Elegánsan ül a Canal du Midi és a Garonne-folyó találkozásánál a vibráló, déli város, Toulouse. Jellegzetes, rózsaszínű kőből épült házai miatt a franciák Rózsaszín és Vörös városnak is nevezik a pezsgő-nyüzsgő, mindig élnék települést, mely nemcsak egy 2000 éves múltra visszatekintő díszlet, de a jelenben is képes helytállni. Sőt, fél lábbal már a jövőben van, hiszen Toulouse a zöld, megújuló energiák tekintetében az ország vezető városa. Magával ragadó óvárosával, fantasztikus kulturális életével, kávéházaival a negyedik legnagyobb francia város, Toulouse, egyértelműen kihagyhatatlan úti cél.
Place du Capitole
Toulouse varázslatos főtere szó szerint és átvitt értelemben is a város szíve, ahova a helyiek tömegesen jönnek élvezni a nyári estéket egy kávé vagy egy aperitif mellett. A tér keleti oldalán áll az 1750-es években épített Capitole, azaz a Városháza 128 m hosszú, neoklasszikus stílusú homlokzatával. Benne az önkormányzat mellett a Theatre du Capitole, Franciaország egyik legragyogóbb operaháza működik. A 8 oszloppal díszített, rózsaszínű épület az 1995 óta az autóforgalom elől elzárt tér fénypontja. Belsejében a berendezés egy része a 16. századból származik. A Capitole látogatható, a Salle des Illustres-ben 19. század festményeket állítanak ki.
Saint Sernin bazilika
Az egyik legszebb búcsújáró templom a Santiago de Compostela felé vezető úton és az egyik legszebb valamennyi román stílusú templom között. Kórusa 1075-1080. között épült, a templomot 1096-ban szentelték fel. Egy korábbi kápolna helyén épült, ahol Szent Severint, a mártírhalált halt püspököt eltemették. A templom Nyugat-Európa egyik meghatározó egyházi épülete, szimbóluma a díszes, nyolcszögletű torony. Az elmúlt évtizedekben a bazilikát teljesen felújították, így ma újra eredeti fényében tündököl.
Canal du Midi
A Canal du Midi egy gyönyörű vízi út, melyet XIV. Lajos uralkodásának idején alakítottak ki, hogy összekapcsolják az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel. A csatorna ma része az UNESCO Világörökségeknek. A 240 km hosszú Canal du Midit 1667-ben tervezték meg és 12.000 ember több mint 10 éven át építette, ez egy hatalmas vállalkozás volt akkoriban. A csatorna partjait a kerékpárosok, a gyalogosok és a futók használják.
St.-Étienne katedrális
Toulouse katedrálisa biztosan nem a szimmetrikus építészet tökéletes példája. Furcsa szerkezetét annak köszönheti, hogy öt évszázadon át készült. Többségében a 12-13. században építették, de még a 17. században is alakítottak rajta, számtalan stílus egyvelege alkotja, elsősorban ezért és belső terének gazdag dekorációja miatt keresik fel sokan. Nyugati oldalán található, óriási rózsaablaka hasonló a párizsi Notre Dame-éhoz, a 13. században készült.
Musée des Augustins
Toulouse fantasztikus szépművészeti múzeuma hatalmas korszakot fog át. Egészen a római kortól kezdve a 20. század elejéig láthatók itt alkotások, köztük szobrok, korai keresztény szarkofágok. Legérdekesebb részei a Francia Termek, bennük Delacroix, Ingres és Courbet 18-19. században született munkáival, míg a 20. századot többek közt Monet néhány műve képviseli. A múzeumot egy korábbi ágostonrendi kolostor épületében alakították ki, 14. századi kertjei ma is lenyűgözőek.
Cité de’l Espace
A toulousi-i körgyűrűn keresztül lehet eljutni a közvetlenül a város határán található Űrvároshoz. Ez a város egyik legnépszerűbb és egyben egyik legújabb attrakciója, ahol egy 360 fokos planetárium, egy IMAX-mozi és több interaktív kiállítás látható, melyek a legújabb technikai és tudományos vívmányokat mutatják be. Egy életnagyságú űrhajó és a Mir űrállomás pontos mása kápráztatja el a látogatókat, a gyerekeket pedig a számukra kialakított planetárium, a Stellarium várja.
Place Dupuy
A tágas tér különlegessége a kisvárosi hangulat és a múltba való visszalépés. A teret régi kávézók ölelik körbe, melyeknek teraszán üldögélve jól esik kívülről szemlélni az idő múlását. A Place Dupuy közepén a 19. században készült szökőkút hívja fel magára a figyelmet, mely a napóleoni háborúk egyik csatájának emlékét idézi. A szökőkút közepéről egy hatalmas oszlop emelkedik ki, mely közel 20 m-es magasságával a legnagyobb a városban.
Jardin des Plantes
Toulouse 200 éves botanikus kertje, ha az időjárás engedi, érdemes kilátogatni ide. 1730-ban a helyi tudományos társaság hozta létre a város első botanikus kertjét, melynek fennmaradásához azonban a terület talaja nem volt megfelelő. A kertet ezért 1756-ban átköltöztették, de mivel falakkal vették körbe, nem tudott tovább terjeszkedni. 1794-ben végül áthelyezték a régi karmelita kolostorhoz, ahol azóta is megtalálható. Ez nemcsak egy botanikus kert volt, de a szegényeknek megengedték azt is, hogy az itt termő gyógynövényekből gyűjtsenek. A napóleoni háborúk idején, amikor a toulouse-i csata zajlott, itt tárolták az ágyúkat, majd 1887-ben, amikor nemzetközi kiállításra készültek, a kertet szép parkká alakították. A kertben sétálva nagyon sok történelmi épület és műemlék látható.
Hotel de Bernuy
Ma egy iskola részét képezi az épület, amit a 16. században a város egyik gazdag kereskedője, Jean de Bernuy építtetett. A kékfestéshez használt festő csülleng kereskedelméből szedte meg magát, aminek akkor az egész város gazdasági fellendülésében meghatározó szerepe volt. A ház a virágkorát élő Toulouse egyik legszebb épülete lett. A tulajdonos szomorú véget ért, 1556-ban, amikor egy kutya és egy bika viadalát szervezte meg, a bika halálra öklelte. Házát ezt követően a jezsuiták vették át, akik kollégiumot hoztak létre benne. Besétálni az udvarába és megnézni a reneszánsz és gótikus díszítőelemeket az épületen, kihagyhatatlan.
Fondation Bemberg
1555-ben Pierre Assezat, a jómódú kereskedő építtette ezt a gyönyörű házat, amit nagyon szépen felújítottak. 1994-ben hozták létre itt a Bemberg Alapítványt, ahol Georges Bemberg személyes gyűjteménye látható. A kiállítás büszkeségei a festmények, de figyelmet érdemelnek a bronz szobrok is. A gyűjtemény nagy része a 17. századból származik és a reneszánsz jegyében született, az európai iskolák legnagyobb képviselőit vonultatja fel. Az épület gyönyörű példája a dél-franciaországi reneszánsz palotáknak, bonyolult díszítésére az itáliai manierizmus és klasszicizmus is hatással volt.
