A Jura régiója híres változatos tájairól, érintetlen és védett területeiről, történelméről és gazdag építészeti örökségéről, amit sokszor kapcsolnak össze az órakészítés iparágával. A Jura kiterjedt régiója 1000 m-es tengerszint feletti magasságban fekszik, folyói lassan kanyarognak dombok között és fennsíkokon át, míg elérik a lenyűgöző szurdokokat.
Hagyományos mentalitás és nyugalom – három szó, mely tökéletesen visszaadja Svájc ezen részének lényegét. A Jura nem hasonlítható egyetlen másik kantonhoz sem. Sűrű erdei, elbűvölő falvai és az ott élőknek a tradíciókhoz való ragaszkodása teszi a régiót az ország egyik legjobb úti céljává azon turisták számára, akik a nyugalmat, a természet békéjét mindennél többre becsülik. A Jura nagy előnye, hogy ezt az atmoszférát éppúgy élvezhetővé teszi nyáron, mint télen.
A kantonnak művészeti szempontból is igen nagy a jelentősége. Közel 60 temploma és kápolnája révén sehol sem található a kontinensen ilyen kis területen annyi míves ólomüvegablak, mint itt. Ezek a műalkotások svájci és francia mesterek, valamint helyi polgárok alkotásai. Nem véletlen, hogy az elmúlt fél évszázadban a Jura kantont egy élő és szabadtéri múzeumként emlegetik, amire az itt élők joggal lehetnek büszkék.
A Svájc észak-nyugati részén fekvő régiót az egész kantonon át húzódó és annak határain is túlnyúló Jura-hegységről nevezték el. Összesen 70 ezer lakója van, fővárosa – az egyetlen város a régióban, melynek lakosságszáma meghaladja a 10 ezer főt – a francia határ közelében fekvő Delémont.
A történelmi város erdők és a Jura dombjai közé beágyazva, óvárosában takaros épületekkel és vonzó múzeumokkal vártja a turistákat. Még ma is látható egykori védrendszerének maradványa, a két középkori városkapu, valamint városfalainak egyes részei is szép állapotban maradtak fenn. Óvárosának kis tereit öt szökőkút díszíti, rajtuk 16. századi, monumentális reneszánsz szobrokkal. Itt található a Jura Művészeti és Történeti Múzeum, a tartományi kormányzat épülete és a Püspöki Palota is.
A legenda szerint Saint-Ursanne városát egy ír szerzetes, Ursicinus alapította, aki remeteségben élt itt. Bár ma már sok száz ember lakja a települést, az még mindig őrzi megfoghatatlanul békés jellegét. A Doubs-folyó két partján elterülő városka tele van középkori hidakkal és épületekkel, 14-16. századi házakkal, román-gótikus stílusú kollégiumi temploma pedig a 12-14. században épült. Saint-Ursanne-től északra, magasan egy dombtetőn állnak a vár maradványai, de érdemes ellátogatni Szent Ursicinus barlangi remetelakjához is, amihez 190 lépcsőfok vezet fel.
Jura kanton szépségéhez nagyban hozzájárul a természeti környezet is. Fenyves-, tölgy- és bükkerdők alkotják zöld tüdejét, a természetjárók számára pedig a vidék legnagyobb kincse a Chatillonban található Chene Bosse, Európa legrégebbi és legkiterjedtebb kocsányos tölgy erdeje. Az erdők közötti nyílt legelőkön pásztorkodás folyik, a vízfolyásokban szalamandrák élnek. A Jura régió természeti látnivalóinak másik fénypontja az Étang de la Gruére, a lápos természetvédelmi terület, mely nemzeti jelentőséggel bír. A Réclére-ben található Prehisto-Parkban a dinoszauruszok nyomait fedezhetjük fel, melyek a jura időszakban éltek a vidéken – ez különösen jó programlehetőség a családok számára.
A Jura Svájc legfiatalabb kantonja, mely 1976-ban lett része a konföderációnak. A német-francia nyelvi határhoz való közelsége miatt, valamint, mivel először a bázeli hercegérsekek, majd a berni kanton alá tartozott, nagyon sok települése német nevet visel. Ma a kanton hivatalos nyelve mégis a francia, kivéve Ederswiler városát, ahol még mindig németül beszélnek. A Jura minden ízében vidékies jellegű, megszámlálhatatlan falu pettyezi tájait és ad lehetőséget a turistáknak, hogy valósághű bepillantást nyerjenek a régies életritmusba, a vidéki hétköznapokba.
A Jura kanton egyik meghatározó gazdasági ágazata a lótenyésztés, itt a lovakat elsősorban nem sportoláshoz, hanem munkához használják. A Franches-Montagnes, eredeti nevén Jura-fajta bölcsője ez a vidék, a lovak pedig ma is nagyon sok látogatót vonzanak külföldről.
A vidéki idillt az az életöröm teszi teljessé, ahogyan a Jura lakói a mindennapjaikat élik. A kanton minden szépsége ellenére sem vált turisztikai területté, Svájc legnépszerűbb részeihez képest viszonylag kevés turista látogat el ide. Akik nyugalmat és csendet keresnek, bőven válogathatnak a kanton szebbnél szebb helyei közül. Franches-Montagnes, Ajoie vagy Doubs olyannyira mindentől távoliak, hogy utcák is alig-alig keresztezik őket. A látogatók a kulináris élvezetek tekintetében sem szenvednek hiányt, a vendéglőkben a hagyományos fogásokat kóstolhatják végig. Az ételek friss és helyben megtermelt alapanyagokból készülnek. Az erős köménymagos ízű ajoie-i kolbász, a damsoni szilva vagy a híres Macvin du Jura borlikőr mind a régió gasztronómiai jelképei, akárcsak a Téte de Moine, a 800 éve hagyományosan készített sajt.
A Jura kanton az aktív kikapcsolódáshoz is ideális, úgy télen, mint nyáron mindenki találhat magának olyan lehetőséget, amivel tartalmasan töltheti az időt. A túrázás, kerékpározás, lovaglás számtalan útvonalon lehetséges, de a családok akár rollerre pattanva is bejárhatják a vidéket. Az adrenalin függők a Doubs-folyón indulhatnak kenuzni vagy siklóernyőzhetnek a hegyekben. Télen rész lehet venni hóbakancsos túrákon és természetesen adottak a lehetőségek a síeléshez is. A szánhúzó versenyt kb. 800 kutya részvételével minden évben január utolsó hétvégéjén rendezik meg, a Jurában telelő turisták egyik kedvenc programja ez.
