Postojna-barlangSzlovéniának ezt a régióját nem lehet csak úgy felületesen felfedezni. Szó szerint sem, hiszen a felszín alatt rejtőző természeti szépsége talán még inkább megdöbbentő, mint az, amit a talaj felett láthatunk ezen a nagyrészt dimbes-dombos, erdős vidéken. Gyakorlatilag minden négyzetkilométerére jut egy többezernyi karsztbarlangjából.

Nem messze Postojna városától, a régió közigazgatási, gazdasági és kulturális központjától, található a Postojna-barlang, mely káprázatos világával több mint 100 éve vonzza a látogatókat. Sziklaalakzatai között egy speciális elektromos kisvonat viszi körbe a kirándulókat. A barlang teljes hossza 21 km, de ebből csupán 5 km látogatható. Itt él Európa egyetlen barlanglakó gerincese, a barlangi vakgőte, mely sápadt bőrével kissé ijesztő látványt nyújt. Az elmúlt 100 évben a Postojna-barlangot nagyjából 188 millióan keresték fel, ez Európa legnagyobb klasszikus értelemben vett karsztbarlangja és egyben a kontinens leglátogatottabb barlangja is. A túra kb. másfél órás, mivel a barlangban 8-10 fok van, bármilyen évszakban érkezünk is, öltözzünk melegen. Az audio idegenvezetés magyar nyelven is elérhető.

Krizna-barlangA földalatti világ rajongóit magával ragadja a Losko Polje közelében található Krizna-barlang, ahova az út egy részét hajón kell megtennünk. A barlang elsősorban arról híres, hogy a már kihalt barlangi medve csontjait nagy mennyiségben találták meg itt. 8 km hosszú alagútjai tele vannak cseppkövekkel, emellett nem kevesebb, mint 50 föld alatti tóval büszkélkedhet. Az egy órás barlangi túra és a hajózás a barlanghoz idegenvezetővel nagyobb csoportok által igénybe vehető, míg a négy órán át tartó, 13 barlangi tó felfedezését magában foglaló hajózáson egyszerre maximum négy fő vehet részt.
A régió egyik jelentős természeti értéke ez, mely a Belső-Krajna Regionális Park részét képezi, melybe Rakov Skocjan két természetes hídja is beletartozik. Csak néhány kilométert kell megtenni egy másik érdekes látnivalóig, az időszakos tóig. Azokban a hónapokban, amikor feltelik vízzel, a Cerknica Szlovénia legnagyobb tava, mely nagyszerű hely a horgászáshoz, sőt a vízisportokhoz is. Az első, aki felfedezte ezt a jelenséget, a híres szlovén történész, Johann Weichard Valvasor volt, aki 17. századi munkájában azt is megemlítette, hogy a Bloke-fennsík akkori lakói telente sílécekkel közlekedtek a havas lejtőkön. Abban az időben Közép-Európában ők voltak az elsők, akik a síelést a közlekedés egyik módjaként űzték, ezzel pedig jelentősen elősegítették, hogy a fennsík később síparadicsommá fejlődjön.

SneznikBelső-Krajna egy rendkívül izgalmas vidék, ahol ugyanaz a folyó hatszor tűnik el a föld színe alatt, majd emelkedik ki újra, minden alkalommal más-más néven, mielőtt eléri utolsó állomását és folyásának hetedik szakaszában Ljubljanicaként szeli át a fővárost. Először Babno Poljenél emelkedik felszínre, ez a hely arról híres, hogy Szlovéniában itt mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35 fokot.
Kiemelkedő nevezetessége ennek a dombos és karsztos tájnak a Sneznik, Dél-Szlovénia legmagasabb csúcsa. Lejtőjén áll a Sneznik-kastély, melyben ma múzeum működik. 2008-as felújítása után a romantikus, állami tulajdonban lévő kastély az egyetlen Szlovéniában, melynek megmaradt az eredeti berendezése, amit a látogatók meg is nézhetnek. A 17. században a régió nagy részét innen irányították, ekkor alakították át belsejét is, reneszánsz és barokk stílusú bútorokkal rendezték be, eredeti fagerendás mennyezete igazi ritkaságnak számít. Mai megjelenése nagyrészt a 19. század második felében alakult ki, 1853-ban vadászkastélyként kezdték használni. Ma a Sneznik kastély tölgyesek és bükkösök sűrűjében, távol a városok zajától békés környezetben áll, ideális kiindulópont a környék felfedezéséhez. Innen kiterjedt erdőségek nyújtózkodnak egészen a horvát határig, tőle keletre fekszenek a Kocevjei-erdők, Európa hatalmas ősi erdőségének utolsó darabjai. Ez az egyedülálló természeti környezet rengeteg állatnak és növénynek ad otthont, medvék, farkasok, hiúzok, vaddisznók népesítik be az erdőket.

Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here