Az alpesi Bohinj-völgy a gyönyörű Triglav Nemzeti Parkban fekszik. Szinte teljesen érintetlen környezete a tömegturizmus létezésének gondolatát is távolra sodorja. Itt csak a természet és mi vagyunk jelen, illetve a helybeliek, akiktől annyira barátságos és kedves ez a vidék.
Ha olyan helyre szeretnénk utazni, ahol vendégként és nem ügyfélként kezelnek minket, a legjobb helyre érkezünk. Egymás éttermeit, kiadó szobáit ajánlgatni nem sok üdülőhelyen halljuk a helyieket, itt azonban ez sem számít ritkaságnak. Errefelé nem a haszonról, hanem vendégszeretetről szól a történet és ez az, ami rengeteg utazót újra és újra visszacsábít ide.
Bohinj titka az egyszerűségében rejlik. Pezsgő éjszakai életet, mindenféle luxust kínáló szállodákat ne itt keressünk. A természet tisztasága áthatja a szálláslehetőségek és a szolgáltatások kínálatát is, de kizárólag a legjobb értelemben. Síelés, túrázás vagy romantika – mindezt felsőfokon találjuk Bohinj völgyében.
A vidék története 14 ezer évvel ezelőtt kezdődött. Ekkor vágta magának ki egy gleccser azt az utat, amit ma Felső-Bohinj-völgynek neveznek. A régészeti ásatások szerint a terület már a bronzkorban lakott volt, a jelenleg itt élő mintegy 5000 ember ezeknek az ősi telepeseknek a leszármazottja. A völgyben hagyományos iparágnak a vasérc bányászat és a vasművesség számított, de a múlt században a bányák kimerülése miatt ez a tradíció megszakadt, csupán egyes falvak neve emlékeztet rá, mint Stara Fuzina (Régi Kohó) és Rudnica (bánya). A legelésző tehéncsordák hangos kolompolása azonban éppúgy zengi be a vidéket, mint sok száz évvel ezelőtt.
Stara Fuzina Mezőgazdasági Múzeumában ebbe a tradicionális alpesi világba tekinthetünk be, míg az építészeti örökséget Bohinj számos falvában tetten érhetjük. A szépen megőrzött erkélyes, zsindelyes alpesi házak idézik vissza letűnt korok hangulatát.
Studor falu múzeumában láthatjuk az alpesi falvak jellegzetes elrendezését és a hagyományos falusi házak tervrajzait.
Bohinj alapvetően katolikus régió, néhány települését nem kevesebb, mint 11 templomtorony ékesíti. Legfontosabb templomai Bohinjska Bistricaban a Szent Miklós, Stara Fuzinaban a Szent Pál, Srednja Vasban a Szent Márton és Ribcev Lazban a Keresztelő Szent János templom. A Szlovénia legnagyobb költőjének tartott France Preseren egyik epikus költeményében hiteles képet fest arról az időről, amikor a még pogány bledi és bohinji emberek elkeseredett harcot vívtak a tanaikat erőszakosan rájuk kényszerítő egyházzal.
A kerékpározás csupán egy lehetséges módja a vidék felfedezésének, de a gyalogtúrák mellett az ide kirándulók jelentős része választja a kétkerekezést. A Bohinj környéki és a nemzeti parkon végigfutó utak többsége tökéletesen alkalmas a biciklizéshez. Aszfalttal borított a legkedveltebb kerékpárút is, ami 9 km-es és a családok is bátran nekivághatnak, mivel nehézségi fokozat szempontjából a könnyen bejárható utak közé tartozik. Bohinj egyik legrövidebb turista útja ez, melyet gyalogosok, görkorcsolyázók és a helyi gazdák is használnak, de védettsége miatt autóval és más motoros járművel biztosan nem találkozunk itt.
A Bledtől Ravne v Bohinjuig vezető útvonal ennél jóval hosszabb, de érdemes nekivágni, mert 25 km megtétele után a Triglav hegyvonulatra nyíló, hihetetlen kilátás lesz jutalmunk.
Bohinjban a természet csodái mellett kulináris élmények is várnak ránk. A fogadókban az ősi receptek alapján készített fogásokat kóstolhatjuk végig, de a vidék legfőbb gasztronómiai nevezetessége a sajt, a bohinj sir. A tejfeldolgozásnak régi hagyományai vannak, egészen a 13. századig nyúlik vissza a tejből készült finomságok készítésének története. Bohinj díjnyertes sajtjait Szlovénia legfinomabbjainak tartják, de keressük a szintén nevezetes túrót, a skutit és az Európai Unió által helyi specialitásként számontartott mohant, ami egy nagyon érdekes, erős ízű, félkemény sajt. Bohinj tejkultúráját minden évben megünneplik a Kravji Bal fesztivál keretében. Ez az ünnepség zárja le Bohinjban a nyári szezont, érdemes miatt az utazást szeptember közepére időzítenünk.