Rejtett látnivalók az Isztrián

Horvátország észak-nyugati szegletén terül el az Isztriai-félsziget, mely természeti, történelmi, kulturális érdekességeivel, látnivalóival hamar belopja magát a turisták szívébe. Az Adria partjának legszebb városai közül több is ebben a régióban található, így az idegenforgalomnak régi hagyománya van a félszigeten. A kellemes mediterrán klíma májustól szeptemberig kitűnő hátteret ad az Isztria felfedezéséhez. 2820 km2-es területe tele van izgalmas lehetőségekkel, akár a tengerparti városok utcáit járjuk, akár kirándulásokat teszünk a környező szigetekre vagy a szárazföld zöld vidékei felé vesszük az irányt.

Ha már többször is jártunk az Isztrián és netán azt hinnénk, számunkra már nem tartogathat meglepetéseket, érdemes sorra venni azokat a látnivalókat, melyek az útikönyvekben a világörökségi helyszínek, a leghíresebb római kori emlékek vagy a legszebb strandok mögött következnek. Nem fogunk csalódni és nem fogjuk elvesztegetett időnek érezni azokat az órákat, melyeket ezek felfedezésével töltünk!

Az Isztria hátországában rejtőzik Kotli, mondhatni, a semmi közepén, így nem könnyű megtalálni. De érdemes, ha szeretnénk visszarepülni az időben úgy 150 évet. A falu házainak többsége elhagyatott, omladozó, zöld növények futják körbe a régi falakat. Kotli a Mirna-folyó torkolatánál lévő vízesés közelében fekszik, gyönyörű környezetben. Egyik legfőbb látnivalója a sziklaoldalba épült, egykor forgalmas, ma már álmos vízimalom. A falu ötven évvel ezelőtt néptelenedett el, de lassacskán újra életre kelni látszik. Megindult az épületek helyreállítása, sőt, komfortos szállásokat is kínálnak az idelátogatóknak. Mivel a horvát Kulturális Minisztérium az egész falut kulturális örökséggé nyilvánította, a felújításokat szigorúan úgy kell végrehajtani, hogy a házak pontosan a 200 évvel ezelőtti arculatukkal szülessenek újjá. Ennek megfelelően minden házban hagyományos isztriai konyhát és kandallót is találunk, kiegészítve modern kényelmi felszereltséggel, mint a fürdőszoba, padlófűtés. Kotli egész évben várja a vendégeket, akár vadászni, akár egy romantikus hétvégét eltölteni érkeznek ide, de sokan választják csendes, a nyüzsgéstől távoli nyaraláshoz is.

A 9 km hosszú, 500 m széles és 10-30 m mély Lima-öböl az Isztriai-félsziget nyugati részén található, a két nagy üdülőváros, Vrsar és Rovinj között, a karszt völgy végében. Neve a latin limes, vagyis határ szóból ered, mivel régen itt volt a Pula és Porec tartományok közti határvonal. Az öböl szűkebb része leginkább egy fjordra vagy kanyonra hasonlít, védett területén rengeteg a hal és az osztriga. Sziklás partjai számtalan barlangot rejtenek, melyekben a neolitikumban itt élt emberek nyomait is megtalálták. A 11. századi bencés apátság romjait az öböl északi felén láthatjuk. Fokozott védettségére való tekintettel a kirándulóhajók kivételével az öbölből minden vízijármű ki van tiltva.

Az Isztria egyik legbékésebb helye a keleti partok mentén fekvő Duga Luka. A korábbi halászfalut ma teljesen felújított és újonnan épített kis villák teszik egyre vonzóbbá a turisták számára, de – mondhatjuk, hogy szerencsére – egyelőre nem ért el ide a hatalmas turisztikai fejlesztések vihara. Az érintetlen természet, az áttetsző tengervíz, az áradó nyugalom valóban a pihenés felsőfokára emeli a falut. Autóval perceken belül elérhető Rabac és Labin, de a falun belül is minden komfortot, sőt még szórakozási lehetőséget is megtalálunk. Duga Luka horvát mennyország azoknak, akik az Adria partján már megnézték a látnivalókat és ezúttal a nyaralást valóban csak a kikapcsolódásnak szeretnék szentelni, távol a forgalomtól, az éjszakai szórakozóhelyektől és az éjjel-nappal élénk utcáktól.

Az Isztriát a kazun vidékének is nevezik. Ez a jellegzetes, lapos kövekből emelt, kör alakú kis építmény a félsziget jellegzetességei közé tartozik, Svetvincenat mellett is láthatunk egyet. Feltehetően a római korban terjedt el az építésük, hasonlókat Európában több helyen, Spanyolországban, Olaszországban, Írországban is találunk. A kazun elsősorban élelem tárolására szolgált. Az olajligetekben, szőlőültetvényeken dolgozók számára itt tartották az élelmiszereket, védve azokat az időjárás viszontagságaival szemben. A kazun különlegessége, hogy kötőanyag nélkül készült, tulajdonképpen a pusztán egymásra halmozott kövek alkotják az évezredes kis kunyhókat, melyek mindegyike védett, nemzeti műemléknek számít. Az Isztria másik jellegzetessége a szintén lapos kövekből épített kőkerítés, melyet a települések között, az utak mentén szinte mindenhol látunk. Ezek egykori birtokhatárok, melyek generációról generációra öröklődtek, építésük kezdete szintén a római időkre vezethető vissza.