A Fontainebleau-i kastély és park

Gondoljunk a parkra vagy a kastélyra, Fontainebleau neve az egész világon ismerősen cseng. Párizstól 55 km-re délre, Fontainebleau városában található Franciaország legnagyobb királyi kastélya és a hozzá tartozó, 19.000 hektáros park, mely egykor királyi vadászterület volt. A kastély sokszáz éves történelmét királyok szelleme lengi át és a fényűző élet még ma is itt nyeri el igazi jelentését.

Évente több mint 13 millió turista keresi fel a fontainebleau-i erdőt. Csak egy részük az, aki a kastély miatt választja úticélul ezt a csodás helyet. Manapság egyre többeket vonz az aktív kikapcsolódás lehetősége, melyben a környék igencsak bővelkedik. A túrázás, a sziklamászás, a lovaglás vagy a mountainbike szerelmeseire itt igazi paradicsom vár. A Fontainebleau körüli park természetvédelmi területként számtalan védett növény- és állatfaj élőhelye.

A Fontainebleau-i kastély legrégebbi részét már a 12. század vége felé is használták. Ekkor VII. Lajos király birtokában állt, akinek tiszteletére az épülethez tartozó kápolnát Beckett Szent Tamás szentelte fel. Fülöp Ágost és IX. Lajos kedvenc tartózkodási helye volt Fontainebleau, mely ekkoriban leginkább vadászkastélyként funkcionált. Az épület az igazi, reneszánsz pompáját I. Ferenc uralkodása alatt nyerte el. Olasz mestereket kért fel a kastély belső berendezésének és díszítésének kivitelezésére. A király invitálására még maga Leonardo da Vinci is megfordult e falak között. Mondhatjuk, hogy a reneszánsz innen terjedt el egész Franciaországban. Az itt látható I. Ferenc Galéria, melynek freskóit Rosso Fiorentino foglalta stukkókba, 1522-1540 között készült az ország első ilyen jellegű galériájaként. I. Ferenc és az utána következő uralkodók egészen Napóleonig szívükön viselték Fontainebleau sorsát. Folyamatosan szépítgették, a legjobb festőket, szobrászokat, építészeket és kertészeket hozatták ide, hogy Fontainebleau az ország leglenyűgözőbb kastélyává válhasson.

Az épület berendezése a 16. századi manierista stílust tükrözi, amit később a kastélyról fontainebleau-i stílusnak neveztek el. Ez megmutatkozik a szobrokban, freskókban, festményeken, kifinomultság és a részletek aprólékos kidolgozása jellemzik. A stílus a fontainebleau-i iskola keretében továbbterjedt Európa északi részeire, Antwerpenbe, Németországba és végül Londont is elérte.

A kastély parkja is nagy figyelmet kapott. IV. Henrik idején törték át a területet és alakítottak ki egy 1200 m hosszú csatornát, melyen ma is sokan horgásznak. Elrendelték fenyők, szilfák és gyümölcsfák telepítését a park területére.

A 18. században a kastély hanyatlásnak indult. A francia forradalom idején sok kárt szenvedett, eredeti berendezésének jelentős részét eladták és próbáltak minden értéket pénzzé tenni, hogy biztosítsák a forradalom anyagi hátterét és megakadályozzák a Bourbonok visszatérését a trónra. Később aztán Bonaparte Napóleon kezdte átalakítani a fontainebleaui-kastélyt, mellyel az volt a célja, hogy az épületet saját nagyszerűségének jelképévé tegye. 1804-ben VII. Pius pápa itt vendégeskedett, mielőtt császárrá szentelte volna Napóleont. A kastély mai arculata az ő uralkodása idején alakult ki. Napóleon 1814-ben vett végleg búcsút Fontainebleau-tól, amikor száműzetésbe vonult.

A kastély és a park az év összes hónapjában nyitva áll a látogatók előtt. Fontainebleau a francia történelem nyolc évszázadát öleli át. Falai közt élt a középkor óta az összes francia uralkodó, királyok, királynék, császárok és császárnék váltották itt egymást, mind nagy becsben tartva azt, amivel elődeik gazdagították a kastélyt és otthagyva saját nyomukat a jövő számára.