A spanyol földrajzban kalandozva találkozhatunk nagyon helyes városokkal és lenyűgöző zegzugokkal, amik valami különleges dolog miatt kiemelkedőek. Kiemelhetjük őket az építészetük, természeti környezetük vagy gasztronómiájuk miatt – sok más dolog mellett persze -, de ebben a cikkben most azokat a spanyol városokat gyűjtöttük össze, melyek a legkevesebb lakossal rendelkező tartományi fővárosok a statisztikai adatok szerint.
Az interneten és a közösségi hálókon megosztottak már olyan listákat, amik a legnagyobb, legnépesebb, legnépszerűbb spanyol városokról szólnak, ezért elhatároztuk, hogy csinálunk egy válogatást a 10 legkisebb spanyol városról.
Ebben a felsorolásban megnézzük a lakosok számát néhány rendelkezésre álló statisztikai adat alapján, de azt is figyelembe kell vennünk, hogy minden itt felsorolt város egyébként tartományi főváros (kivéve Mérida, ami Extremadura autonóm közösség fővárosa, de nem tartományi főváros).
Nos, pillantsunk bele a legkevesebb lakossal rendelkező spanyol tartományi fővárosok világába!
1. Teruel
Teruel az ugyanezen nevű tartomány fővárosa, belvárosát pedig 1986-ban az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. A dél-aragóniai település Spanyolország közép-keleti részén terül el, és a város büszkélkedhet a legkevesebb lakossal – az adatok szerint 35.841 állandó lakosa van. A település egyébként különösen ismert a terueli sonkáról (jamón), melynek különlegessége, hogy legalább egy évig tengerszint felett és legalább 900 méterrel füstölik. Az ízén kívül a bőrébe égetett nyolcágú csillag különbözteti meg bármely más spanyol sonkától, illetve csak három meghatározott fajtájú sertésből készülhet. Ami pedig elsőre sokak számára meghökkentő, az az, hogy a hosszan kihasított sonkadarabon rajta hagyják a körmöt. (Bár a disznótorhoz, körömpörkölthöz és egyéb hasonló „nyalánkságokhoz” szokott magyar gyomornak ez annyira talán nem is bizarr, mint más, nyugati országokban élő embereknek…)
Látnivalók: természetesen a belváros, amit fentebb említettünk, a San Salvador és a San Martin torony, a Plaza del Torico, a város főtere, ennek közepén áll a Torico oszlop, tetején az El Torico, a várost jelképező kis bikával. A város több templomot is építtetett, mint például a 13. századi Szűz Mária katedrálist, a Szent Péter és Szent András templomokat, illetve több völgyhidat is megcsodálhatunk Teruel-ben.
2. Soria
Akit vonz a mediterrán vidék, ám nem bírja a rekkenő hőséget, annak tökéletes választás lehet a nyugat-ibériai város, ugyanis ez Spanyolország leghidegebb megyeszékhelye.
Utazás előtt ajánljuk böngészésre a város weboldalát, gyönyörűséges képekkel csábítva a honlapra látogató érdeklődőket.
3. Huesca
Lássuk a dobogó harmadik fokára „néptelenedett”, aragóniaiként pedig második várost a listán, az 52.296 állandó lakost számláló Huesca-t, ami a nevét viselő tartomány fővárosa is egyben.
Az északkeleti település gyönyörű hegyvidéken terül el, így a természet szerelmesei bőven találnak programot a környéken, télen például remek lehetőséget nyújt a síelésre – ez elsőre meglepő lehet, ha a napfényes Spanyolországra gondolunk. A tartomány ad otthont az UNESCO világörökség részére jelölt Monte Perdido Nemzeti Parknak is.
Látnivalók: ha ellátogatunk Huesca-ba, mindenképp érdemes augusztus elejére időzítenünk az utazást, hogy részt vehessünk a város legnagyobb fesztiválján, a Fiesta de San Lorenzo-n. A vallási rendezvény augusztus 9-én kezdődik és 15-éig tart, a helyiek pedig zöldbe és fehérbe öltöznek az ünnepség ideje alatt, amit a rómaiak által máglyán elégetett huesca-i mártír emlékére tartanak meg minden évben.
Emellett pedig a Huesca-i Filmfesztivál is kitűnő választás azoknak, akik nem feltétlenül a Hollywood-i csillogást keresik (vagy a hegyvidéki kalandozást). A Huesca-i filmfesztivált 1973 óta rendezik meg, latin-amerikai és nemzetközi rövid fikciós és dokumentumfilm verseny, igazi filmcsemegékkel. Művészfilm rajongók, íme a programajánlat!
4. Segovia
Látni fogjuk a listán haladva, hogy Aragónia mellett Kasztília és León többször szerepel a lajstromon. A következő a „vízvezeték városa”, a kasztíliai Segovia, számszerint 54.844 lakossal, ami egyébként a tartományi fővárosa is Kasztília és León autonóm közösségnek. Bár a lakosság száma növekszik Madrid közelsége miatt és a városban megáll a spanyol gyorsvasút, az AVE járata is, mégis helyet kapott a legkevesebb lakossal rendelkező helyek között.
Látnivalók: Indulás előtt érdemes megnézni a város honlapját is, turisták számára érdekes és hasznos információk találhatóak ezen a linken. A segovia-iak okosan használják ki a római korból rájuk maradt örökséget, szinte minden erről szól a városban, ahogyan azt később Mérida városánál is láthatjuk majd. Segovia? Időutazás!
5. Cuenca
Az első város Kasztília-La Mancha-ból, amivel találkozunk a listán. A cuenca-iak a legutóbbi adatok szerint összesen 57.032-en vannak. Cuenca egy gyönyörűséges város, ami megéri a fáradozást, hogy meglátogassuk, ráadásul jó eséllyel pályázott a 2016-os Európa Kulturális Fővárosa címre, bár a győzelemről végül lecsúszott.
Látnivalók: az 1182 és 1270 között épült Cuenca Catedral, az első gótikus stílusú spanyol katedrális, a Szent Pál híd (Puente de San Pablo), amely 1533 és 1589 között épült, és az óvárost köti össze a Szent Pál kolostorral. Az eredeti híd összeomlott, de 1902-ben 40 méter magasan egy újat építettek a romok fölé. Éjszaka különösen lenyűgöző látvány a kősziklaként tornyosuló rideg kolostor és zöldellő fák felett ívelő kivilágított híd, akár egy fénycsóva a sötétben.
6. Mérida
Ahogy már szót ejtettünk erről fentebb, Mérida az egyetlen város, ami nem tartományi főváros, de Extremadura autonóm közösség fővárosa, s noha lakosainak száma csekély (jelenleg 58.164 főt számláltak a népszámláláson), gondoltuk, hogy azért helyet érdemel. Már csak azért is, mert elképesztő történelemmel és régészeti kincsekkel rendelkezik, ebből a szempontból kézen fogva járhatna Segovia-val, de ez a leggazdagabb ókori emlékekkel rendelkező spanyol város.
Ugyancsak az UNESCO Világörökség része, 1993-ban választották meg, a várost pedig még Augustus római császár alapította i. e. 25-ben, és a Nyugat-Római Birodalom bukásáig fontos igazgatási központ volt. Emiatt olyan lenyűgöző történelmi múlttal és emlékekkel rendelkezik, amik kihagyhatatlanok.
Elsőként említendő a Circo Romano maradványai, ami az egyik legépebben fennmaradt római cirkusz épület. Az eredeti Rómában álló Cirkusz Maximus és más birodalombeli cirkuszok mintájára épült.
Látni kell még mindenképp a Római Amfiteátrum, a színház maradványait, a Puente Romano-t, a Guadian folyó felett átívelő, leghosszabb, még épségben lévő római kori hidat, melynek melléképülete az Alcazaba erődöt, az Acueducto de los Milagros vízvezetéket, a több mint 2000 éve épült Diana templomot, illetve a Római Művészetek Múzeumát.
7. Avila
És íme, itt találkozhatunk Kasztília és León harmadik, de nem utolsó képviselőjével, Ávila tartományi fővárosával, a Madridtól kb. 100 kilométerre nyugatra fekvő Ávila-val.
A legmagasabban fekvő (egészen pontosan 1182 méterrel a tengerszint felett) tartományi főváros lakói aktuálisan 85.915-en vannak. 1985-ben ezt a települést is az UNESCO Világörökség részévé választották, az építészeti műremekek csak úgy hemzsegnek ebben a városban is.
Látnivalók: A legimpozánsabb építmény a városfal (Muralla de Ávila), amelyet 1090-ben kezdtek építeni, két és fél kilométer hosszú, 31 hektárt kerít körbe, 88 félkör alakú bástyája van, 9 kapuja, és átlagosan 12 méter magas. Ez a világ legnagyobb teljesen kivilágított építménye, amit körbe is tudunk sétálni, magán a városfal tetején, bár egy része nem látogatható. Az ávilai katedrális, ami szerves részét képezi a városfalnak. Nem tudni róla pontosan, mikor kezdődtek az építési munkálatok, a történészek különböző véleményen vannak ezzel kapcsolatban. Az egyik teória szerint 1091-ben kezdte Alvar García a muszlim támadások során megsemmisített Megváltó Templom maradványaiból építtetni, míg a másik szerint Fruchel mester munkája a 12. századból, ami egybeesik Castille újranépesítésével, Burgundiai Raymond vezetése alatt.
Bár a városfalhoz nem kapcsolódik, mégis fontos építészeti műemlék még a San Vicente bazilika, a San José kolostor, és a San Pedro templom.
Mindezek mellett pedig Ávilai Szent Teréz (vagy Nagy Szent Teréz), a város szülötte miatt híres a város. Teresa Sanchez Cepeda Davila y Ahumada néven született, és 1622-ben avatták szentté, mellékesen pedig a sakkozók védőszentje is.
Az ő tiszteletére rendezik meg az Ávilai katedrális és a Szent Teréz templom közötti téren minden év október 15-én (Szent Teréz emléknapján) a Fiesta de Santa Teresa-t. Az ünnepség keretén belül részt vehetünk bikaviadalon, koncerteken, vásáron, liturgikus színházi előadásokon is.
Sok más spanyol városhoz hasonlóan, itt is vásárolhatunk turista kártyát, a 48 órára szóló Visitávila tartalmazza az összes helyi látványosság belépőjét.
8. Zamora
Egy olyan város következik, mely a kivételességéről ismert kulturális szempontból, s ahol sajnos a hiányzó ipar és infrastruktúra miatt azonban kevés a lehetőség a jelenben. Emiatt a fiataloknak muszáj elvándorolniuk a jobb lehetőségeket keresve. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy összesen 65.362 lakost számlál a város.
A kasztíliai Zamora a portugál határtól mindössze 50 kilométerre fekszik, a Duero folyó szeli ketté. Egész Európában itt található a legtöbb román kori templom, emiatt román városként is emlegetik. Így igen hosszas volna mindet felsorolni, közel egy tucat gyönyörű építészeti műemléket csodálhatunk meg Zamorában, mint például a 12. századi Santa María la Nueva, a 11. századi Santiago de los Caballeros, vagy a 12. századi San Juan de Puerta Nueva templomok, ez utóbbi egyben a tartományi főváros szimbóluma is.
A „Jól védett város” is állandó jelzőként kapcsolódik hozzá, ezt pedig annak köszönheti, hogy három, lépcsőzetesen növekvő és egymásba épített falból álló városfala van, ami így a Duero folyó környéki terület fontos stratégiai pontjává tette.
Látnivalók: a város honlapján különböző városlátogató körutak közül választhatunk, amelyek a modern, vagy az antik Zamorát mutatják be, illetve emellett múzeum- és színház vagy park- és kert túrán is részt vehetünk – ezek logikusan, időt spórolva szedik csokorba a látnivalókat, egy ilyenre érdemes benevezni.
De vessünk még hazaindulás előtt egy hosszasabb pillantást a város kőhídjára is, ami az 1100-as évek óta áll, és a mai napig használatban van.
9. Ciudad Real
A közigazgatási határon belüli domborzata síkság, kisebb emelkedőkkel, vulkáni eredetű dombokkal és alacsonyabb sziklás hegységekkel, a területet pedig a Guadiana folyó szeli át.
A város nevezetességei között vannak még a hőforrások és a termálfürdők, a természet parkok, melyeket bejárva gyönyörködhetünk a lenyűgöző természeti adottságokkal megáldott tartományban, a városon belül pedig megannyi szépen kiépített parkban tehetünk sétát, magunkba szippantva a táj hangulatát.
Hogyha pedig kulturális programot szeretnénk a természetjárás mellett/helyett, kihagyhatatlan a Museo del Quijote, ami a halhatatlan irodalmi figurának állít emléket, de egyben könyvtár is.
10. Melilla
Melilla az egyike annak a két autonóm városnak, amelyek földrajzilag nem az országhoz tartoznak. Meg kell jegyezni, hogy igencsak érdekes hely, hiszen úgynevezett spanyol exklávé – azaz spanyol közigazgatású, ám földrajzilag nem a félszigethez tartozó város, Észak-Afrikában, Marokkó partján terül el. A másik ugyancsak exklávé város Ceuta, egy kicsit nagyobb, és mindkét város szabadkikötő volt, egészen Spanyolország EU-hoz való csatlakozásáig. A legutóbbi adatok szerint 80.802 lakossal rendelkezik Melilla.
Az egyik legmultikulturálisabb hely, hiszen jól megférnek egymás mellett a különböző vallások, kultúrák, sőt, merítettek is egymásból, ezáltal egy egészen különös, egzotikus atmoszférája van. Azonban hálátlan feladatot is ró a két városra ez a helyzet, hiszen gyakorlatilag Európa előrenyomult határkapui.
Látnivalók: A Ciudadela de Melilla, a 15. században épült citadella, a Plaza de España, a város központjában lévő fő tér, melynek környékén rengeteg emlékművet is megnézhetünk, természetesen kihagyhatatlan a kikötő, ahonnan álmodozva révedezhetünk az európai túlpart felé, illetve átruccanhatunk a szomszédos Ceuta-ba is, vagy akár Marokkóba.