Szlovénia fővárosának címerében egy zöld sárkány ül egy vártorony tetején, alatta a zöld várhegy látható. Többek közt ez teszi Ljubljana várát a település szimbólumává és egyben legnépszerűbb nevezetességévé. A vár és a sárkány története is ősidőkre nyúlik vissza, egészen a 12. századig, amikor Ljubljana középkori városára az első utalások íródtak. A történet szerint abban az időben egy fából készült kis vár állt a dombtetőn, melynek helyére hamarosan kő épület került. Konkrétan a várról a 13. században írtak először. Olyan méltóságteljes helyet foglalt el, hogy az akkori utazók csak úgy emlegették Ljubljanat, mint a várost a vár alatt.
A vár története mindig összhangban volt eredeti funkciójával. Első tulajdonosai a német Spanheimek voltak, akik a 14. században erősítették meg a várat, új tornyot is építettek hozzá. Az erődöt aztán a 15. században teljesen lebontották, hogy helyére egy grandiózusabb épületet húzzanak fel. A következő évszázadban alakították ki azt az elrendezését, amit ma is láthatunk. Ezek közé tartozik az ötszögletű torony, a korábbi nevén Padav hercegi torony, melyet egy különálló fal kapcsol össze a várral és az épület fennmaradó része, melynek egyik legszebb darabja a Palatium, mely a nemesség rezidenciája volt.
A második világháború után szociálisan hátrányos helyzetű családok éltek a várban, ez pedig nem javított állapotán, sőt egyre rosszabb lett a helyzete. Egészen addig súlyosbodott, míg lassacskán Ljubljana szégyenfoltjává vált. Ennek az időszaknak az 1960-as években vetettek véget, amikor a városvezetőség elhatározta, teljesen felújítja a várat és Ljubljana büszkeségévé teszi. A rekonstrukció anyagi hátterének nagy részét közvetlenül a helyi lakosok teremtették elő, többségében ők finanszírozták a munkálatokat.
Ma a ljubljanai vár nemcsak egy gyönyörű épület, mely uralja a városképet, de egyben kulturális, társadalmi, idegenforgalmi és vendéglátó központ is, mely a legszínvonalasabb körülményeket és szolgáltatásokat biztosítja a világ minden pontjáról érkező üzletembereknek és magasrangú látogatóknak, akik fontos konferenciákra, találkozókra hivatalosak, valamint a kultúra iránt érdeklődőknek és természetesen a turistáknak, akik számára a várlátogatás elengedhetetlen része a ljubljanai városnézésnek. Elsősorban hétvégenként érkeznek sokan, nemcsak külföldiek, de maguk a szlovének is az ország többi részéből, hogy a szabadidejüket a várban töltsék el kellemesen.
Évente átlagosan 250.000 jegyet adnak el a várban megrendezett kiállításokra, azonban azoknak a száma, akik a vár egyéb attrakciói miatt látogatnak el ide, kétszer ennyi. Ez azt jelenti, hogy egy évben nagyjából 800.000 ember jár itt. A látogatók számának hihetetlen mértékű növekedése nem kis mértékben a siklónak köszönhető, amely néhány éve működik és azok számára is lehetővé tette a várba való feljutást, akik egyébként – akár idő szűke miatt – nem tudnának felmenni. A sikló a vár egyik vonzereje, a látogatók kb. fele ezzel érkezik. A cél, hogy a látogatók száma elérje az évi 1 milliót, nincs is olyan messze.
Szombatonként az esküvőké a főszerep. Ha egy pár Ljubljanaban készül összekötni az életét, szinte biztos, hogy a vár valamilyen módon szerepet kap az esküvőjükön, akár a helyszín, akár a fotózás szempontjából. A vár két esküvői termét több mint 20 éve nyitották meg.
Az, hogy a vár ennyire szerves része lett a ljubljanai emberek életének, valójában ritkaságnak számít. Szlovénia egyik leglátogatottabb helyszíne ez, kihagyhatatlan nevezetessége az országnak. Ebben a várban a város is otthonra lelt.
