MartignyVallis kanton legrégebbi alapítású városa, ahova a rómaiak bort és napfényt keresve tértek be útban Itália felé. A Rhone kanyarulatában fekvő Martigny szőlőültetvények és gyümölcsösök ölelésében mediterrán atmoszférával, gazdag kulturális és történelmi örökséggel, valamint világszínvonalú gasztronómiával tűnik ki a régió városai közül. Martigny vendéglői és fogadói méltán híresek, a múltban olyan neves személyiségeket is rabul ejtettek, mint Liszt, Rousseau, Stendhal vagy Goethe és az ínyenceknek ma sincs okuk panaszra, hiszen a helyben termő sárgabarackból, gesztenyéből, spárgából és vilmoskörtéből, valamint a környékbeli gazdaságokban előállított alpesi sajtokból olyan ételkülönlegességek születnek, melyek a svájci konyha és a Vallis régió legjavát képviselik a tányérokon.

Martigny történelme 2000 évre tekint vissza, a kelta törzsek, a rómaiak és Napóleon seregei is ott hagyták nyomaikat a városon. Az amfiteátrum, a fürdők, a templomok és az élénk történelmi negyedek teszik ma is elbűvölővé ezt a történelmi kisvárost. No meg a művészet sokszínűsége, ami Martigny számtalan galériájában, de még utcáin is jelen van. Köztéri szobrainak többsége fiatal tehetségek, svájci és nemzetközileg is elismert művészek alkotása, ez a kortárs szellemiség azonban jól megfér rómaiak művészetével is, mely szintén sok helyütt látható van a városban.

Pierre Gianadda Alapítvány

Martigny legfontosabb kulturális látnivalója a Pierre Gianadda Alapítvány és Galloromán Múzeum, ami otthont egy veterán, 1897-1939. között készült autókat bemutató múzeumnak, valamint évente kétszer világszínvonalú kiállításoknak neves külföldi művészek részvételével. Az alapítvány létrehozásának ötlete Léonard Gianadda és Umberto Guglielmetti nevéhez fűződik. Ők voltak azok, akik 1976-ban felfedezték egy galloromán templom maradványait, ekkor döntöttek úgy, hogy létrehoznak egy intézményt, melyben a korabeli leleteket állítják ki. A három emeletes múzeumban olyan gyűjtemények is láthatók, melyeket a világ vezető múzeumai adnak kölcsön egy időre. A Pierre Gianadda Alapítványt Svájc egyik legszebb múzeumaként tartják számon.

A város központját a Place Centrale képezi, ahol a 19. századi Városháza is áll. Ennek közelében található a La Grande Maison, az egykori fogadó, melyet feltehetően a 16. század elején építettek. Híressé azokról a világhírű emberekről szólt, akik falai között töltöttek el egy vagy több éjszakát, mint Byron, Goethe, Verne, Dumas vagy Chateaubriand. A történelmi látnivalók után keresgélő turisták ne hagyják ki a Rue des Alpes 1. szám alatt álló Maison Supersaxot, mely Martigny legrégebbi épülete, a becslések szerint az 1440-es években készülhetett. Korban nem sokkal mögötte marad el a L’hotel des Trois Couronnes, mely 1609-ben épült.

A város felett, egy szőlős domboldalon kb. 30 percnyire Martigny belvárosától található a Chateau Batiaz, amit már csak a kilátás miatt is érdemes felkeresni. Az 1260-ban épült erőd az egyetlen megmaradt szemtanúja Martigny középkori történelmének. Fennállása alatt végig ármánykodás folyt a birtoklásáért, a savoyai hercegek és a sioni püspökök elirigyelték egymástól és maguk közt cserélgették. Az 1518-ban lerombolt és 1818-ban helyreállított várban ma lovagi játékokat rendeznek, éttermében pedig a középkori konyha fogásait kóstolhatják meg a vendégek.

Martigny amfiteátrum

Akik érdeklődnek a római kor után, Martigny-ben célba érnek. Kevés svájci városban található annyi emléke ennek a korszaknak, mint itt. Közülük a legjelentősebb az amfiteátrum, Martigny egyik emblematikus műemléke. 75 m-es hosszúságával és 63 m-es szélességével feltehetően az amfiteátrumok szerényebb és legegyszerűbb változatai közé tartozott, ahogyan az egy vidéki kis településhez illik, de még így is 5000 nézőt tudott befogadni. Az amfiteátrum ma sem elhagyatott, fontos szerepet játszik a város életében. Minden ősszel itt kerül sor a hagyományos szarvasmarha viadal megrendezésére. Ez nem csak a városban, de az egész tartományban tradícionális esemény, a helyiek számára egyfajta ünnepség, melyet 1920 óta rendeznek meg évente kb. 50.000 látogatóval. A bikaviadallal ellentétben itt a harc nem állat és ember közt folyik, a szarvasmarhák egymással vívják a párviadalt. Hogy a verseny ne menjen át vérengzésbe, az állatok szarvának hegyes végét lereszelik.
Martigny római kori termálfürdőit 1975-ben fedezték fel. Jelentős hypocaustumut, azaz padlófűtési rendszert tártak fel az épületek alatt. A turisták a romokat szabadon is látogathatják, de sokkal élvezetesebb a vezetést is igénybe venni, hiszen az idegenvezető érdekes információival gyakorlatilag életet lehel a romokba és valósághűvé teszi mindazt, amit a maradványokból nem tudnánk elképzelni.
A 2. század végéről származó Mithrász-szentélyre 1993-ban bukkantak rá. Számos fogadalmi tárgy került elő a föld alól, köztük 2000 érme, hegyi kristály töredékek, terrakotta edények, melyekből következtetni lehetett a szentély fennállásának időtartamára. A régészek szerint a Mithraeumot az 5. században rombolták le a korai keresztények.

Sokan jönnek el Martigny-be kifejezetten azért, hogy a világszerte nagyon kedvelt kutyafajtának, a bernáthegyinek szentelt múzeumot meglátogassák. A nagytestű, ártatlan tekintetű eb Svájc egyik szimbóluma, amit a középkorban ágoston rendi szerzetesek tenyésztettek először az Alpok ezen részén. Elsősorban teherszállításra, majd később mentőkutyának használták a lavinák által elsodortak megkereséséhez. A Nagy Szentbernát Hágón lévő kolostorban az egykor itt élt szerzetesek, valamint szeretett kutyáik történetéről mindent meg lehet tudni.

Hogy mit érdemes megnézni Martigny városhatárain túl? Tőle délre találjuk a Trient-völgyet, melyben a Trient-folyó halad, mielőtt csatlakozik a Rajnához. A völgy érintetlen természeti paradicsom szorosokkal, barlangokkal, dinoszauruszok nyomaival és az Alpok egyik legszebb gleccserével. A Durnand-szoros sem kevésbé híres, Európa 10 legszebb szorosa közt emlegetik és valóban lélegzetelállító panorámákat kínál. Az 1 km kiterjedésű szorost 1877-ben nyitották meg a látogatók előtt, ekkor a pásztorok által használt ösvények felett gyalogos felüljárókat építettek ki. A 200 m-re felkapaszkodó utat 330 lépcsőfokon keresztül lehet megtenni, egy jó túrabakancsnak nagy hasznát fogjuk itt venni!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here