A kellemesen laza hangulatú fővárost a turisták gyakran szem elől tévesztik, sietve inkább a tengerpartra vagy a síközpontokba. Pedig ha nem ejtik útba, valami egészen különlegeset mulasztanak el. Igaz, hogy nem egy metropolisz és talán nem is a legszebb városa Bulgáriának, de élénk, fiatalos nagyváros, ahol a régi keleti kultúra izgalmasan keveredik a modern nyugatival. Bár a szovjet éra sajnos maradandó nyomot hagyott rajta, Szófia még így is egy meglepően zöld város, hatalmas parkokkal, gondozott kertekkel. Otthont ad az ország legjobb múzeumainak, éttermeinek, arca pedig folyamatosan változik. Egyre vonzóbb, egyre korszerűbb, ennek ékes bizonyítéka, hogy lassacskán egyre előkelőbb helyet foglal el Európa turisztikai térképén. Turizmusán sokat lendít az is, hogy a kontinens egyik legolcsóbb városa, ahol még a hátizsákos turisták is részesülhetnek egy csipetnyi luxusból.
Az ország nyugati részén elterülő, 1.250.000 fős Szófiát sok ezer év óta lakják. A trák törzsek meleg vizű forrásai miatt választották lakhelyüknek, őket követték a rómaiak, akik az i.e. 1. században érkeztek a vidékre. Az általuk Serdika névre elkeresztelt település Nagy Konstantin császár kedvenc városa lett, aki sűrűn hangoztatta, hogy ez a város az ő Rómája. Az erős fallal és őrtornyokkal körbevett település első virágkorát a 6. században élte, de stratégiai fekvése miatt a későbbi évszázadokban is megőrizte vezető szerepét úgy a gazdaság, mint a kultúra tekintetében. A 14. században kezdődött és öt évszázadon át tartó oszmán uralmat követően 1879-ben választották meg Bulgária fővárosává.
Alekszandr Nyevszkij székesegyház
Az arany kupolás katedrálist a 20. század elején építették annak a 200 ezer orosz, ukrán, belorusz és bolgár katonának a tiszteletére, akik az orosz-török háború során, 1877-78-ban vesztették életüket. Ez a világ egyik legnagyobb keleti ortodox katedrálisa, kupolája 45 m magas, tornya pedig eléri az 52 m-t. Neobizánci stílusban épült, napjainkban Szófia legismertebb nevezetessége, egyben szimbóluma. Területe 3170 m2-t fed le, benne 10 ezer ember számára van hely. Belsejét különböző színű olasz márványokkal, brazil ónixszal, alabástrommal és más, luxus minőségű anyagokkal díszítették. A márvány dekorációt és a világítótesteket Münchenben készítették, a kapu fém elemeit Berlinben, magukat a kapukat pedig Karl Bamberg bécsi gyárából szállították ide, míg a mozaikok Velencéből származnak. A székesegyház alatti kripta a Nemzeti Művészeti Galéria részét képezi, itt látható a Régi Bolgár Művészeti Gyűjtemény, benne az ortodox templomi művészet 4. századi alkotásaitól kezdve egészen a 19. századi nemzeti ébredés korszakában készült műtárgyakkal.
Szent Szófia bazilika
Iustinianus császár uralkodásának idején, a 6. században alapították Szófia egyik legrégebbi templomát, mely a székesegyház mellett áll. A középkorban is ez volt a város legfőbb temploma, az oszmánok pedig mecsetként használták. A város legmagasabb pontján álló templomról nevezték el magát a várost is a 14. században. A vörös téglás épület egy korábbi nekorpolisz helyén épült fel, alatta számos templom alapjait feltárták. Ezeknek az ősi építményeknek a maradványait a turisták is megnézhetik, köszönhetően a 2013-ban megnyílt és lenyűgözőre sikeredett múzeumnak.
Nemzeti Történeti Múzeum
1973-ban alapították a több mint 650 ezer kiállítási darabot magában foglaló múzeumot, ami a Balkán legnagyobb történeti múzeuma. Létrehozásának célja az volt, hogy minél átfogóbb képet adjanak a bolgár történelemről, beleértve a legkorábbi időszakokat és mindezt európai kontextusba helyezve. Az őskortól kezdve napjainkig látható itt számtalan értékes tárgy, köztük ékszerek, fegyverek, térképek, szépművészeti és kézműves alkotások, zászlók, népviseletek, egyenruhák.
Központi Gyógyfürdők
Szófia egyik legszebb épülete szívszorító látványt nyújt. Az 1908-ban épített fürdőház a város központjában áll, csupán félig felújítva, félig hasznosítva. Gyönyörű hátteret ad az előtte elterülő szökőkutas parknak, ahol a helyiek rendszeresen feltöltik palackjaikat termálvízzel. A neobizánci stílusú épületben egykor egy hatalmas medence foglalt helyet, két szárnya pedig a nők és a férfiak számára volt elkülönítve számos kisebb fürdőmedencével. Tervezője Petko Momchilov, Bulgária legnevesebb századfordulós építésze. A fürdőház használatban lévő részében jelenleg kiállításokat tartanak.
Sasok Hídja
A Perlovska-folyó felett ível át az 1891-ben épített kőhíd, melynek jelképe a gránit oszlopokon ülő, négy bronz sas. A híd egyszerre szimbolizálja a város központjának határát, valamint egy új korszak kezdetét. Felépítéséhez azt a helyet választották, ahol a szófiaiak köszöntötték 1878-ban a visszatérő felkelőket, a sasok pedig a szabadság jelképei lettek.
Központi Zsinagóga
A teljes bolgár zsidóság büszkesége a szófiai zsinagóga, mely közel egy évszázada szimbolizálja a bolgár zsidó közösséget. Ez Európa második legnagyobb szefárd zsinagógája, 1905-1909. között épült az osztrák építész, Gruenanger tervezésében, aki a II. világháború során lerombolt bécsi szefárd zsingagóga kicsinyített mását készítette el. A zsinagógába belépve a tekintetek azonnal a hatalmas sárgaréz csillárokra szegeződnek, melyeknek súlya egyenként több mint 220 kg. Ezeket, valamint a gyertyatartókat és a dekoráció számos más elemét Bécsből hozták ide. A zsinagógát 1909-ben nyitották meg, néhány békés évtized után azonban a II. világháborúban többször is támadás érte. Egyes részeit lerombolták, a híres Judaika Könyvtár teljesen megsemmisült, értékes héber köteteinek nagy része a tűz martaléka lett. Az épületet azóta izraeli adományoknak is köszönhetően teljes pompájában sikerült helyreállítani.
Tolerancia tere
A Központi zsinagóga mellett egy katolikus katedrális, egy ortodox templom és egy oszmán mecset is részét képezi a Tolerancia névre keresztelt térnek. Ezek a különböző vallásokhoz tartozó épületek csupán néhány percnyire találhatók egymástól Szófia központjában és büszkén hirdetik a bolgár főváros vallások iránti toleranciáját. A templomokat ma is szép számmal látogatják a hívők mellett a turisták is, hiszen ritka látvány a világon, hogy az eltérő vallások ennyire jól megférjenek egymás mellett nem csak egy város határain belül, de egymás közvetlen szomszédságában.
Szent György Rotunda
Szófia legősibb temploma, mely az egykori Serdica város korszakát idézi. A vörös téglás építmény a 4. századból származik, ez a főváros legrégebbi épülete, ami ma is eredeti funkcióját tölti be. Megépítése óta természetesen rengeteget változott a külseje, hiszen többször is lerombolták, elsőként a hunok. Ekkor újjáépült, majd az oszmán uralom idején mecsetté alakították át. A rotunda ma már helyreállítva látható, megőrizve a maga egyszerűségét, falain freskók töredékeivel. A Szent György templom alapja jóval a város mai szintje alatt fekszik, része egy épületkomplexumnak, amibe számos műemlék beletartozik, köztük egy régi bazilika, valamint egy római kori padlófűtési rendszer maradványai is. Napjainkban a templom és a mellette létrehozott múzeum az UNESCO Világörökségek sorába tartoznak.
