Szlovénia érintetlen tájai miatt különbözik leginkább az európai úti célok többségétől. A szlovén vidék életmódja szintén vonzza a turistákat, hiszen egy egészen új világba nyerhetnek bepillantást, ami az élet egyszerű szépségéről, a közösségi ünnepekről és a hagyományok őrzéséről szól.
Szlovénia a föld és a víz országa. Teljes vízfolyásainak hossza, beleértve a patakokat és a folyókat is, mintegy 26.600 km. Az egy lakosra jutó folyami víz mennyiségének tekintetében Szlovénia az európai országok élvonalában szerepel, az átlagot nagyjából négyszer haladja meg.
Területének több mint felét – 1.163.812 hektárt – erdők borítják, ennél több erdőséggel a kontinensen csak Finnország és Svédország büszkélkedhet. Területének csaknem 11%-a védett, közülük sok ősi erdőség, mint amilyen a Kocevje régióban is található. A legnagyobb védett területe a Triglav Nemzeti Park közel 84.000 hektárral.
A Skocjan-barlangrendszer a világ legnagyobb földalatti kanyonja, melyet 1986-ban vettek fel az UNESCO Világörökségek sorába. Az ország ártéri területeit a Ramsari Egyezmény védi, köztük a secovljei sólepárlót, melyet 1993-ban nyilvánítottak védetté, míg a Ljubljanica-folyó karsztos medencéje, a Cerknica-tó 2006 óta, a Skocjan-barlangrendszer és benne a vizes élőhelyek pedig 1999 óta élveznek védettséget.
Szlovénia természeti értékei mellett építészeti örökségében is nagyon gazdag. Fővárosa, Ljubljana, a neves szlovén építész, Joze Plecnik páratlan alkotásának mondható, hiszen a város mai képe nagyrészt az ő elgondolásait tükrözi vissza. A 20. század elején hagyta rajta összetéveszthetetlen kézjegyét a városon, munkáját később tanítványai az övéhez hasonló stílusban folytatták, szintén elkötelezve a modern irányzatok mellett. Az “új hullám” hatására Ljubljana a fiatal építészek gyűjtőhelye lett, egy nyüzsgő nagyváros, ahol sohasem lehet unatkozni. A régi és az új harmóniában él egymás mellett, olyan, mintha az ötezer éves múltra visszatekintő város már a legelső település kialakulásától kezdve arra lett volna hivatott, hogy egyszer majd egy ország fővárosa legyen. Ljubljananak sikerült megőriznie fordulatos történelmének valamennyi örökségét. Az egykor itt fekvő római Aemona település maradványai, az óváros reneszánsz, barokk és art déco homlokzatai, a színes kapuk, a Ljubljanica-folyót díszítő romantikus hidak mind a múltat idézik. A város jelenlegi arculatát részben az olasz barokknak, részben a két évszázaddal később megjelenő art nouveau-nak köszönheti, de a bécsi szecesszió is megmutatkozik számos épületen, főként azokon, melyek közvetlenül az 1895-ös nagy földrengést követően épültek.
Szlovéniában 200 múzeum és múzeumi gyűjtemény várja a kultúra iránt érdeklődő turistákat. A nemzet szempontjából legfontosabb értékeket a Nemzeti, a Néprajzi és a Természettudományi Múzeum őrzi. Az ország európai jelentőségű múzeumokkal is büszkélkedhet, mint a kobaridi I. világháborús gyűjtemény, mely az Európa Múzeuma díjat is elnyerte.
Az ország kisvárosai és falvai napjainkban is őrzik hagyományos képüket. Templomaik, kolostoraik, váraik története egészen a román korszakig nyúlik vissza, a középkori városok, a reneszánsz udvarházak és polgári lakóházak, a barokk építészet, a neoklasszikus paloták és parkok, az art nouveau stílusú banképületek és szállodák szövevénye határozza meg a szlovén települések arculatát. A szlovén városok az elmúlt években sorra felújították történelmi épületeiket, ezzel is tisztelegve építészeti történelmük előtt. Szlovénia szép állapotban fennmaradt várai és kastélyai nagyrészt múzeumoknak, rangos galériáknak és rendezvényeknek adnak otthont. Az egykori mezővárosok, falvak és elszigetelten álló parasztházak egyedülálló építészeti sajátosságokkal büszkélkedhetnek, már csak ezért is megéri felkeresni őket.
Aki Szlovénia valamennyi látnivalóját szeretné alaposan felfedezni, térjen le az autóutakról és vegye az irányt a számtalan túraösvény felé. Egy jó túracipővel minden esélyünk megvan arra, hogy a mélyebben megismerjük a vidéki életet, a tradíciókat és a gasztronómiát.
Mivel az országban ősi hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek és ehhez kapcsolódóan a borászatnak, a túraösvények között rengeteg borutat is találnak az érdeklődők. Ezeket végigjárni nemcsak azok számára lesz izgalmas, akik a borok elkötelezett rajongói, de a vidéki élet örömeiből mindenki részesedhet. Érdekes sétautak kötik össze Szlovénia leghíresebb személyiségeinek szülővárosait, a történelmi városokat és a kastélyokat. A tanösvényeken keresztül találkozhatunk legközvetlenebb módon a természettel. Az ösvények mentén lévő táblák pedig részletes leírást adnak a környező növény- és állatvilágról, melyek között sokszor egészen ritka fajokat is találunk. Ezek az utak általában védett területeket, regionális parkokat szelnek át.
A turizmus és a vendéglátás Szlovénia GDP-jének 12%-át adja és az ország valamennyi munkahelyének 8%-a működik ebben az ágazatban. Ám a turisztikai szempontból frekventáltabb vidékeken ez az arány jóval magasabb és országos viszonylatban az előrejelzések szerint még tovább fog növekedni.
