Lengyeország valamennyi városa közül valószínűleg Wroclaw tudhatja maga mögött a legviharosabb és fordulatokban leginkább bővelkedő történelmet. Tucatnyi különböző nevet viselt, összesen öt állam részét képezte, híres volt kulturális sokszínűségéről és építészeti értékeiről, egészen a II. világháborúig, melyet követően jelentősége csupán töredéknyi lett. Wroclaw az elmúlt évtizedekben folyamatosan a megújulás útján jár, ma ez Lengyelország negyedik legnagyobb városa, ipari, kereskedelmi és oktatási központ. Az Odera-folyó partján kiépült várost 12 kis sziget alkotja, melyeket 130 híd kapcsol össze, a folyóparti parkok, az építészeten érezhető cseh, osztrák és porosz hatás, a szép egyházi épületek miatt a turisták kezdik újra felfedezni maguknak Lengyelország egyik elfeledett gyöngyszemét.
Keresztelő Szent János székesegyház
A Dóm-szigeten áll Wroclaw háromhajós székesegyháza, mely a város első téglaépülete volt. Építése 1244-ben kezdődött és folyamatosan zajlott a 16. század végéig. A gótikus stílusú épület belsejében Lengyelország és a háborúig a világ legnagyobb orgonája kapott helyet. A II. világháború alatt az épület súlyosan megsérült, de korábbi gótikus formáját megőrizve újjáépítették. A székesegyház legfőbb attrakciója a tornyából nyíló panoráma, amihez nem kell gyalog leküzdeni a 91 m-es magasságot, mert lift viszi fel a látogatókat.
Piactér
Amikor Wroclaw központi teréről csodálkozunk rá a város szépségére, jusson eszünkbe, hogy néhány évtizeddel ezelőtt, a háború pusztítása után romjaiból építették újjá az egész teret. A Rynek nemcsak földrajzilag fekszik a város központjában, de minden értelemben ez Wroclaw szíve. Kialakítását a 13. században kezdték meg, miután a tatárok a földdel tették egyenlővé a települést. Az azóta eltelt évszázadok során a tér mindvégig megőrizte eredeti alakját és méreteit, a körülötte álló épületek a folyamatos felújítások következtében többféle stílust vonultatnak fel. Ma már kizárólag újjáépített házakat láthatnak itt a turisták, ám a háború utáni rekonstrukció olyannyira jól sikerült, hogy úgy tartják, a Rynek még sohasem ragyogott olyan szépen, mint napjainkban.
Városháza
Központi eleme a városnak, valamint az egyik legrégebbi és legjobb állapotban fennmaradt épülete a Ratusz, azaz a Városháza. Számos különböző építészeti stílusból áll össze, keleti felén egy lenyűgöző csillagászati óra látható. Ma már nem a városvezetés használja, hanem múzeumot nyitottak benne, ahol időszakos kiállításokat lehet megnézni. A 13. században kezdődött az építése, szerencsére a II. világháborúban nem szenvedett helyrehozhatatlan károkat. Bár sokszor felújították, ez Wroclaw történelmileg egyik leghitelesebb épülete. Mivel a város centrumában áll, ideális kiindulópont a városnézéshez.
Centenáriumi csarnok
Wroclaw egyetlen épülete, mely az UNESCO Világörökségek közé tartozik. Annak ellenére, hogy a város főként történelmi épületeire lehet büszke, a Centenáriumi csarnok egy 6000 férőhelyes vasbeton épület, melyet a 20. század elején a neves német építész, Marx Berg tervezett. Hatalmas, 65 m átmérőjű kupolája már önmagában rendkívülinek számított a maga idejében. Az épület esztétikum szempontjából vitatható és megépítésének kezdete óta megosztja magukat a helyieket is. Az építészet történetében játszott jelentőségét azonban nem lehet kétségbe vonni. Túlélt két világháborút, ma koncerteket, opera előadásokat, sportrendezvényeket tartanak itt.
Porosz királyok palotája
Wroclaw óvárosában áll a Királyi Palota, ahol a Történeti Múzeum működik. Az épület múltja a 18. század elejére nyúlik vissza, 1750-ben Nagy Frigyes vásárolta meg és alakíttatta át királyi rezidenciává. Egészen a 20. századig töltötte be ezt a funkcióját, míg a II. világháború alatt az épület fele megsemmisült. Szobáit szépen felújították, ma több különböző kiállításnak adnak otthont, ez Wroclaw kiállító központja, ahol többek közt a város 1000 éves történetét is megismerhetjük.
Wroclaw egyetemi negyede
Több mint 135 ezer diákjával Worclaw ízig-vérig egyetemváros. Kilenc felsőfokú intézménye között ott található a világhírű műszaki egyetem is. Az egyetemi negyed a város egyik legélénkebb része, ahol kb. 10 ezer ember dolgozik. Maga a Wroclawi Egyetem a koronája a negyednek. 1670-ben a jezsuiták alapították az eredetileg barokk stílusú épületet, amit kórházként és börtönként is használtak, később élelmiszerbolt lett belőle, a II. világháború alatt pedig a nácik tartották megszállás alatt. Az egyetem olyan professzorokkal büszkélkedhetett, mint Robert Bunsen, a Bunsen-égő feltalálója vagy Alois Alzheimer, akiről a betegséget elnevezték, ezenkívül az egyetem egykori diákjai között 9 Nobel-díjas van. Bár működő felsőoktatási intézményről van szó, egyes részei látogathatók.
Szczytincki Park
Wroclaw legrégebbi parkja 110 hektáron terül el, magában foglalva az Odera mindkét partját. 1785-ben alakították ki egy hatalmas birtokon, amit a napóleoni háborúk semmisítettek meg. A park fő attrakciója az 1913-ban létrehozott Japán Kert, melyet a japán kultúra megszállott rajongója, Fritz von Hochberg gróf építtetett a híres japán kertésszel, Mankichi Araival. A kertet a világháború után újjáépítették és amellett, hogy megőrizték eredeti elemeit, még jobban igazodtak a japán kertek koncepciójához. A Szczytinci Park egyik legszebb darabja a 14. századi, fából készült Nepomuki Szent János templom.
