Szántód

Szántód Somogy megye legkorábbi településeinek egyike, amelyet még I. András adományozott a tihanyi bencés apátságnak. Egy 1055-ben kelt dokumentum alapján a települést Kak-Szarma néven említik, mai nevén pedig 1267-ben. A török hódítások idején ez volt a végvárak egyike, ezért több alkalommal is elpusztult, végül 1580-ban már csak két ház állt. 1609-ben az úrbéri írnokok már lakatlan pusztaságként jegyezték be. A XVII. század végén a pusztaság fogalomnak a magyar nyelvben több értelmezés is létezett, így a Dunántúli pusztaság egészen mást jelentett, mint az alföldi. A Dunántúlon a latin praedium szó a földesúri földektől távolabb eső területeket jelölte, ahol a földmunkás és állatgondozó cselédek lakóházai, illetve az állattartást kiszolgáló épületek, istállók, ólak és vermek álltak.

1726-ban a települést a tihanyi bencés apátság kapta meg, ők építették fel a mai napig álló építészeti együttest.
A jelenlegi Szántópusztai Majormúzeum épületegyüttesében 1716-ban vendéglő működött, 1735-ben épült fel a barokk Kristóf kápolna, később 1740-ben a boltozott lovaskocsival is bejárható pincerendszer, valamint a Pálóczi-ház. Legvégül a kastélyt építették fel 1731-ben.
Ezt követően Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) költő és író bérelte a földterületet és gazdálkodott itt. 1789-ben Kazinczy Ferenc is látogatást tett itt. Ez a település volt a Balaton déli partjának a legnagyobb és legszínvonalasabb idegenforgalmi és kulturális központja 1994-ben.
A Szántódi rév nagy forgalmat bonyolított le, ahol 1928-ig fából épült dereglyék kötöttek ki, majd ezt követően motoros kompok. Ezeket 1961-ben váltották le a komphajók. A révben található 1839-ben épült csárda falán láthatjuk Csokonai Vitéz Mihály bronz reliefjét márványlapra rögzítve, amelyen „A Tihanyi echóhoz” című 1789-ben kelt költeményére tesznek utalást. Ma már valószínűsíthetjük, hogy az említett versét nem itt, ebben a csárdában írta, hanem a füredi parton. Más feltételezések szerint feltételezések szerint, a költeményt mégis csak itt írta Csokonai, viszont akkoriban itt csak egy révház állt. Erre utal Pálóczy és Kazinczy is írásaiban.