők az első tulajdonosaik. A szénaszárítók gerendáin általában olvasható a készítésük éve és a készítőjük neve is, akiknek történetét ezek az építmények őrzik.
Gabona, búza, kukorica, lucerna, széna szárítására használják őket és az évszázadok alatt szinte elválaszthatatlan elemeivé váltak a szlovén vidéknek. Megtaláljuk őket szinte valamennyi működő tanya mellett, éppoly fontos részei a népi építészetnek, mint maguk a házak. Pontosan ez indította arra a Dolenjska régióban fekvő Sentrupert önkormányzatát, hogy létrehozza a szénaszárítók múzeumát.
Ez az egyedülálló szabadtéri múzeum arra hivatott, hogy összegyűjtse és helyreállítsa a különböző vidékeken található szénaszárítókat és mint Szlovénia népi kultúrájának fontos részét mutassa be őket a hazai és a külföldi turistáknak. A 2,5 hektáros területen kialakított múzeumban a szénaszárítóknak mind a hat típusa megtalálható, legrégebbi darabja 1795-ben készült, ez a világ egyik legöregebb és legszebb állapotban fennmaradt szénaszárítója. A szénaszárítók méretétől és állapotától függően az önkormányzat jelentős összegeket költött az egyes darabokra, de projektjüket – tekintettel a szlovén örökség egyik egyedi darabjának megőrzésére – az Európai Unió is támogatta.
A kezdeményezést elindító település, Sentrupert a szénaszárító múzeum létrehozásától eltekintve is több alkalommal bizonyította, hogy egyike a leginkább környezettudatos és kultúra iránt elkötelezett szlovén önkormányzatoknak. Elnyerte a Szlovénia legfejlettebb településének és a leginnovatívabb önkormányzatnak járó díjat is.