A Soča-völgy fővárosa: Bovec

Felette a Júlia-Alpokkal, alatta a Isonzó-folyóval (szlovénül Soča), körülötte a Triglav Nemzeti Parkkal akár egy hetet vagy kettőt is eltölthetünk itt túrázással, kajakozással, kerékpározással, télen síeléssel Kaninban, Szlovénia legmagasabban fekvő síterepén. Annyi aktív kikapcsolódási lehetőség közül választhatunk, hogy biztosan nem lesz két egyforma napunk.
A szlovén Alpokban fekvő, festői kisváros, Bovec mindehhez tökéletes kiindulópont. Nyaranta az ország legnyüzsgőbb városává változik, amint beköszönt a jó idő, a szabadba vágyó turisták szinte megrohamozzák.

Bovec első említése a 12. századból származik, de a település gyökerei ennél jóval régebbre nyúlnak vissza. A római időkből és a korai vaskorból is számos leletet tártak fel, később a Velencei Köztársaság része lett, majd Gorizia grófjaihoz került, mielőtt beolvadt a Habsburg Monarchiába, akárcsak a szlovén nyelvű területek többsége. A Habsburgok boveci uralma csupán egy rövid időszakra szakadt meg, amikor 1809-1913 között a napóleoni Olasz Királysághoz került. Habsburg uralom idején a város a Tengermellék részét képezte és erősen érvényesült itt a németek hatása minden téren. A vidéken sok helyütt inkább a németet használták a szlovén nyelv helyett egészen a 19. század végéig, amikor a szlovén végleg felváltotta a német nyelvet a köznapi beszédben éppúgy, mint a hivatalos ügyek tekintetében.
A 20. században Olaszországhoz, majd 1947-ben Jugoszláviához csatolták. 1952-ben kapta meg a városi jogokat, 1991-ben Jugoszlávia felbomlásával pedig a független szlovén állam része lett.
1976-ban a Friuli földrengés óriási károkat okozott a városban, azóta kétszer is földrengés rázta meg, de ezek meg jóval kisebb mértékűek voltak.

Bovec történelme során mindig az érdeklődés középpontjában állt a várost körbevevő lenyűgöző tájak miatt. A város festői környezetben fekszik, két gótikus temploma egy kis téren áll, melyet hagyományos bovici házak vesznek körbe, itt találjuk a hotelek és az üzletek többségét is. Bovic legtöbb látnivalója nem a városban, hanem annak környékén található. Történelmi nevezetessége a Kluze erőd, mely Bovectől 4 km-re fekszik. Az osztrák uralom idején épült 1882-ben, egy korábbi, 17. századi erődítmény helyén. A Kortinica-folyó felett, egy mély szakadék szélén áll, lenyűgöző látképet nyújt. Az erődből ráláthatunk az isonzói és más világháborús csaták helyszíneire. Júliusban és augusztusban kerül sor a Kluze Fesztiválra, ahol a gyerekeket és a felnőtteket is szórakoztató programokkal várják. Ezeket Bovec városában különböző helyszíneken rendezik meg, de a legtöbb programnak maga az erőd ad otthont.
A városban számos kulturális eseményre kerül sor a nyár folyamán. Júliusban tartják a Csütörtök Esték és a Folklór Esték elnevezésű programokat, ahol helyi néptánc csoportok és előadók lépnek fel. Szabadtéri Filmfesztivállal és Hószobor Fesztivállal is büszkélkedhet a város, az augusztus közepén sorra kerülő Burgonya Éjszakák pedig szintén a folklórhoz kapcsolódnak és a helyi tradicionális étel, a compe an skuta a főszereplőjük.

Bovec elsősorban a természet és a sportok iránt elkötelezettek számára ideális választás. A város környékén az egyik legnépszerűbb látnivaló a Boka-vízesés, melyhez egy 5,5 km-es túra megtételével juthatunk el. A vízesés a Kanin-hegyről, 106 m-es magasságból zuhan a völgybe, szélessége eléri a 30 m-t. Fantasztikus látvány, főleg tavasszal, a hóolvadás idején. A vízeséshez kijelölt túraútvonal vezet, kerékpárral és gyalogosan is nekiindulhatunk. Az út során 850 m-es magasságba fogunk feljutni, az ösvény sok szakaszon nagyon meredek és gyakran csúszós is, ennek megfelelően válasszunk túracipőt.

Sokak szerint a Soča-folyó Szlovénia egyik legszebb természeti látnivalója. Felfedezéséhez szintén kiváló kiindulópont Bovec, melynek legrégebbi programszervező irodája a folyóhoz szervez különböző kalandos programokat. A barátságos helyiek lesznek az idegenvezetőink és minden szükséges felszerelést ki tudunk bérelni náluk. Nyaranta vadívízi evezés, kajakozás, canyoning, barlangászás, hegyi kerékpározás szerepel a programkínálatukban, míg télen síoktató központként és sífelszerelés kölcsönzőként állnak a turisták rendelkezésére. Bármelyiket is válasszuk, a szervezők minden túráról fotókat készítenek, melyekből a nap végén megvásárolhatjuk a legjobbakat.

Bovectől észak-nyugatra találjuk az ország egyik legnevesebb síközpontját, a Kanin síközpontot 2200 m-en. Ez az ország egyetlen olyan síterepe, mely valóban alpesi magasságokban fekszik, ennek megfelelően a szezon is hosszabb ideig tart, mint más szlovén síterepeken, áprilisban, sőt akár májusban is felcsatolhatjuk a lécet. A felvonó síszezonban folyamatosan működik, júliusban és augusztusban reggel 7-től délután 4 óráig óránként lehet igénybe venni. A felvonó B-állomásától 2 km-re fut a kanini kerékpáros útvonal, a legfelsőbb D-megállónál pedig a túrázók vághatnak neki a sok kihívást tartogató, mintegy 3 órás útnak Kanin 2587 m magasan lévő csúcsához, de egy könnyebb, egyórás túra során eljuthatnak a Prestreljenik-ablakhoz, mely 2498 m magasan található. Ez a különleges képződmény a sziklafalban lévő 10×7,5 m-es ablak, egy nyílás, mely a sziklás ív törékenysége folytán alakult ki. Hozzá számtalan legenda kapcsolódik, közülük a legismertebb Noéról szól. Amikor az Isten büntetésül árvízzel sújtotta a világot, csak Noé menekült meg bárkáján az állatokkal. Hosszú időn át ömlött az eső, mígnem az Isten végül megkönyörült és elállította. Ekkor bukkant ki a vízből Prestreljenik, Noé pedig tanácstalanul állt előtte, nem tudta hova kikötni bárkáját. Az Isten ezt látva két ujjával lyukat vájt a sziklán, ahova Noé kiköthette hajóját. Egy másik történet szerint az ördög a szarvával ütötte a lyukat a sziklába, mikor a sűrű ködben teljes erővel neki csapódott. A Kanin-hegylánc második legmagasabb hegye a Prestreljenik, ahova a káprázatos panoráma miatt is érdemes felmenni.