Jó néhány évtizede már, hogy az UNESCO égisze alatt fokozott védettség alá helyezik a világ legértékesebb kulturális, történelmi és természeti örökségeit. Bulgáriában is szép számmal akadnak olyan nevezetességek, melyek a Világörökségek rangos sorát gyarapítják. Ezek természetesen turisztikai szempontból is a legvonzóbb látnivalói az országnak, annak ellenére, hogy közülük több is a legnépszerűbb városoktól távol található.
Bulgária viszonylag kis területén sok helyszín és emlék van, ami az UNESCO által védett. Ezek közül 7 kulturális, ami az ország történetének trák korszakát, középkorát és oszmán időszakát mutatja be, 2 pedig természetvédelmi terület, két, egymástól nagyon különböző természetes élőhely.
Neszebar – Egy ősi városállam lenyűgöző építészettel
Neszebar szigetszerű óvárosa egy keskeny földnyelvvel csatlakozik a bolgár szárazföldhöz. A trákok alapították ősidőkkel ezelőtt, a görögök alatt befolyásos kolónia volt és gazdag kikötő. Neszebar értékes ókori öröksége nagyon is élő. Az óváros fantasztikus gyűjteménye a régi tornyoknak és erődöknek, bonyolultan tervezett középkori templomoknak, de még egy furcsa, fából készült szélmalom is található itt. Sajnos Neszebar közelsége Bulgária egyik legfelkapottabb nyaralóhelyéhez, a Naposparthoz, azt jelenti, hogy tömegek árasztják el. De ha volna szerencsénk szezonon kívül érkezni, sorban állás nélkül nézhetjük meg ezt a titokzatos helyet.
Rilai kolostor – A bolgár szellemiség fáklyája
Magasan a Rila-hegyek lábainál található a legendás Rilai kolostor. Mióta a vastag kőfalakkal körülvett épületet a 10. században a bolgárok nemzeti szentje, Rilai Szent János megalapította, már több mint egy évezred telt el. A kolostor a kezdetektől fogva a bolgár kultúra és művészet legbefolyásosabb központja volt.
A Rilai kolostor elegáns főtemploma és lakrészei többnyire a 19. században épültek. Összetéveszthetetlen csíkos díszítésükkel és karcsú árkádjaikkal a bolgár nemzeti újjászületés korszakának legszebb építészeti emlékei közé sorolják őket. A komplexum legrégebbi épülete a Hrelja tornya, amit egy helyi szerb származású előkelőség építtetett a 14. században. A kolostor körüli erdős terület védettség alatt áll, érdemes túrázni benne, sok útvonal indul innen a Rila magasabb részeire.
Szrebarna bioszféra rezervátum – A nyüzsgő vizes élőhely
Szrebarna egy édesvizű tó, mely egy mocsaras területen, a Duna nagy alsó kanyarulatánál terül el. A védett területnek hihetetlenül változatos az élővilága, legfontosabb lakói pedig a vízi madarak. Mivel a Via Pontica vonulási útvonalon fekszik, több száz madárfaj látogatja meg a rezervátumot minden évben, közülük a legfontosabbak a dalmát pelikán és a kis kárókatona. A Szrebarna-tó egy nyugodt, vizes élőhely, tökéletes környezet ahhoz, hogy többet megtudhassunk az Alsó-Duna növény- és állatvilágáról.
Kazanlaki trák sírkamra – Páratlan antik freskók
A trákok a legelső civilizációk közé tartoztak, akik bolgár földön letelepedtek. Először az Íliászban említették ezt a bátor, harcos népet, mely mély nyomot hagyott Bulgária kulturális örökségén. Misztikus vallási helyszíneikkel és gazdagon dekorált sírdombjaikkal, méhkas alakú sírkamráikkal – mint amilyen a kazanlaki – a trákok Bulgária történelmének elválaszthatatlan részeivé váltak.
A kazanlaki sírkamra mind közül a legjelentősebb káprázatos falfestményeivel, melyek a 4. századból valók, abból az időből, amikor Nagy Sándor uralta a világot. Részletgazdag és színes freskók borítják a sírkamra belső falát, lovasokat, arisztokratákat és nemesi származású nőket ábrázolnak. A freskók sérülékenysége miatt a látogatók tökéletes mását láthatják az eredeti daraboknak, melyek a szomszéd kamrában vannak elzárva.
Madarai lovas – Egy lovas a sziklákon
Nézzünk meg egy bolgár pénzérmét és látni fogunk rajta egy reliefet egy lovassal, aki elejtett egy oroszlánt, mögötte egy kutya, felette pedig sas. Ezt a 8. századból származó, igen korai darabját a bolgár szobrászművészetnek a Madara fennsíkon, egy szinte függőleges sziklafalon csodálhatjuk meg teljes valójában. A legvalószínűbb, hogy a birodalom második kánjának uralkodása alatt készült, nagyon sok közös vonást mutat azzal az ábrázolással, amin Szent György megöli a sárkányt. A madarai lovas Bulgária egyik nemzeti jelképe és ritka megmaradt darabja a viharos kora középkornak.
Pirin Nemzeti Park – A hegyek márvány óriása
A Pirin egy csodálatos hegység, tornyosuló márvány és karszt csúcsokkal, festői glaciális tavakkal és még a tapasztalt túrázóknak is kihívásokat tartogató ösvényekkel. Híres hihetetlenül keskeny nyergéről, ami a Koncheto, azaz a Kis Ló nevet viseli. Ez a hegység legmagasabb pontján található, a Kutelo és a Banski Suhodol csúcsokat köti össze. Az időnként egy méternél is keskenyebb Koncheto igazi adrenalin bomba. Innen, ha szerencsénk van, havasi gyopárt is láthatunk a lejjebb lévő sziklákon.
A Pirin Nemzeti Park híresen jó síterepekkel is rendelkezik. Közülük Bansko és Dobrinishte a két legfelkapottabb a téli sportokhoz való adottságaik és fejlett infrastruktúrájuk miatt. Mindkét helyről több túraösvény indul.
Bojana-templom – A reneszánsz előfutára
Szófia külvárosában, az erdős Vitosha-hegy árnyékában áll egy kis ortodox templom. Építészeti szempontból gyönyörű példája annak, hogy a középkori bolgár építészek hogyan vették át és tették magukévá a bizánci stílust. Legrégebbi részei nagyjából 1000 évesek. Mégis, a Bojana-templom igazi varázsa bent vár ránk. A templom belső falait mindenütt középkori freskók borítják, közülük a legjelentősebb 1259-ből származik és a bolgár nemességet, az uralkodókat és a keresztény szenteket ábrázolja. A portrék feltűnően valósághűek, az itáliai Giotto mester kora reneszánsz alkotásai.
Szvestari trák síremléke – A géta szobrászati remekmű
Míg a kazanlaki sírkamrát élénk freskói miatt becsülik nagyra, addig Szvestari trák síremléke, az ősi királyi sírkamra elsősorban gazdag szobor díszítése miatt számít rendkívülinek. A sírt az i.e. 3. században építették, hogy végső nyughelye legyen a géta törzs jómódú vezérének, akit mind az öt lovával együtt temettek el. A dekoráció legmonumentálisabb része az a 10 kariatida, ami körbeveszi a sírkamrát. A nőalakok alsó része virágot formál, ez az ábrázolási mód egyedülálló a régióban.
Ivanovói sziklatemplomok – Középkori barlangkolostor komplexum
Az ivanovói sziklatemplomok a kappadókiaiak bolgár megfelelői. A sziklatemplomok, kolostorok, kápolnák, lakrészek labirintusa magasan a Rusenski Lom-folyó völgye fölött helyezkedik el. A komplexum vallásos remeték otthona volt a 14. században. Az ivanovói sziklatemplomok barlangjai vallásos témájú falfestményeket őriznek a késői bizánci korból. A látványos természeti környezettel együtt valóban lenyűgöző hely ez, ahol igazán közel kerülhetünk a bolgár középkorhoz.
