Városnézés Várnában

Bulgária harmadik legnagyobb városa, egyben tengerparti fővárosa. Ez utóbbi titulust nem pusztán a Fekete-tenger parti elhelyezkedésével érdemelte ki, sokkal inkább azzal, hogy mind a hazai, mind a külföldi turisták körében ez az egyik legkedveltebb üdülőhelye az országnak. De még ennél is több: Várna messze a legérdekesebb kozmopolita hely a Fekete-tenger partján.
Mai, modern város, melynek központjában mégis ott állnak a római fürdők és melynek régészeti múzeuma híven őrzi az ősi örökséget. Építészeti szempontból is ez a finom kettősség jellemzi, a barokk, a 19. századi és a kortárs stílusú épületeket nagyon szépen foglalja keretbe a tengerpart az árnyékos sétányokkal és parkokkal.

Bár történelmének kezdetét majdnem 5000 évvel ezelőttre tehetjük, a mai értelemben vett települést a görögök alapították i.e. 585-ben. Várna ekkor rögtön jelentős kikötővárossá vált. A 14. században a törökök szállták meg, majd a 15. században a város Bulgária része lett. 1878-ban végleg felszabadult az oszmán elnyomás alól és a legfontosabb kikötővárosa lett az országnak. Ezzel egy időben a hazai arisztokrácia a fekvéséből adódó szépségét is felfedezte és nyaralóhelyként vált mind népszerűbbé. A tehetősek palotái gombamód kezdtek szaporodni Várna legszebb pontjain, a bolgár elitet kiszolgáló legkülönbözőbb létesítmények pedig szorgosan követték őket. Még mindig ezek az épületek adják a város utánozhatatlanul fenséges atmoszféráját.

Megérkezve valószínűleg az első hely, amit szeretnénk felkeresni, a híres Tengerparti Park, avagy a Tengeri Kert, ami közvetlenül a strand mellett található. Ez Várna egyik szimbóluma, Bulgária legrégebbi, legnagyobb és legismertebb közparkja. A part mentén húzódik több kilométer hosszan, a tájépítészet egyik nemzeti műemléke. A terület, ahol a park ma található, a 19. században még egy, a városfalakon kívül elterülő, üres mező volt. 1862-ben a város oszmán kormányzója alakíttatott ki itt egy kis parkot, majd 1881-ben egy nagyobb városi parkot hoztak létre. A Tengeri Kert ekkor 26.000 m2-en terült el, ma már nagyjából 90.000 m2-t foglal el és eklektikus keverékévé vált a formális és szabad stílusú kerteknek. Várna látnivalói közül sok található a park határai között, többek közt a Delfinárium is. 1984-ben nyitották meg a főként a gyermekes családokat vonzó látványosságot, mely a maga nemében egyedülálló Bulgáriában. Nem is meglepő, hogy hamarosan az ország és Várna egyik jelképe lett a futurisztikus épület komplexum. A 40 perces delfin show-kat négy nyelven – angolul, bolgárul, oroszul és németül – tolmácsolják a közönségnek.

A Nemzeti Obszervatórium és Planetárium szintén egy a Tengeri Kert látnivalói közül. Ez az első asztronómiai komplexuma Bulgáriának, egyben a legnagyobb és legmodernebb planetáriuma a Balkánnak. Turisták ezrei keresik fel minden évben a tengerparti látványosságot, melyet 1968-ban nyitottak meg. A 10,5 m átmérőjű kupolára 5500 csillag képét vetítik fel, egy speciális eszköz segítségével pedig 5 milliárd km-es távolságból vizsgálhatjuk meg a Naprendszert. Az elmúlt évtizedekben összesen 800.000 látogatót fogadott a Nikolausz Kopernikusz nevét viselő planetárium.
Nyaranta az egyik legvonzóbb programlehetőség a turisták számára az Állatkert felkeresése. Építése az 1950-es évek elején kezdődött, ma már 72 különböző állatfaj, köztük 17 védett látható itt eredeti élőhelyének megfelelő környezetben. Az állatkert legnevesebb lakói a fekete hattyúk, melyek Bulgáriában sehol másutt nem találhatók meg.
A Tengerészeti Múzeum közvetlenül a tenger mellett, a Tengeri Kert legdélebbi pontján talált otthonra. Az itt látható kiállítási darabok közül a legelsőket a 19. század végén gyűjtötték össze a dunai flotta tisztjei. Belőlük az első nyilvános kiállítást 1923-ban rendezték meg, 1955 óta pedig a Hadtörténeti Múzeum egyik ágaként működik a Tengerészeti Múzeum, mely Bulgária teljes tengerészeti örökségét bemutatja. A számos háborúban részt vett flották darabjait, régi horgonyokat, torpedókat, zászlókat, világítótornyokat, érméket, tengerészek, tisztek egyenruháit viszonylag kis területen, 400 m2-en állítják ki.

Várna központi részén találhatók a Régészeti Múzeumhoz tartozó római fürdők. Ezek Bulgária legjobb állapotban fennmaradt római kori épületei. A 2. században épült római fürdők a Balkán legnagyobbjai – összesen 7000 m2-en terülnek el – és a város leglátogatottabb nevezetességei közé tartoznak. A 3. század végéig használták őket, a napjainkra megmaradt romok legérdekesebb részét a dupla padlóhoz kapcsolódó fűtési rendszer képzi.

Szintén a város központjában áll Várna egyik szimbolikus épülete, a Mária Mennybemenetele katedrális. Az arany hagymakupolás épületet a Szentpétervári Peterhof templom mintájára építették helyi alapanyagokat felhasználva. A munkálatokat 1885-ben fejezeték be, de dekorálására jóval később került sor. A belső díszítéshez 1949-ben fogták hozzá, a színes ólomüveg ablakok az 1960-as években kerültek helyükre. Harangtornyából gyönyörű panoráma tárul elénk, miután leküzdöttünk 133 lépcsőfokot.
A városnak már az 1700-as években is volt tornya, amit akkor tűztoronyként használtak. Miután ezt lerombolták, a 19. század vége felé újra felmerült a toronyépítés gondolata. Ez 1888-ra, 2 év során valósult meg. A helyét nem véletlenszerűen választották ki, a katedrálissal együtt a torony jelezte a város központját. A 24 m magas tűztornyon egy óra is helyet kapott. Érdekes, hogy az óra készítőjéről sehol sem történik említést. Annyit tudunk, hogy a szerkezetet Angliából hozták és hogy valódi műremek, ami ma is pontosan mutatja az időt, hogy Várna lakói soha ne késsenek el találkáikról.

A városon kívül is érdemes kirándulni, a közelben sok érdekes látnivaló akad. Várnától 18 km-re nyugatra található Bulgária egyik leghihetetlenebb természeti jelensége, a Kőerdő. A természetes kőoszlopok, melyek közül néhány eléri a 10 m-es magasságot, egy mészkőszikla-tenger részei, melyek megszámlálhatatlan fosszíliát őriznek. A kutatók szerint a kőképződmények 50 millió évvel ezelőtt jöhettek létre, a megkövesedett maradványok ma mintegy 7 km2-t foglalnak el. A természetalkotta, csodálatos formákat megnézni nagyszerű program az egész családnak.
Várnától 14 km-re találjuk a Fekete-tenger partjának leghíresebb kolostorát. Az Aladja kolostor szerzeteseinek lakásait és a kápolnát a puha homokkő sziklából vájták ki. A 40 m magas szikla barlanglakásaiba a látogatók is benézhetnek, láthatják a műhelyeket, a kápolnát, a konyhát, az étkezőt, a sírokat. Ma már csak nyomokban látható, de egykor a barlangok falait gazdagon díszítették a falfestmények. A szerzetesek a 17-18. században hagyták el a kolostort.
Kissé távolabb esik ugyan, de a kihagyhatatlan látnivalókhoz sorolják a Várnától 75 km-re fekvő Kaliakrát. A bolgár tengerpart egyik legszebb helyeként tartják számon, egyben ez a Fekete-tenger partjának leghosszabb foka, mely 2 km-re nyúlik be a tengerbe. A kaliakrai erőd a 14. században élte virágkorát. A legenda szerint a törökök súlyos csapást mértek rá, az erőd teljes népességéből csupán 40 cselédlány maradt életben a csata után. Ők úgy döntöttek, inkább a halált választják és hajukat összefonva, egymás kezét fogva a tengerbe vetették magukat a magas sziklákról.