Szlovénia harmadik legnagyobb városa: Celje

A hosszú és viharos történelmi múltjára, kulturális örökségére méltán büszke város egyre népszerűbb célpontja a szlovén és a külföldi turistáknak. Az 50 ezres város az ország harmadik legnagyobb települése, mely már a kelták és a rómaiak idején is fontos szerepet töltött be.
Ma Celje egy élénk és szakadatlan fejlődésben lévő város, egyetemi, közigazgatási és kulturális központ, a Savinja régió üzleti és sportéletének szíve.

2000 éves története során a városnak kijutott a hullámvölgyekből. Miután a kelták és a rómaiak virágzó települése, gazdasági és katonai központja lett, gyakorlatilag mintha eltűnt volna, a következő korszakból, egészen a 12. századig nem maradtak fent írásos dokumentumok a várossal kapcsolatban. 1436-ban, amikor Celje grófjai hercegi rangra emelkedtek, a hercegség székhelye lett, majd 1456-ban Habsburg fennhatóság alá került.
Celje sokszor egyszerre harcolt a természet erőivel és az ellenséges csapatokkal. Elöntötte árvíz, támadták a törökök, majd a talpraállást a nehéz időkből a kereskedelem fejlesztése segítette elő. Celje megerősítette pozícióját, mint Alsó-Stájerország egyik legfontosabb kereskedővárosa.
1846-ban a vasúttal együtt köszöntött be az iparosodás a város életébe. Ezzel nyílt meg egy új és izgalmas évszázad, melyben Cejle élénk kulturális élettel és egyre nagyobb turisztikai vonzerővel rendelkező várossá fejlődött.

Celje leghíresebb látnivalója a vár, melyet Szlovéniában a legszebbként tartanak számon. Nem olyan, mint a teljesen felújított ljubljanai vár és nem rendelkezik olyan lélegzetelállító beállítással, mint az alpesi szikla tetején ülő bledi vár, de elsöprő kilátása a városra és a környező vidékre, a részben felújított várfalak és a tornyok ellenállhatatlanul impozáns látványa egyedülállóvá teszi minden hazai riválisa között.
A Heunburg család építtette a várat az élénk középkori vásárváros, Celje felett a 12-13. században. Ebből az időből származnak a megerősített nyugati falak és a belső falakkal és árokkal körbevett központi lakóépületek. Az eredeti vár legnagyobb részét nem sokkal megépítése után az egymással hatalmi harcot folytató családok lerombolták. 1333-ban Sanneck urainak tulajdonába került, akik 1341-ben a Cillei grófok néven váltak ismertté. Szlovénia akkori legfontosabb arisztokrata családja voltak ők, akik a következő 100 évben átalakították, kibővítették és jelentősen jobb állapotba hozták a kastélyt. Mikor a család utolsó örökösét 1456-ban meggyilkolták, a vár a Habsburgoké lett egy korábbi megállapodásnak megfelelően.
Kétszáz éven keresztül a Keleti-Alpok legfontosabb erődítménye volt, de szerepe hamarosan csökkent, ezzel együtt állapota is romlani kezdett. 1795-ig volt lakott, majd néhány évvel később egy mezőgazdasági termelő vásárolta meg és kezdte el használni. Romjait 1846-ban a területi kormányzó vette meg, ekkor kezdődött meg helyreállítása, ami Szlovénia történetének leghosszabb felújítási projektje, hiszen mind a mai napig tart.
A vár ma évente több mint 70 ezer látogatót fogad, de nemcsak külföldieket. A helybeliek körében is népszerű, szinte minden hétvégén tartanak esküvőket az ódon várfalak között.

Jellegzetes, nyolcemeletes tornyáról ismerhető fel Celje szimbolikus épülete, a Városháza. A századfordulón a helyi német lakosság építette, válaszul az óváros másik felén álló, szlovének által épített Narodni Domra. A celjei német közösség kulturális életének központja volt a neogótikus épület egészen az I. világháborúig, ezért még ma is Német Ház néven emlegetik. Jelenleg turisztikai és kulturális egyesületek működnek itt.
A Narodni Dom, vagyis a Nemzeti Terem a városi közigazgatási hivatalok székhelye. A 19. századi épület Celje egyik legszebb háza, melyet a cseh építész, Vladimir Hrasky tervezett. Ez volt a szlovén arisztokrácia kulturális és társadalmi tevékenységének központja a Habsburg birodalom utolsó korszakában. A földszinti Likovni galériában kortárs művészek alkotásait állítják ki.

Celje egyik legszebb temploma az eredetileg egy minorita kolostor részeként épített Szűz Mária templom, melyet a 14. században szenteltek fel. Azért is különleges, mert ez a Cillei grófok végső nyughelye, családi sírboltjukat megnézhetik a látogatók.
A városnéző túrák legelső állomása általában a Szent Dániel templom, mely az óváros déli részén, közvetlenül a Glvani tér mellett áll. A 13. században, egy korábbi templom helyén épült, mai arculata számos átalakításnak az eredménye, de az idők során sikerült megtartani félreismerhetetlenül gótikus megjelenését kívül és belül is.
Celje városi parkja, a Mestni Park az óvárossal szemben, a Savinja-folyó bal partján fekszik. A városról a legszebb fotókat innen készíthetjük, a park nem túl nagy ugyan, de mégis tele van sétálókkal, kocogókkal és persze turistákkal.

A város közelében található Szlovénia legnagyobb víztározója, a Smartinsko-tó. Környéke népszerű kirándulóhely, a szabadidő kellemes eltöltését biztosítják a tóparti bárok, éttermek, a tavon pedig kajakozni, csónakázni lehet és úszóversenyeket is rendszeresen tartanak itt nyaranta. A tó mellett nemrégiben adták át a kis fakunyhókat, melyeket az év 365 napján ki lehet bérelni. Nagyon igényesen vannak berendezve, mégis teljes összhangban állnak a szlovén vidék hangulatával.