Byron így látta Sevillat, Andalúzia legnagyobb, 700 ezer lakosú városát. Gazdasági és ipari központ, emellett Spanyolország építészeti szempontból egyik legkülönlegesebb városa. Mór stílusú házai, csodás parkjai és számtalan műemléke mellett a már májusban beköszöntő nyár is ellenállhatatlanná teszi. Sevilla vidámsága és romantikája nemcsak a külföldieket, de a spanyolokat is hamar magával ragadja.
Sevilla óvárosa a Guadalquivir-folyó keleti partján fekszik. Központjában egymás mellett sorakoznak a műemlékek, a Giralda-torony, a Katedrális és az Alcazar, a Barrio Santa Cruz szűk sikátora, a középkori zsidónegyed, melyek a városnak ezt a részét a legforgalmasabbá, a turisták körében legnépszerűbbé teszik.
Az Alcazar, a sevillai királyi palota első ránézésre egy jellegzetes mór épületnek tűnik. Nem is csoda, hiszen eredetileg mór erődnek épült a 10. században Andalúzia első kalifája számára. A ma látható Alcazart a 14. században kezdték építeni mudejár stílusban, de emellett az iszlám és a kereszténység gótikus, reneszánsz és barokk elemeit is felfedezhetünk rajta. Bár többször pusztította tűzvész és földrengés, mégis a legszebb példája szerte Spanyolországban a mudejár-építészetnek.
A kereszténység dicsőségét hirdető sevillai katedrális párját ritkítja. A vatikáni Szent Péter és a londoni Szent Pál után ez a világ harmadik legnagyobb temploma. A katedrális hatalmas gótikus épülete több mint egy évszázad alatt készült el, 1401-1506 között egy korábbi Almohad-mecset helyén. Tervezésekor arra törekedtek, hogy olyan monumentális templomot hozzanak létre, mely lenyűgözi majd az utókort. A katedrálisban 44 kisebb kápolna található, a kórus karzata mahagóniból készült, de felhasználtak hosszú osztrák vasúti talpfákat is. Egyesek szerint Kolombusz Kristóf földi maradványainak egy részét itt helyezték el egy megszentelt sírban, de ez egyelőre nem bizonyított. A katedrális harangtornya a Giralda-torony, mely egyike a világ három megmaradt Almohad-minaretének. Sevilla egyik legcsodálatosabb épülete nyitva áll a turisták előtt, tetejéről lélegzetelállító kilátásban gyönyörködhetünk.
A Torre del Oro, vagyis az Aranytorony uralja a Guadalquivir-folyó parját. Maradványa a mór városfalak által körbezárt eredeti városmagnak. Őrtoronyként a célja a város védelme volt. Alsó, eredetileg arany csempékkel díszített részei az 1200-as években épültek, míg felső kis tégla tornya a 18. századból való. Belsejében Haditengerészeti Múzeum működik zászlókkal, térképekkel, hajómakettekkel, a haditengerészet nagy személyiségeinek portréival és a nagy felfedezésekhez kapcsolódó eredeti dokumentumokkal. Az idők során a toronyból az aranyat széthordták. A Torre del Oro jelzi az Arenal-negyed bejáratát, ami Sevilla bikaviadal-központja. Itt található Spanyolország talán legemblematikusabb és legrégebbi bikaviadal arénája, a Real Maestranza de Caballería. A történelmi látnivalók mellett kétségtelenül a bikaviadalok vonzák a legtöbb látogatót Sevilla városába. Itt rendezik meg minden évben a Feria de Abrilt, mely az egyik leghíresebb bikaviadal-fesztivál szerte a világon.
Sevilla déli részén fekszik Európa egyik legszebb parkja, a Maria Louisa Park. A kikötő közelében található San Telmo palotához tartozik, tele pálmafákkal, szilfákkal, narancsfákkal és mediterrán fenyőkkel. Szemet kápráztató virágágyások, tavak és kis pavilonok várják a pihenni vágyókat ebben a kis paradicsomban, melyet az 1920-as években terveztek az art-deco és a mudejár-stílus kombinációjában a sevillai világkiállításra. A park előtt található a Régésztei Múzeum Sevilla római kori emlékeivel, mellette pedig a híres Dohánygyár, melyet a cigány operahősnő, Carmen tett halhatatlanná, aki a történet szerint itt dolgozott.
Sevilla óvárosa az egyik legnagyobb Európában. A turistacsalogató látnivalókkal teletűzdelt város azonban nemcsak történelmi örökségének köszönheti népszerűségét. Kellemes klímája, a szinte mindig felhőtlen égbolt és a mindenhonnan áradó életöröm együttesen teszik ennyire szerethetővé ezt a sokszínű spanyol várost.