Van-tó és vidékeAz ország távoli, dél-keleti határán, Iránnal és Irakkal a szomszédban, a vidéket szárnyaló csúcsok, masszív hegyek és meredek völgyek uralják. Zord természeti szépsége teszi Törökország egyik legizgalmasabb vidékévé, a túlnyomórészt kurd etnikumú lakossága pedig jellegzetesen megkülönbözteti az ország többi részétől.

Mindennek a szívében fekszik az ország legnagyobb tava, a Van-tó, egy hatalmas beltenger, melyet hófödte csúcsok vesznek körbe. Tőle északra magasodik kecsesen az 5137 m-es Agri Dag, ismertebb nevén az Ararát-hegy, Törökország legmagasabb csúcsa. A vad vidék déli részén a 4135 m magas Resko-hegy áll. A hegyvidékre már november elején beköszönt a tél, az utakat a külvilágtól gyakran zára el a heves havazás. Nyaranta, míg a török tájak többségén tikkasztó hőség uralkodik, itt viszonylag hideg az időjárás.

A közelmúltig gyér úthálózatát katonai célokból kezdték el fejleszteni, így jelenleg folyamatosan zajlanak az útépítések, ami sokszor nehezíti a közlekedést. Az ételek jóval egyszerűbbek ahhoz a kínálathoz képest, amit az ország nyugati felében találunk, de érdemes kipróbálni néhány kurd specialitást, mint a fűszer- és gyógynövényekből készített érett sajtot, az otlu peynirt.
A régió gazdaságát a hagyományos nomád pásztorkodás jelentette, de a nagyvárosok csábítása és a harcok is megtizedelték a vidéki lakosságot.

VanA régió fővárosába, Vanba, mely Isztambultól 1642 km-re fekszik, Törökország nyugati feléből rendszeresen indulnak repülő járatok. Van citadellája egy ősi fellegvár a drámai mészkőszikla tetején, ahonnan páratlan kilátás nyílik a tragikusan megsemmisült óvárosra. Van városa gyorsan bővül és korszerűsödik, meglepően kulturált és barátságos, érdemes bejárni. A szárazföldön a Diyarbakirból induló busszal a régi kereskedelmi útvonalon keresztül lehet ide eljutni. Ha Erzurmból indulunk, útba ejthetjük Dogubeyazit városát és annak lenyűgöző palotáját, mely az Ararát alatt áll. Vanba az utazás négy órát vesz igénybe a látványos Hakkari-hegységen keresztül.

Egy egy modern város, melytől a tó partja 5 km-re fekszik. Vant egykor, mint a Kelet Gyöngyszemét emlegették a szépsége és a körülötte elterülő táj látképe miatt. A várost többször rázta meg nagy erejű földrengés, mely számos épületet romba döntött. Legutóbb erre 2011-ben volt példa.

Maga a Van-tó területe mintegy 4000 km2-t tesz ki és 1750 m-es magasságban fekszik. Törökország keleti részének az egyik legérdekesebb természeti látnivalója. Egyik tagja az örmény Sevan- és az iráni Urumiya-tó alkotta csoportnak. Minden oldalról termékeny síkságok veszik körbe, melyeket újra hegyek váltanak fel. Köszönhetően a gyors párolgásnak, a tó víze erősen lúgos kémhatású, tapintásra enyhén szappanos, nyálkás, a helyi embereket gyakran látni a partján, amint ruháikat mossák benne.

A szemközti Akdamar-sziget kavicsos partján, valamint a gyérebben lakott partoknál úszni is lehet. Tatvan és Van környékén azonban annyira szennyezett a tó vize, hogy ezeken a részeken egyáltalán nem tanácsos fürödni. A tó óriási mennyiségű szemetet most ki a partra, ez nagy szálka a török állam szemében, ezért 2009-ben egy tájékoztató és egyben felhívó kampányt indítottak a lakosság számára – kevés sikerrel. A tóban két halfaj él, de ezek is csak ott, ahol a tó vize tiszta. Őket tavasszal fogják ki, amikor – mint a lazacok – a beömlő forrásokhoz vándorolnak ívni.


Van-tó és vidékeA tó felett vezet a vándormadarak fő vonulási útvonala Afrikába. Ez mágnesként vonzza a madarak iránt érdeklődőket, gyakran szerveznek ide madárleseket is. Láthatunk itt pelikánokat, flamingókat és a ritka fehér fejű kacsát. A vidék legkülönlegesebb állata a fehér bundás vani macska, melynek egyik szeme kék, másik sárga. Ez a macskaféle nagyon ritka, de sok szálloda és szőnyegbolt turistacsalogatóként tart egy-egy példányt belőle és van egy nyilvános kísérleti telep a Yüzüncü Yil egyetemen. Egyes jelentések szerint itt 1960-ban egy busz méretű vani macskát hoztak létre, ez volt a híres vani szörny.

Vanból mindennap reggel 9 óra után rendszeresen indul dolmusz. Egy önkormányzati épületben szállást is találunk, ebben néhány szoba van ágyakkal, takarókkal és egy kis mosdóval. A szállás felől a patak melletti étteremben érdeklődhetünk.
Autóval Bahcesarayba jóval gyorsabban juthatunk el, mint dolmusszal. Arra ügyeljünk, hogy a tank tele legyen, mert útközben nem találunk lépten-nyomon benzinkutat és készüljünk fel arra is, hogy minden papírunkat elkérik a Yukari Narlica ellenőrzőponton, ahol sajnos arra is megvan az esély, hogy visszafordítanak minket.
Vantól 40 km-re délre fekszik a nagy hegyi falu, Catak, ahova egynapos kirándulásra érdemes ellátogatni. A falutól 5 km-re találjuk a népszerű kirándulóhelyet Kanispit, ahol a hegyoldalból források törnek ki lépcsőzetesen. A faluban megnézhetjük az egykor hatalmas örmény templom, a Keresztelő Szent János templom romjait is.

Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here