Malom a MuránHa Szlovénia leghíresebb látnivalóit már felfedeztük vagy a szokványosnál érdekesebb utazást tervezünk, ideje letérni a jól bejáratott turistaösvényekről! Ha nem csak az utazási irodák által leginkább ajánlott helyeket fedezzük fel, az országnak azon rejtett értékeit is megismerhetjük, melyek a legtöbb utazó előtt titokban maradnak.

Malom a Murán

A helyiek a sokatmondó Szerelem szigete néven emlegetik az Izakovci közelében fekvő kis szigetet, melyet a Mura veszi körbe. A folyón a 4. századtól kezdve számtalan malmot építettek, melyek egykor búzát, kukoricát, rozst, hajdinát őröltek, amennyi megmaradt belőlük, az a vidék kultúrájába bepillantást engedő látnivalóként várja a turistákat. A híres úszó malmok teljes egészükben fából készültek, látványukban is romantikusak. Szuveníreket és többféle különleges lisztet vehetünk itt, megnézhetjük a közeli Büjrak múzeumot és Prekmurjeban a helyi konyha ízvilágával is megismerkedhetünk.

Jama Pekel (a Pokol barlangja)

Jama Pekel

Szó szerinti fordításban azt jelenti, a Pokol barlangja. Bejárata valóban vészjósló, de sokkal inkább karsztképződményeiről híres, mintsem a rémtörténetekről. Karsztrendszereit a Ponikvica-patak faragta 3 millió évvel ezelőtt. Ne sajnáljuk az időt rá, felejthetetlen órákat tölthetünk el itt sétálva és nem mellesleg láthatjuk Szlovénia legnagyobb földalatti vízesését is. A barlangrendszer kb. 1 km hosszú, Sempetertől északra találjuk.

Római temetkezőhely

1952-ben a sempeteri gyümölcsösben nagyban zajlott a betakarítás, amikor az egyik munkás egy ülő nőt ábrázoló szoborba botlott. A figura több mint 2000 éve teljes háborítatlanságban feküdt ezen a helyen, mielőtt elárulta a terület titkát. Az ásatás során kiderült, hogy Szlovénia egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye rejtőzik a föld alatt. A római temető ma már nyilvános, az egyik legszebb és legjobb állapotban fennmaradt római helyszín ez nemcsak Szlovéniában, de Európában is.

Ljubljanai mocsárvidék

Szlovénia természeti látnivalói mellett nem lehet szó nélkül elmenni. De ne csak a havas hegycsúcsok és az alpesi legelők látványában gondolkodjunk, hiszen az ország természeti képe ennél jóval sokszínűbb. A fővárostól délre mintegy 160 km2-en fekszik a mocsaras, tőzeglápos terület, mely természeti és történelmi szempontból egyaránt nagy értéket képvisel, hiszen több mint 10 ezer lelet került elő itt a legkülönbözőbb történelmi korszakokból. Közülük a legjelentősebb a világ legrégebbi fa kereke, melyet feltehetően i.e. 3500-3100 között készítettek. Cölöpökön épített házakból egész települések feküdtek itt a mezolitikumtól, tehát i.e. 5000-től kezdve. A vidék növény- és állatfajok szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír.


Benedikti forrás

Szlovénia síparadicsomai mellett elsősorban gyógyvizeiről híres. A tektonikus törések miatt az ország számos pontján élvezhetjük a földből feltörő, melegvízű gyógyforrásokat, de míg a legtöbb helyen belépődíjas fürdőkben gyűjtik össze vizüket, addig az ország észak-keleti részén fekvő Benediktben még a maga természetes környezetében találjuk a gyógyforrást.

Mostnica-folyó

Mostnica-folyó

Szlovénia északnyugati felén valami csoda vár minket! A folyó és az itt található szurdok Szlovénia egyik legszebb pontja. A folyó az Uskovnica- és Fuzine-hegy déli lejtőin fakad és váj utat magának a Voge-völgyön keresztül, mielőtt eléri a Cesenjski-hidat. Itt egy kihagyhatatlan túraösvény kezdődik, ami felvisz a szurdokhoz. Készítsük a fényképezőgépet, mert szükség lesz rá!

Strunjan-szikla

Szlovéniában a tengerpart ugyan csak az ország egy kis részlete, ez a kevesebb, mint 50 km-es szakasz mégsem szűkölködik a szépségben. Csúcspontja a toronymagas Strunjan-szikla, melynek tetejére tényleg érdemes felküzdeni magunkat. Strunjan városa sókitermeléséről híres és önmagában is megéri a látogatást, de közelében találjuk a gyönyörű tájparkot is.


Pericnik-vízesés

A Júlia-Alpokban, Mojstrana falu közelében láthatjuk a lenyűgöző vízeséseket, melyek a jégkorszak egyik utolsó maradványából, egy olvadó gleccserből fakadnak. A vízesés két szakaszból áll, az első 16 m-ről, a Vrtaska-fennsíkról zúdul alá, mielőtt egyesül a második szakasszal, mellyel együtt 52 m-ről zuhan bele a smaragzöld színű medencébe. A vízesések különösen télen gyönyörűek, amikor a párálló vízsugarak, mintha egy óriási orgona sípjai lennének, masszív jégcsapokká és jégtömbökké dermednek.

Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here