“Adjatok nekem könyveket, francia borokat, gyümölcsöt, szép időjárást és az ajtó mögül kellemesen átszűrődő muzsikát egy ismeretlen zenésztől.”
-John Keats
Régióról régióra járva szeretnénk bemutatni a francia borklasszikusokat. Ehhez hat területet választottunk ki. Szeretnénk egy alapfokú szinten felvilágosítani az olvasóinkat a francia borokról. A legalapvetőbb elvárás egy francia bor felé az, hogy hosszú életű legyen – vagyis hogy évtizedeken keresztül megőrizze élvezeti értékét. Egy másik fontos szempont pedig a marketing (hogy jelennek meg a különböző aukciókon, vagyis milyen szívesen vásárolják a fogyasztók). A nagy aukciós házak katalógusait olvasni (mint a Sotheby’s vagy a Chrysty’s) már önmagában tanulságos és szórakoztató.
Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy amikor egy borról beszélünk, csak egy olyan borról lehet szó, ami egy bizonyos borászatból és évjáratból származik, és amit egy bizonyos szőlőfajtából vagy bizonyos szőlőfajták meghatározott keverékéből készítettek. Ez a három tényező egyértelműen meghatározza a bort. A következő történet segít majd a termőterület jelentőségének megértésében. Egy nagy tiszteletben álló francia borász egyszer meglátogatta Magyarországot és valaki feltette neki a következő kérdést: ha a francia földek termik csúcsminőségben termelik a világ legjobb szőlőfajtáit, akkor miért nem ültetnek pl. Furmintot? Bőven elképzelhető, hogy ez a szőlőfajta ott még jobb bort adna, mint az őshazájában. A meggyőző válasz rövid volt, és annál is inkább hihető! Azt válaszolta, hogy igen, valószínűleg még jobban is teljesítene Franciaországban, azonban a viszonyítási alap mindig Magyarország maradna.
6. Champagne
Ismerősen hangzik a név? A legenda szerint a champagne ebből a régióból származik, habár állítólag Franciaország más területein már készítettek habzóbort Dom Perignon előtt is. Champagne szőlőterületein majdnem 2 millió hektoliternyi bort termelnek évente manapság. A terület kis régiókra van osztva: Montagne de Reims, Vallée de la Marne, Cote des Blancs, Cote de Sézanne. A legtöbb champagne-i talaj meszes, 1 méternél keskenyebb megművelhető réteggel. A következő szőlőfajtákat termelik: a fehérhúsú, vöröshéjú Pinot Noirt és Pinot Meunier-t, és a fehér Chardonnay-t. A meszes talajon termelt savas bor egy kiváló nyersanyag a champagne-hoz. A Balnc de blanc csak egy fajtából készül, a fehérhúsú Chardonnay-ből.
5. Alsace
Elzász a Vosges lejtőin fekszik és a Rajnával szemben. Egyike azon kevés francia területeknek, ahol a szőlőfajta neve szerepel a palackon. Az elzászi borok hat fajtából készülnek: a gyümölcsös, elegáns Traminiből, a testes Tokay Pinot Gris-ből, mely az elzászi borok királya, az ízletes és száraz Rizlingből, a muskotályos ízű, zamatos és száraz Muscat d’Alsace-ból, a könnyed, száraz és gazdag ízvilágú Sylavenerből és a lágyabb, harmonikusabb és száraz Pinot Blanc-ból. A helyi vörösborok és rozék egy fajtából, a Pinot Noirból készülnek. Az elzászi borok készülhetnek különböző fehér szőlőfajták keverékéből is, ebben az esetben “Edelzwicker”-nek hívják őket. Egy tipikus “fuvola” alakú, hosszúkás palackot használnak palackozáshoz. Száraz és aromás habzóborok is készülnek néhány szőlőfajtából – palackban érlelve -, melyeket “Cremant d’Alsace AOC”-nak hívnak.
4. Languedoc-Roussillon
Az ország legnagyobb borvidéke adja a 38 %-át a francia szőlőterületeknek. Leginkább az asztali borairól és a helyi borairól híres. Languedoc-Roussillonban találhatunk AOC és AO VDQS borokat is. Az első a legmagasabb minőséget képviselik ellenőrzött, garantált eredetiséggel a történelmi borvidékekről, míg az utóbbiak szintén magas minőségű termékek, bár egy alacsonyabb értékű termőhelyről származnak. A következő területek viselik az AOC jelzést Languedoc-ban: Côtes du Roussillon, Côtes du Roussillon-Villages, Collioure, Fitou, Minervois, Faugéres, Saint- Chinian, Blanquette de Limoux, Clairette de Bellegarde, Clairette du Languedoc, Corbières, Coteaux du Languedoc, Costières de Nimes.
3. Bordeaux
“… És ezekben a napokban rájöttem, hogy inkább a határozottabb Bordeaux-ért rajongom. Én már nem vagyok oda Ay pezsgőiért: olyan, mint egy szerető: pezsgő, szeleburdi, eleven, akaratos – és nem lehet benne megbízni. De Bordeaux olyan, mint egy barát, aki a nyomorúság és szerencsétlenség idején is mellettünk áll mindig, bárhol, készen arra, hogy segítsen, vagy csak azért, hogy megosszuk vele szabadidőnket. Tehát emeljük poharunkat- barátunkra, Bordeaux-ra!”
-Alexander Puskin
A bordeaux-i borokat már exportálták Angliába 1152 körül. Ma, 100 000 hektárnyi szőlő van itt- amelyből 95 000 hektár AOC terület-, és átlagos évi termelése 500 millió palack, ez a világ legnagyobb minőségi borvidéke. A kiterjedése 105 km észak-déli irányban és 130 km kelet-nyugatra. A bordeaux-i régió sok kis borvidékből áll- ez a borvidék sokszínűségének oka. Kiváló vörösborok találhatóak a következő területeken: Medoc Graves, Libournais, Cotes de Bordeaux, Bordeaux és Bordeaux Supérius.
Gyümölcsös, friss borokat termelnek a Garonne és a Dordogne folyók közti hegyes vidéken, az Entre-Deux-Mers borvidéken. A Gironde jobb partján fekvő Cotes de Blayne a száraz fehér borairól híres már régóta. Sauternes és Barsac világhírű desszertborokat termel a Sauvignon és Semillon fajták botritizált terméséből.
Összességében bordeaux-i borvidék a fő fajtái a következők: Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot és Petit Verdot (ezek a vörösek); Sauvignon, Semillon és Muscadelle (a fehérek)
2. Loire
A Loire folyó öntözi a Massif Central és az Atlanti-óceán közötti szőlőterületek. A borvidék a Muscadet szőlőfajta bölcsője, amely egy friss és ropogós fehérbor. A Muscadet-t korán szüretelik és lassan erjesztik. A bort a terület hagyományos technológiájával készítik: gyakran érlelik a palackban fogkővel együtt.
A fő vörös fajták az Anjou régióban alapvetően a Cabernet Franc és a Cabernet Sauvignon, míg a rozé borok általában Grolleau-ból készülnek. Bizonyos AOC vörösborok egyértelműen a két Cabernet-ből készülnek, ugyanakkor vannak borok, amelyeket Gamay-ból, Pineau d’Aunis-ból vagy Cot fajtákból erjesztenek. A legfontosabb fehér szőlőfajta a Chenin Blanc (Pineau de la Loire), amelyhez hozzá lehet adni akár 20% Chardonnay-t és Sauvignon-t.
Ahogy eltávolodunk az óceántól, megérkezünk a Cher, az Indre és a Vienne folyók völgyeibe, a Touraine régió kilenc területére, melyek birtokolják a kilenc ellenőrzött származási megnevezést, ahol a Pineau de la Loire (Chenin Blanc), a Sauvignon, a Gamay, a Cot, a Pineau d’Aunis és a Grolleau fajták nőnek agyagos, homokos talajon.
A Loire folyó jobb oldalán találkozhatunk a Pouilly-sur-Loire szőlőültetvényekkel. Ez a régió agyagos, meszes talajon található, fő szőlőfajtái a Sauvignon és a Chasselas. A terület két fontos AOC bora a Pouilly Fumé és a Pouilly-sur-Loire. A másik oldalon helyezkednek el Sancerre híres szőlőültetvényei.
A Massif Central szőlőültetvényei a Loire forrásvidékén találhatóak. Először a Cotes Roannaise és a Cotes du Forez szőlőültetvényeivel találkozhatunk, ahol a friss, telt és gyümölcsös AO VDQS rosé és vörösborokat állítják elő Gamay fajtából.
1. Bugey
Bugey egy francia AOC bor az Bugey völgyében, Ain megyében. Ez az egyik a három nevet a szőlő a Bugey, a Roussette du Bugey és Seyssel. Bugey területén belül három földrajzi elnevezés létezik (Cerdon, Manicle és Montagnieu) és különböző termékek, a bor típusától (fehér, pezsgő, rozé és vörös), vagy a felhasznált szőlőfajtától függően (Kékfrankos, Mondeuse és Pinot Noir). A középkorban a szerzetesek fejlesztették ki a szőlőkultúrát az apátságok területén. Bugey jelentős területet foglalt el ezután, amely tartotta magát egészen a tizenkilencedik század végéig.
Brillat-Savarin Belley szülötte, gasztronómus és „Az ízlés fiziológiája” című könyv szerzője. Volt egy szőlője Bugey-ben a tizenkilencedik század elején. Dr. Jules Guyot a kormány számára végzett egy felmérést 1868-ban, .s észrevette, hogy a szőlőültetvények adják a 25% -át a mezőgazdasági termékeknek a területen. A filoxéra elpusztította az összes szőlőt. A szőlőt nagyon lassan újratelepítették a huszadik században, sok sziklás lejtőn, tömény moénán és napos homokkő lemezen. A Bugey-i borokat az INAO elismeri mint prémium borokat (VDQS) az 1958. július 11-i rendelet alapján, és oltalom alatt álló eredet megjelöléssel is rendelkeznek (AOC).
Ennyit a francia borokról. Remélem élvezték kis utazásunkat a költészet és a borok eme csodálatos földjén.
Forrás: The Top 6 French Wine Regions
