Panoráma út a Solcavsko régióban

Az Olseva-hegy lábainál, átlagosan 1200 m-es magasságban kanyarog a Solcavsko Panoráma útja. Szlovénia egyik legcsodálatosabb túraútvonala ez, mely mezők közül indul, majd átvisz a lejtőkön legelő juhnyájak és marhacsordák, vidéki tanyák között, egészen Podolseva faluig, majd visszatér a Solcavaba. Az ösvény nagyjából 20 km-es, aki kerékpárral vág neki, változatos terepviszonyokra készüljön. Az út közel egyharmada nehezen járható, de a fennmaradó részét a gazdák egész évben tisztán tartják.

A Panoráma út még azok számára is fenséges látvány, akik több napot töltenek a völgyben és már-már kezdik megszokni az őket körbevevő Kamnik-Savinja-Alpok lenyűgöző látképét. Nem túlzás azt állítani, hogy aki végigjárja az utat, úgy fogja érezni, mintha a világ tetejére jutott volna el és onnan tekintene le a természet egyik legnagyszerűbb alkotására. A kövér, zöld réteket hagyományos tanyák tarkítják, szinte valamennyi kínál érdekességet a turisták számára. Az egyikben házi készítésű sajtokat kóstolhatunk, a másikban néprajzi kiállítást nézhetünk meg, de mindegyik egyedi a maga nemében és többségükben meg is szállhatunk. Itt található a Lozekar síterep és a festői látványt megkoronázó Szentlélek templom.

A Vas-forrás közvetlenül a Panoráma út végén található. A föld alól feltörő forrás magas vas- és szénsav tartalmú vizét a helyiek ősidők fogyasztják, gyógyhatást tulajdonítanak neki. Ízében valóban erősen érezhető a vas, ennek ellenére az Alpok forrásából érdemes egy palackkal magunkkal vinni. A forrást jelző tábla mellett könnyű elmenni annak, aki először jár erre, ezért jól tartsuk nyitva a szemünket a Klemensek farm után.

Solcavsko három híres völgye közül az egyik a Robanov Kot, amelyen a másik két völgyet érintő túraútvonalak futnak végig. Az egyik legszebb állomás itt a Robanov-tanya, mely védettség alatt áll. Először 1426-ban jegyezték be az itt álló épületet, de valószínűleg már a 12. században is létezett. Nem biztos, hogy ez a legrégebbi, ma is működő gazdaság Szlovéniában, de feltehetően az első három között szerepel, az itt élő család kilenc generációra tudja visszavezetni a gazdaság történetét. Bár ez a gazdaság nem látogatható, a család üzemeltet egy hagyományos alpesi tejüzemet a völgy túlsó végén, ahol viszont szívesen látják a turistákat. Innen az út gyorsan kapaszkodik fel a Molicka Planinahoz, majd innen halad tovább az 1800 m-es magasságban fekvő Korosica-fennsíkra. Június közepétől szeptember közepéig áll nyitva itt a hegyi menedék, ahol a túrázók megpihenhetnek, mielőtt elérik a 2350 m magas csúcsot, az Ojstricat.

Solcavsko három völgye közül a legvadabb és természetes képét leginkább megőrző a Matkov Kot. Ennek kissé ellentmond ugyan, hogy a vidék első műútja éppen itt épült ki 1860 körül, mely összekapcsolta a régiót az osztrák vidékekkel, hogy könnyebben bonyolíthassák a fa- és szén exportot. Az utat még ma is használják, azóta szinte semmit sem változott. A völgy alsó szakasza szinte teljesen lakatlan, a legtöbb tanya a lejtőkön feljebb, a legelőknél található. A vidék egyik nevezetessége a Matk-család tanyája, mely egykor 700 hektárjával Szlovénia legnagyobb gazdasága volt.

Ha lapozgattunk már Szlovéniáról készült útikönyvet, egészen biztos, hogy láttunk fotót a Logarska dolinaról. Bár maga a név egyelőre nem sok turistának hangzik ismerősen, egyre nő azoknak a száma, akik ezt a káprázatos szlovén tájat választják úticélnak. A túrázók számára igazi mennyországot jelentenek a dús alpesi erdők, a puha takaróra emlékeztető legelők és a sziklás hegyek. Nem kellenek világhírű nevezetességek ahhoz, hogy egy táj elvarázsoljon minket és erre Logarska dolina a legékesebb bizonyíték.

A Solcavsko vidékén futó számos túraút amellett, hogy Szlovénia talán legszebb tájait tárja fel előttünk, elkalauzol a régió múltjába, évszázados hagyományait, az helyiek tradicionális életmódját, tevékenységüket, termékeiket is megismerhetjük. Képet kapunk a szlovén vidék életéből és ami pótolhatatlan előnye, hogy nem a turisták számára létrehozott skanzenszerű környezetben, hanem mindezt a maga természetességében tapasztalhatjuk meg.