A Borút az északi Bockenheimtől a francia határ közelében fekvő Schweigen-Rechtenbachig fut, gyakorlatilag mindegy, hogy melyiket választjuk kiinduló- és végpontnak, hiszen az utazás oda- és visszafelé is izgalmas. A szőlőültetvények annyira sűrűn fekszenek egymás mellett, hogy a táj egy hatalmas, smaragd színű tó látszatát kelti, melyben a borok két istene, Dionüszosz és Bacchus valószínűleg önfeledten fürdőznének. A napsütötte pfalzi vidék igazi Mekkája a bor szerelmeseinek, ahol a helybeliek nagy része valamilyen módon kapcsolatban áll a borászattal, maguk is termelik vagy fogadót üzemeltetnek, ahol végig lehet kóstolni a régió legfinomabb nedűit. A borkóstolókat a szőlőhegyeken tartják, nagyon ízlésesen bemutatva az új termést és a kifejezetten a régióra jellemző fajtákat. Az itt előállított borok többsége száraz fehérbor, amit többnyire rizlingből készítenek, de megtalálható a vörös pinot noire is.
A Borút márciusban kel igazán életre és szezonja októberig tart. A Mandelblütenfest, azaz a márciusban, Gimmeldingenben megrendezett Mandulavirágzási fesztivál nyitja meg a borászati szezont, innentől kezdve pedig egymást érik a különböző ünnepi rendezvények a régió településein, természetesen kivétel nélkül a szőlő és a bor jegyében. A Német Borút Napját minden évben augusztus utolsó vasárnapján rendezik meg. Ekkor a borút útjait lezárják az autóforgalom elől, mindenütt standokat állítanak fel, ahonnan a borokat kínálják a gyalog vagy kerékpárral érkező látogatóknak. A Borút tavasztól kezdve kiváló úti cél, de aki valóban ízelítőt szeretne kapni a német szőlőtermesztés és borkészítés kultúrájából, annak kétségkívül az ősz a legjobb időpont arra, hogy meglátogassa a vidéket.
Ahhoz képest, hogy a Borút viszonylag rövid, a szőlők és a borok mellett mégis magában foglal gyönyörű várakat, romantikus romokat még a római korból is, hangulatos kisvárosokat és falvakat, Németország néhány legszebb részletét.
A Borút fővárosa Neustadt an der Weinstrasse, háttérben a Pfalzi-erdővel, körülvéve hosszan nyújtózó szőlőültetvényekkel. A város környékén a természet szépsége nyűgöz, le Neustadt an der Weinstrasse óvárosában pedig a történelmi atmoszféra. Óvárosa hagyományosan a piactér körül épült ki, melyet a vidékre jellemző favázas házak koszorúznak. A közelben található a Hambacher vár, melynek mára csupán romjai maradtak, mégis nagy jelentőséggel bír, hiszen ezt tartják a német demokrácia bölcsőjének, ahol 1832-ben megrendezték a német demokratikus fesztivált. Aki június végén érkezik a városba, a legnagyobb hagyományőrző fesztivál részese lehet.
A szomszédos város Deidesheim, ahol még mindig ugyanolyan lassú tempóban zajlik az élet, mint évszázadokkal ezelőtt. A város a hagyományait folyamatosan életben tartja, több fesztivált is rendeznek a tradíciók és ehhez kapcsolódóan a népviseletek jegyében. A Borút egyik állomásához méltón Deidesheim legnagyobb szabású rendezvénye a borhoz kapcsolódik. a Weinkerwe a Borút egyik legfontosabb eseménye, melyet augusztus második vagy harmadik hétvégéjén tartanak. Télen a meseszerű karácsonyi vásár tölti meg élettel a várost, ahol híresen szép kézműves termékeket lehet vásárolni. Deidesheim látnivalói közé tartozik az egykori püspöki palota, ahol ma borászat működik, a Városháza, benne a Bormúzeummal és a kastélypark, ahol őshonos és egzotikus növények mellett a régi városfal maradványai és tornya is láthatók.
Wachenheim nemcsak a bor, de a habzóbor előállításáról is nevezetes. A nagyjából 5000 lakosú település valódi gyöngyszem, egy középkori kisváros, melynek még mindig láthatók a 14. században épített városfalai. Érdemes ellátogatni a római kúrai romjaihoz és a wachtenburgi várhoz, melyet a 17. században, a harmincéves háború során robbantottak fel.
Bad Dürkheim egy fürdőváros, de jobbára arról ismerik, hogy itt található a világ legnagyobb fahordója, amit egy többemeletes étteremmé alakítottak át. A Rajna-vidék-Pfalz egyik legszebb településének tartják, mely főként a borászatból és az idegenforgalomból él. Bad Dürkheim neve egybeforrt a híres kolbászfesztivállal, ami nevével ellentétben a világ egyik legnagyobb borfesztiválja. Szeptember második és harmadik hétvégéjén kerül sor rá, immár közel 600 éve. A helyi gazdák és bortermelők által kínált különlegességek évente nagyjából 600 ezer látogatót vonzanak. A bor- és ételkóstolókat koncertek, színielőadások egészítik ki.
Dörrenbach egyike azoknak a Borút mentén fekvő városoknak, melyeken vétek megállás nélkül átutazni. Egyik legszebb épülete a középkorból származó, gótikus templom, melyet vastag falakkal és sarkokon tornyokkal erősítettek meg. A városka központjában hagyományos favázas házak sorakoznak, közülük a legkiemelkedőbb a Városháza, melyet egész Pfalz területén a legszebb épületnek tartanak.
Grünstadtban júliusban tartják a borpiacot, ahol a helyi bortermelők értékesítik portékáikat. Mivel a kisváros környékén több mint 30 borászat működik, bőven van miből válogatni. Ez az a város, ahol mindenképp érdemes kerékpárra pattanni, hiszen a gyönyörű vidéken szinte egymást érik a középkori várak.
Freinsheim a Borút egyik legbájosabb települése, ahol már január végén megtartják az év első borfesztiválját. Ennek keretében fáklyákkal járják körbe este a várost és a szőlőket, a környékbeli 13 borászat pedig bemutatja vörösborait, melyek mellé a pfalzi régió ételspecialitásait szolgálják fel. A nagyjából 5000 lakosú kisváros sokat őriz középkori épületeiből, központjának ékességei a favázas házak. Az óvárost még ma is a 15. századi városfal veszi körbe, melynek számos kapuja és tornya szép állapotban maradt fenn az évszázadok során. Freinsheim jellegzetességei a kapuk felett látható, gyönyörűen festett és vésett címerek, melyek az egykor az épületekben működő műhelyek vagy üzletek tevékenységét szimbolizálják.
A Borút északi végpontja a csupán 2000 lakosú Bockheim. Sok szépen felújított, régi épülete és a 11. században alapított Szent Márton templom a városka legfőbb nevezetességei, természetesen a borok mellett.
A Német Borút az év bármely szakában kitűnő úti cél, autóval is végig lehet járni, de tavasztól a túrázáshoz is ideális feltételeket kínálnak festői tájai. Általa betekintést nyerhetünk nemcsak a történelmi bortermelő vidékek múltjába, de az itt élők hagyományaiba, kultúrájába és gasztronómiájába is.
