A történelem és a kultúra nyomában Tirolban

Tirolt a legtöbben gyönyörű tájairól ismerik, de nem szabad szó nélkül elmenni amellett a gazdag kultúra és történelmi múlt mellett sem, amivel ez a tartomány rendelkezik. Ide azoknak is érdemes elutazni, akik kifejezetten a műemlék épületeket, templomokat, galériákat és múzeumokat keresik, de a szabadban kikapcsolódni vágyó turisták is színesebbé tehetik itt töltött napjaikat a festői vidékhez hasonlóan sok élményt tartogató városnézéssel.

Ausztriának ez a Németországgal és Olaszországgal is határos tartománya a neolitikum óta lakott. Már a korai időkben összekötő kapocs volt Észak és Dél között, közvetítő két eltérő kulturális terület között – ez sokban meghatározta Tirol történelmét és hatásai a mai napig érezhetők. A Dél-Németországot és Észak-Olaszországot összekötő római út, a Via Claudia Augusta is itt haladt keresztül. A terület urai 1363-tól egészen 1918-ig a Habsburgok voltak, Dél-Tirol az I. világháború után Olaszországhoz került és ma is hozzá tartozik.

Napjainkban Tirol egyik fő bevételi forrása a turizmus. Szép számmal látogatják nemcsak a külföldi, de a hazai turisták is, elsősorban télen népszerű, mint síparadicsom, de gyönyörű vidékei egész évben vonzzák a természetjárókat. A tartománynak számos olyan látnivalója van, melyet nem hagyhatunk ki, ha erre járunk. Ilyen az első pillantásra is letaglózó kufsteini erőd, mely a város feletti hegyen áll és ma Tirol egyik szimbóluma. 1205-ben, mint a regensburgi püspökök birtokát említik, később azonban a bajor hercegek tulajdona is volt. 1504-ben I. Miksa császár elfoglalta a várost és kibővíttette az erődöt, melyet később a bajorok használtak. 1814-től került ismét Ausztriához, 1924 óta pedig a város a tulajdonosa. Napjainkban az erőd fontos kulturális szerepet tölt be, opera- és színelőadások, koncertek visznek újra életet falai közé. Egy panorámás felvonóval juthatunk fel ide és ha délben érkezünk, a toronyból hallhatjuk az orgona hangját is, mely a világ első szabadon álló orgonája

Tirolban láthatjuk Ausztria egyik legfontosabb történelmi épületét, melyet jelentőségében csak a schönbrunni palota és a bécsi Hofburg előz meg. Az Innsbruckban álló, barokk stílusú császári palota egykor a Habsburgok kedvelt rezidenciája volt, kibővítése Mária Terézia nevéhez fűződik. Ekkor épült hozzá a díszes ünnepi terem, a kápolna és a kiállító terem, benne a császárnő 16 gyermekének portréjával. A nemrég átalakított és felújított Hofburgban jelenleg öt kiállítást lehet megnézni, melyek politikai és kulturális szempontból is ismertetik a palota történetét. Az épület legérdekesebb részei a 18. századi stílusban berendezett Mária Terézia szobák és az Erzsébet császárné lakrész, ahol 19. századi bútorokat láthatunk, de a korabeli berendezési tárgyakat az itteni Bútormúzeumban részletesebben is megismerhetjük.

Innsbruck Tirol fővárosa, ezért akár a történelmi, akár a kulturális látnivalók nyomába eredünk, itt érdemes hosszabban is elidőzni. A városnéző séta egyik kihagyhatatlan állomása a Hofkirche, azaz az udvari templom, melyet 1555-ben építettek I. Miksa császár emlékműveként. Ő volt a Habsburg család egyik legjelentősebb tagja, a dinasztia megalapítója, akiknek kedvenc városa volt Innsbruck, ezért igyekezett emelni annak presztízsét. A templom megépítése több mint 80 évig tartott, benne a díszes fehérmárvány síremléket 28 életnagyságú bronz szobor veszi körbe, melyek Miksa őseit és történelmi alakokat ábrázolnak. Itt található Tirol nemzeti hősének, Andreas Hofernek a sírja is.
Innsbruckban járva nem téveszthetjük el a jelképpé vált Városi Tornyot, melyet 1442-1450. között építettek. 148 fokos csigalépcsője vezet a torony tetejére, ahonnan 360 fokos panoráma tárul elénk Innsbruck városára.

Magasan a város felett ül az impozáns, barokk stílusú Ambras kastély. Eredetileg Andech hercegeinek tulajdona volt 1000 évvel ezelőtt, majd Ferdinánd főherceg szerezte meg 1564-ben és építtette át erődből palotává. A kastélyban varázslatos időutazást tehetünk, művészeti gyűjteményei között antik tárgyakat, fegyvergyűjteményt és több mint 200 festményt nézhetünk meg. A kastély egyik legérdekesebb része Philippine Welser, Ferdinánd feleségének fürdőszobája, mely a 16. századból maradt fenn.

Tirol történelmének szempontjából az egyik legfontosabb helyszín a schwazi ezüstbánya. A középkorban ez a település volt Európa bányászati központja, fénykorában a világ teljes ezüstkitermelésének 85%-át adta. Akkoriban 10.000-nél is több bányász dolgozott itt, akik az ezüst mellett rezet is bányásztak. Munkájuknak köszönhetően Tirol Európa leggazdagabb tartománya, Schwaz pedig a Habsburg Birodalom Bécs után második legnagyobb lakott területe lett. A bányába egy nagyon érdekes utazást tehetünk, 800 m mélyre juthatunk le. Természeti szempontból is érdekes élmény, de közben egy bányász-játék során azt is megtudhatjuk, hogy a középkori bányászok élete milyen kemény volt. 20-40 fős csoportoknak tartanak 90 perces előadást a színpadon, ahol bemutatják a bányászok hétköznapjait és ezen keresztül Tirol középkori történelmét is.

Miután felfedeztük Innsbruck fényűző, császári emlékeit és a középkori bányaipar legjelentősebb helyszínét, a tartománynak egy egészen új oldalát ismerhetjük meg a Tiroli Tanya Múzeumban. Ausztriának ezen a részén mindig is szorgalmas és munkájukra büszke gazdák éltek, akiknek mindennapjaiba a múzeumban látható 14 tanyán keresztül nyerhetünk bepillantást. A kiállított darabok tanúi egy olyan korszaknak, melynek emlékei ma már csak nyomokban lelhetők fel. A házak és gazdasági épületek mellett olyan kuriózumokat is láthatunk, mint a fűrészmalmok és két kis kápolna, melyeket a többi épülethez hasonlóan eredeti helyükről költöztettek át a szabadtéri múzeum területére. A látogatást számos program színesíti, megismerhetjük a régiek életmódját, a gazdaságok történetét, kovácsok, fafaragók, fazekasok, kosárfonók mesterségét, nyári hónapokban fesztiválokkal és gyerekprogramokkal is várják a látogatókat.

Ha szeptember és október között járunk Tirolban, szinte kizárt, hogy lemaradjunk a tartomány egyik jelképes eseményről, a marhahajtásról. Az alpesi legelőkről ebben az időszakban terelik haza a teheneket, több mint 40 ünnepélyes alkalomra kerül sor, amikor az állatokat szalagokkal, csengőkkel, virágkoszorúkkal feldíszítve hajtják vissza az istállókba. Ilyenkor minden falu ünnepel, a helyiek számára még mindig ez az év egyik legfontosabb eseménye. Az állatokkal együtt az őket ellátó emberek is hazatérnek, több mint 3000 alpesi pásztor és fejő költözik le a hegyekből. Az utcákat fúvószenekarok, tejtermékeket árusító standok és hagyományos tiroli népviseletbe öltözött emberek lepik el. Nincs is tökéletesebb alkalom, hogy testközelből ismerjük meg Tirol ma is élő hagyományait.