Mittelallalin jégbarlangA természeti szépségekkel bőven megáldott országnak barlangok tekintetében sincs oka a szerénykedésre. Svájc síelésre és túrázásra egyaránt alkalmas hegyei nagyon sok turista tervében szerepelnek, de a barlangokat többségük mégis kihagyja az úti célok közül. Pedig az országban a világ legszebbjei közé tartozó barlangok rejtőznek, ezért érdemes felfedezést tenni a felszín alatti világban is.

Mittelallalin jégbarlang

A világ legmagasabban haladó metrójával juthatunk fel a világ legnagyobb jégpavilonjához a világ legmagasabban fekvő forgó éttermének szomszédságában – tömören így lehetne összefoglalni, hogy mi vár ránk, ha a Mittelallalin jégbarlangot választjuk úti célnak. Egy 70 m hosszú alagút vezet a több ezer éves gleccser belsejébe, a több mint 5500 m3-es barlangba, 3456 m-es magasságban. Már ide feljutni is élmény, amit még tovább fokozhatunk, ha betérünk a körpanorámás étterembe, ahonnan ráláthatunk a hegyre, a gleccserre és a Saas-völgyre is. A jégbarlang egész évben látogatható.

Höllgrotten-barlangok

Az ősi barlangok történetét mítoszok, legendák szövik át. Baar falu közelében találhatók a több mint 6000 éves barlangok, melyek számos járaton keresztül kapcsolódnak egymáshoz, bennük kis tavakkal és az évezredek során groteszk formákat öltő cseppkövekkel. A barlangokat a 19. század végén fedezték fel, ma már tökéletesen bejárhatók és színes fényekkel vannak megvilágítva. A jó túracipő és az esőkabát ajánlott a barlangtúrához, ami után jól esik néhány finom falat a barlang melletti különleges erdei étteremben. A barlangok áprilistól októberig várják a kirándulókat.

St. Beatus-barlangok

St. Beatus-barlangok

A Thun-tó partján lévő barlangokban 1900 évvel ezelőtt egy szörnyű sárkány élt, akit egyedül egy ír szerzetes volt képes legyőzni. Ő volt St. Beatus, aki ezeket a barlangokat választotta otthonának remeteségéhez. Ellátogatni ide már pusztán a látvány miatt is érdemes. Egy szép, régi stílusú svájci épület szolgál a barlang bejárataként, mely egy függőleges sziklafalon található. A falból vízesés szivárog az alatta elterülő tóba, hidak és járdák vezetnek el felette. A St. Beatus-barlangok nagy része feltáratlan, de kis szakaszát bejárhatják a látogatók. Benne cseppkövek, vízesések és földalatti tavak, valamint egy ősi település nyomai láthatók. A barlang mellett kialakított kis múzeumban egy valaha itt élt medve maradványait is meg lehet nézni.

Vallorbe-barlangok

A Jura legnagyobb és Európa talán legérdekesebb barlangjai a 3 km hosszú, mészkőből a folyó által kivájt Vallorbe-barlangok. 1961-ben fedezték fel és 1974-ben nyitották meg a közönség előtt a cseppkövekben, mészkő oszlopokban, különleges képződményekben gazdag barlangokat, melyeket még látványosabbá tettek a hangsúlyos fényekkel. A járatokban nagyjából egy órán át lehet sétálni, a barlangtúrát még érdekesebbé teszi a 250 ásványt bemutató kiállítás.


Kobelwaldi Kristálybarlang

Oberriet közelében található Svájc egyik legszebb barlangja. A helyi legenda szerint egy vadász fedezte fel 1682-ben, létezéséről már 1702-ből írott forrás tudósít. Napjainkban több ezernyi látogatót vonz évente a különleges cseppkövek, a kristályok, a zubogó víz látványa, amit gyönyörű fényjátékkal párosítanak a turisták legnagyobb örömére. Az évszázadok során a mészpát kristályok száma igencsak megcsappant, mivel a fosztogatók nagy részüket letörték és eladták. A Kobelwaldi barlang azonban ennek ellenére is egyedülálló barlangja az országnak.

Hölloch barlangok

Hölloch barlangok

Svájc nem is lehetne változatosabb, mint Muotatal vidékén, ahol a Hölloch barlangok is találhatók. 193 km-es hosszúkkal ezek a világ negyedik és Európa legkiterjedtebb barlangrendszerei, vezető nélkül meg se próbáljuk bejárni őket, mert nagyon könnyen eltévedhetünk! Legrégebbi részeinek korát egy millió évre becsülik. 1875-ben Alois Ulrich pásztor fedezte fel őket, aki az időnként feltörő víz forrását kutatva bukkant rájuk. A századfordulóra 4 km hosszan tárták fel a járatokat, melyeket meg is nyitottak a látogatók előtt. Ám a várt érdeklődés elmaradt és a barlang fejlesztése, további feltárása megtorpant. Újbóli felfedezése a II. világháború után történt meg. Napjainkban a turistákat 1,5 órás túra során viszik végig a járatokon, de választhatók akár 2 napos barlangi túrák is. A barlang egész évben látogatható, de tavasszal, az áradások idején időnként lezárják.

Wildkirchli barlangok

Egykor a neandervölgyi ember népesítette be azokat a barlangokat, ahova most felvonó viszi a turistákat. Ösvény vezet a három őskori barlangot magában foglaló Wildkirchli barlangrendszerhez, ahol 40.000 évvel ezelőtt emberek éltek. Az ő nyomaikat 1940-ben fedezték fel, de jóval korábbról származó barlangi medve maradványait is feltárták a barlangokban, csontvázát kiállítva nézhetik meg a látogatók. 1658-1853. között remeték lakták a járatokat, közülük az utolsó szakadékba zuhant, utána a barlangok elhagyatottá váltak egészen addig, míg 1972-ben meg nem kezdték a restaurálásukat. Ma már könnyen megközelíthetők az ebenalpi felvonó állomástól.


Kesserlochi barlang

A Svájc északi, német határhoz közeli részén lévő kesserlochi barlang az egyik legfontosabb késő jégkorszaki helyszín Európában. A barlangokban megtalálták felső paleolitikum kori (i.e. 14-12.000) települések nyomait is. Az itt felszínre bukkant leletek közül a legérdekesebb egy kutya állkapcsa volt, amit 1873-ban találtak. A becslések szerint az eb kb. 14.000 évvel ezelőtt élt, a lelet jelentősége pedig óriási, hiszen azt mutatja, hogy az ember már akkor háziasította a kutyát a világnak ezen a részén is. A barlang ingyenesen látogatható.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here