Az Égei-tenger dél-keleti részén fekvő Dodekanészosz-szigetcsoport Görögország legnapfényesebb szeglete. A 12 nagy és több kisebb sziget kristálytiszta tengerrel, puha homokos strandokkal, jelentős régészeti lelőhelyekkel, lenyűgöző bizánci és középkori műemlékekkel, hagyományos településekkel minden szempontból megtestesítője az ideális úti célnak.
Szorosan a török partok mentén, Anatóliától csupán kőhajításnyira lebegnek Görögországnak a szárazföldtől legtávolabb eső szigetei. A Dodekanészosz-szigeteknek nem sok közös vonásuk van. A két legnagyobb sziget, Rodosz és Kosz termékeny óriások, ahol a hagyományos mezőgazdaságot szinte teljes egészében felváltotta a modern turizmus, melynek alapját a strandok és az éjszakai élet adja. Kastellorizo, Szími, Halki, Kasos főként sziklás szigetek, míg Nisyros egy igazi kivétel, egy napjainkban is gőzölgő vulkán hozta létre és lett bölcsője a buja növényzetnek.
Rodosz és Kosz nem csak a legnagyobb, de egyben a világon legismertebb tagjai is a Dodekanészosz-szigeteknek. Híresek gyönyörű partjaikról, ókori és középkori műemlékeikről, romantikus óvárosaikról, melyek számos prospektus lapjairól köszönnek vissza. Bár a turisták érdeklődése a Dodekanészosz-szigetek iránt többnyire kimerül ebben a két fő szigetben, a többiről sem szabad megfeledkezni, hiszen semmiben sem maradnak el Rodosz vagy Kosz szépségétől és görögös atmoszférájától.
Kalymnos
Kalymnos tipikusan az a sziget, melyre Kosz közelsége árnyékot vet. A trójai háborúban szomszédja vazallusaként harcolt, napjainkban pedig turizmusa függ szinte teljes mértékben Kosztól. Pedig a két sziget legtöbb szempontból egymástól teljesen különböző. Kalymnos inkább hegyvidéki jellegű, három mészkő vonulat fut végig a szigeten, melyek egyik oldalon zord partokat hoztak létre, a másikon viszont szelíd lejtők nyújtanak lehetőséget a helyieknek a gazdálkodásra. Fővárosa, egyben legnagyobb települése Póthia, mely a déli partokról néz farkasszemet Kosszal. Póthia a sziget legfontosabb kikötője, két hegy között amfiteátrumszerűen épült ki. Horió a sziget korábbi fővárosa, ide a bizánci emlékek miatt érdemes ellátogatni, mint a Nagy Erőd. Eliniká egy korai keresztény település, az egyik legszebb állapotban fennmaradt görög településként kötelező látnivalója a szigetnek.
Pserimos
Mivel a kis sziget viszonylag távol fekszik mind Kosztól, mind Kalymnostól, ideális hely az elvonulásra. Egy meghitt, romantikus nyaraláshoz tökéletes helyszín a mindentől távolinak tűnő partjaival, a legtöbb turista egy napos kirándulásokhoz választja úti célnak. Rengeteg jacht és csónak köt ki Avlákia kikötőjében és a turisták többsége nem is megy messzebbre, a harminc-egynehány házat magában foglaló település homokos strandján le is táborozik. A sziget legszebb strandjának Grafiótissa partjait tartják, ahol szinte karibi környezetben lehet fürdeni. Pserimos a kirándulóknak az úszás mellett a túrázás élményét is megadja, több kijelölt útvonal szeli át a szigetet, de lehet sziklát mászni is.
Telendos
Egészen apró sziget, mely eredetileg Kalymnos része volt, de egy nagy erejű földrengés 554-ben örökre elválasztotta tőle. Telendos-on ma csupán egyetlen falu található, így a városnézés korlátozott lehetőségei miatt érdemes inkább a vidéket felfedezni, elmenni a bizánci villák romjaihoz, túrázni, kajakozni, szörfözni vagy részt venni egy lándzsás halászaton.
Karpathos
A sziget rengeteg patakkal, fenyvessel, szőlő- és olajfaligettel, sziklás szakaszokkal – ahol mediterrán barátfókák élnek – igazán nem nevezhető egyhangúnak. Paradicsomi körülményeket nyújt a természetet kedvelő turistáknak és azoknak, akik a mélyen gyökerező hagyományokból szeretnének ízelítőt kapni. Karpathos falvai olyanok, mint a szabadtéri múzeumok. Az ott élők még mindig népviseletben járnak és régi dialektusban beszélnek. Gazdag néprajzi hagyományaikkal nagy benyomást tesznek a turistákra, ebben különösen élen jár Ólympos és Mesohóri. A szörfösök nem fognak tudni betelni Karpathos kivételes adottságaival, erre a legjobb bizonyíték, hogy maga Homérosz is a sok szél szigetének nevezte.
Pátmosz
Vitathatatlanul a legszebb Dodekanészosz kisebb szigetei között. Jellegzetes, azonnal érezhető hangulatával sok turistát minden évben visszacsábít magához. A sziget egyik barlangjában írta meg Szent János apostol a Jelenések Könyvét, a hatalmas, erődített kolostorban számos emlékét őrzik. Egykor egész Pátmosz a szerzetesek tulajdonában állt, ennek a 18. században ugyan vége szakadt, de hatásuk még most is rendkívül erős a szigeten. Akiket a vallási látnivalók kevésbé érdekelnek, Pátmosz strandjai felé vegyék az irányt. Ezekből szinte megszámlálhatatlan van a szigeten, éppen ezért még a turista szezon csúcsán is lehet olyan partszakaszt találni, ahol nem kell tömegekkel osztoznunk. Pátmoszt mindenféle nemzet tagjai látogatják, ez a Dodekanészosz szigetek leginkább kozmopolita tagja. Visszatérő vendégei között királyi családok tagjai is találhatók.
Tilos
Kosz és Rodosz között fekve Tilos az egyik legkevésbé látogatott sziget, melynek összeköttetése sem túl jó a Dodekanészosz-szigetek többi tagjával. Megtalálhatók itt hegyek, vulkáni síkságok, lávavörös színű homokos partszakaszok. A földfelszín alatt bőségesen fakadó forrásoknak és a termékeny vulkanikus talajnak köszönhetően a helyiek megtehették, hogy hátat fordítanak a tengernek és kizárólag mezőgazdaságból tartják fenn magukat. Ennek köszönhetően Tilos a Dodekanészosz-szigetek éléskamrája. A sziget népessége mégis egyre fogy, míg nyáron félezren, addig télen csupán 100-an lakják. A folyamatot ugyan igyekeznek visszafordítani, főként Livadhia kikötőjének fejlesztésével, de Tilos még így sem került fel Görögország turista térképére.
Halki
Főszezonban nem lehet oka panaszra a turizmust illetően, de Halki alapvetően egy csendes, nyugodt életet élő sziget. A béke és a barátság szigetének is nevezik, ahol a különböző nemzetek fiataljai évente tartanak találkozót. A sziget fővárosa Halki, más néven Niborió, egy hagyományos település, mely félkör alakban tekint le az öbölre. Lenyűgöző neoklasszikus rezidenciái jól érzékeltetik, hogy a sziget nem is olyan rég még a tehetősek kedvelt üdülőhelye volt.
Kastellorizo
Kastellorizo hivatalos neve Meyísti, ami annyit tesz, a legnagyobb – ennek ellenére ez a Dodekanészosz-szigetek legkisebbike. Hihetetlenül távoli, Rodosztól több mint 100 km választja el, annál közelebb van viszont Ázsia partjaihoz. Éjjelente leginkább a török Kas város fényeit látni innen, mellyel Kastellorizo nagyon jó kapcsolatot ápol. A sziget lakossága egy évszázaddal ezelőtt még 10 ezer fő körül mozgott, ma jó, ha eléri a 300-at. A II. világháború végén a sziget házainak felét lerombolták és a lakók nagy része is elköltözött. Ma sok görög tér ide vissza, hogy családjának rég elhagyott házát felújítsa és az év egy részét itt töltse. A szigetről hajókirándulások indulnak a Galazio Spileohoz, Görögország legnagyobb és leglátványosabb tengeri barlangjához.
Leros
Az erdők és a vadászat istennőjének, Artemisznek a szigete, mély, védett öbleit apró települések koszorúzzák. Nincs egyértelmű fővárosa, a kompok Lakkíban és Ayía Marinaban is kikötnek, de ezek a települések igazán nem rendelkeznek nagy vonzerővel. A legtöbb utazó Pandélli és Álinda szállodáit választja, illetve a még jobb helyen, a hegyoldalban fekvő Plátanos-t. Leros nagyon vonzó kis sziget, de strandjai szépségükben nem tudják felvenni a versenyt a szigetcsoport többi tagjával, így a turizmus aránya viszonylag alacsony. A búvároknak mégis tartogat érdekességeket, partjainak közelében elsüllyedt II. világháborús roncsok alusszák örök álmukat.
Szími
Lélegzetelállító szépség tekintetében egyetlen görög sziget sem tud annyit adni, mint Szími. Bár a sziget nagyrészt kopár, egyetlen jelentős települése, Szími város fantasztikus, az öböl körül meredeken emelkedő partjait itáliai stílusú kúriák töltik meg. Mivel édesvízből és homokos strandokból igen csak hiányt szenved, Szímiben a turizmus sosem tudott húzóágazattá fejlődni. Fővárosában mégis szép számmal lehet hoteleket találni, valamint jó éttermeket is, melyekben a gyönyörű kikötőben partot érő jachtok tulajdonosai előszeretettel töltik napjukat. Nyaranta már-már kellemetlenül zsúfolt lehet, a turisták többségét a görögök és az olaszok teszik ki. Tavasszal és ősszel azonban üdítően kiürül a sziget, miközben sok üzlet továbbra is nyitva tart. A sziget tájait tucatnyi apró kolostor pettyezi, közülük Panormítis a legjelentősebb, napjainkban is zarándokhely.
Kasos
Kis mérete miatt ma eszünkbe se jutna, de Kasos egykor tengeri és kereskedelmi nagyhatalom volt. Fővárosa Fre, ahol a gyönyörűen megőrződött régi házak még ma is visszaidézik a sziget aranykorát. A legdélebbi Dodekanészosz-sziget nagy része azonban lakatlan, omladozó, elhagyott házak mutatják, hogy Kasos-on valaha egészen más mederben folyt az élet.
Nisyros
Szinte semmiben sem hasonlít a többi szigethez. Sokkal bujább és zöldebb, jóval termékenyebb a talaja, ennek következtében már az ókortól kezdve lehetőséget adott a kiterjedt gazdálkodásra. Nisyros egy megdöbbentő titkot is rejt: a körbe futó dombok között a sziget belseje üreges, egy kráter aljának a közepe ez, körülötte gőzölgő szellőzőkkel. A legtöbb turista pont ezt látni érkezik a szigetre. A nagyon látványos sziget egyetlen jelentős települése Mandhráki, ahol egy szorosan összetartó kis közösség él.
