Sümela kolostor
A látványos, sziklába vájt kolostor a Trabzontól délre eső erdőkben, egy meredek szikla párkányán ül. 386-ban alapították I. Theodosius császár uralkodása idején, mielőtt a Római Birodalom keleti és nyugati részekre hullott volna szét. Alapítói két athéni pap, Barnabás és Sophronius voltak, akik a legenda szerint az egyik itteni barlangban egy Szűz Márai ikont találtak. A világnak ezen a geopolitikai szempontból viharos szegletében a kolostor sokmindent megélt, többször hevert romokban, fénykorát a bizáci és az oszmán uralom alatt élte. A Sümela kolostor kb. 1200 m magasan áll az Altindere-völgy felett, a környékén kialakított Nemzeti Park egyik fő látnivalója.
Mai formáját a 13. században nyerte el, köszönhetően az akkori bizánci császárnak, III. Alexiosznak, aki évente rendszeres jövedelmet juttatott a kolostornak. Jó szokását utódai is hosszú ideig követték, később, az oszmánok idején a szultánok sorra kiváltságokkal ruházták fel a kolostort és egyre több jogot biztosítottak számára.
Ma a kolostornak elsősorban idegenforgalmi jelentősége van. Csodás természeti környezetben áll, alatta sűrű erdő terül el, melyben patakok futnak, esztétikai szempontból éppoly értékes, mint kulturális és vallási tekintetben. Görögországból és Oroszországból ma is sok zarándok érkezik ide. Az ötemeletes kolostor egy központi udvart fog közre, megnézhetjük a szent forrást, a kápolnákat, a konyhát. A felújítást a török kormány 1993-ban kezdte el és a Sümela kolostor bár még ezek után sem tündököl eredeti pompájában, lélegzetelállító látványt és egyben kilátást nyújt.
Ishak pasa palotája
Ha útunk Törökország legkeletibb városába, Dogubeyazitbe visz, látogassunk el a tőle 8 km-re délre fekvő, csodálatos palotába is. Ishak pasa rezidenciája egy komplex és bonyolult épület, mely az ország egyik leghíresebb palotája. A dombtetőn álló palota az Oszmán Birodalom Tulipán-korszakának egyik utolsó monumentális építménye, egyik legkiválóbb példája a 18. századi oszmán építészeti stílusnak, mely művészeti szempontból is nagy értéket képvisel. A sziklás, kietlen vidéken álló palotán az oszmán mellett a perzsa és a szeldzsuk stíluselemek keveredése is megfigyelhető. Építése 1685-benk kezdődött II. Ishak pasa idején és 1784-ben fejeződött be.
A palota épületei két udvar körül csoportosulnak. Az első udvart övező épületek egy része ma már csak romjaiban látható. A másik udvart mind a négy oldalról épületek veszik körbe, köztük a férfiak negyede, mögötte pedig a hárem, végül a mecset és a szeldzsuk stílusú, kupolás mauzóleum, mely Ishak pasa és közeli rokonai nyughelye. Maga a palota kétszintes, összesen 366 szobás. Minden szobájához saját, kőből épített kandalló tartozik. A falban látható üregek mutatják, hogy az egész palota központi fűtési rendszerrel volt ellátva. A falakon a török kalligrafikus művészet gyönyörű példái láthatók, rajtuk a Koránból vett idézetekkel.
Az Ihsak pasa palota építészetileg kívül-belül rendkívül gazdag, részleteit a végtelenségig lehetne elemezni. Az épület egésze mesterműnek mondható, ahol a rend és a fényűzés egyszerre uralkodtak. Mivel a palota ma egy elhagyott, kopár völgyben áll, számos legenda és rejtélyes történet fűződik hozzá, ami még érdekesebbé teszi a turisták számára.
Hagia Sophia
Neve annyit tesz, Isteni bölcsesség, latinul Sancta Sophia, törökül Ayasofya. De bárhogy is nevezzük, ez egy építészeti kincs, figyelemreméltó bizánci mozaikokkal. A Hagia Sophia 1500 éve áll Isztambulban, építése I. Justinianus idején kezdődött, az épület legelső részei kevesebb, mint hat év alatt készültek el. A Hagia Sophia a bizánci építészet első remekműve, 1000 éven át ez volt a legnagyobb katedrális a világon, míg a sevilla-i fel nem épült. A négyszögletes épületben a hatalmas teret egy óriási kupola fedi. 40 boltíves ablak biztosítja a természetes fényt a teljes hosszában 135 m-es épületben. A Hagia Sophia a keresztény és az iszlám művészet csodás ötvözetből született. Története fordulatos volt, falai az elmúlt másfél évezredben sokmindent láttak. Az 1400-as évek közepéig keresztény katedrálisként használták, majd Konstantinápoly elfoglalása után mecsetté vált, 1935-ben pedig múzeum lett. Később több török mecset építésénél példaként szolgált. Rendkívül gazdag belső díszítését és az alapjában keleti, ám a római hatástól sem mentes stílusát nem lehetett leutazánozni. Ma a Hagia Sophia a világ hét csodájának egyike.
Topkapi Palota
A világ egyik legnagyobb múzeuma, mely egykor szultánok rezidenciája volt. Ma többek közt az ő felhalmozott kincseiket nézhetjük meg a palotában tett séta során. Mintha csak a Buckingham Palotában sétálnánk, azzal a különbséggel, hogy a Topkapit több palota alkotja, melyek egy hatalmas parkban szétszórva állnak.
Hódító Mehmed építtette a palotát röviddel Isztambul elfoglalása után, a 15. században. A palota, mely rendre bővült az egymást követő szultánok alatt, az Oszmán Birodalom uralkodóinak lakhelye volt több mint 400 éven keresztül. Fényűző szobái, képzőművészeti gyűjteményei, a békés udvarok teszik Isztambul fénypontjává.
Bár a 15. században kezdték építeni, az utolsó változtatást a 19. században végezték rajta, jelenlegi arculata ebben az időben született. Legfontosabb épülete a központi palota, ahol egykor a szultánok is laktak. Az itt kiállított tárgyak között több száz drágakövet láthatunk, melyek felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Itt fotózni nem lehet, de ha szeretnénk hazavinni róluk emléket, a bejáratnál megvásárolható albumban minden benne van. Kivéve azok a zafírok, smaragdok és gyémántok, melyek soha nem látott méretben találhatók a Topkaiban. Emellett kardokat, kézifegyvereket, köztük a keresztesek és a szultán kardjait és páncélját is bemutatják a kiállításon.
A Topkapi négy udvara közül talán a legizgalmasabb a harmadik, mely a szultánok idején a palota szentélye volt. Kapuját eunuchok őrizték és csak nagyon kevesen léphettek be ide. Aki a szultánhoz érkezett kihallgatásra vagy elbeszélgetésre, azokat az őrök egészen az uralkodóig kísérték, így a külföldről érkezett nagyköveteket is.
Az első udvar a szultán személyes testőreié, a janicsároké volt, akik itt fogyasztották el vacsorájukat is, míg a második az állam vezető embereit fogadta, itt tanácskoztak a birodalom és Isztambul ügyeiről, itt dőltek el a legfontosabb kérdések. A palota negyedik udvara a legújabb, a 19. században épült, ennek következtében az európai hatás már erősen érződik rajta. Itt több érdekes termet találunk, többek közt azt is, ahol a fiatal fiúkat alávetették a hagyományos vallási szertartásnak, a körülmetélésnek.
A Topkapi Palota ma egyike a világ leglátogatottabb múzeumainak.
