Friuli-Venezia-Giulia régióAki úgy gondolja, az olaszországi városnézési lehetőségeket kimeríti a Velence-Firenze-Róma háromszög, annak ideje újragondolni a dolgot. Az ország legészakibb, határmenti régióitól, melyek gyakorlatilag az osztrák tájak folytatásai, a déli vidékekig tájképben, építészetben, kultúrában óriási változatosságot tapasztalhatunk. Akár egy életen át is utazgathatnánk Olaszországban, hogy minden figyelemreméltó helyszínét, izgalmas vidékét és értékes nevezetességét felfedezzük.

Olyan helyszíneket gyűjtöttünk össze, melyek sosem szerepelnek az utazási prospektusok címlapjain. A kalandávágyó utazók letérhetnek a megszokott ösvényről és tehetnek egy kis kitérőt a rejtett, ám annál izgalmasabb települések és látnivalók felé, melyek még közelebb visznek Olaszország igazi arcának megismeréséhez. Ezt az utat egy nagyjából egy hónapos, életreszóló kirándulás keretében járhatjuk végig.

Friuli: Pordenone és San Daniele

A teljes nevén Friuli-Venezia-Giulia régió északról Ausztriával határos, keletről pedig Szlovénia a szomszédja. A különleges státusszal rendelkező régió autonómiája elismerése a különleges történelmi és földrajzi értékeinek is. Ezt a felejthetetlen hegyvidéket helyenként síkságok és keresztül-kasul futó folyók teszi változatossá. Míg a reneszánsz idején Olaszország középső részén és Velencében virágzott a művészet és a kultúra, a tudatos városfejlesztés csodás belvárosokat teremtett, addig Friuli északi, mindentől távoli városai a maguk természetes közegében továbbra is megőrizték középkori külsejüket.
A régió valószínűleg leghíresebb szülötte Giovanni Antonio Pordenone, akinek utóneve szülővárosára utal. Az ő nyomait követve megnézhetjük festményeit, freskóit Pordenone katedrálisában és San Danieleben is.
Pordenone óvárosa rendkívül bájos, főutcáját boltíves üzletek szegélyezik, melyeket jól öltözött emberek töltenek meg. A kellemes kávézókban helyi specialitásokat szolgálnak fel, mint a saleti, vagy a polenta lisztből készült sütemény. Érdemes azonban a kávézók és kisvendéglők magával ragadó hangulatát magunk mögött hagyni, legalább annyi időre, míg megnézzük a házak festett homlokzatát, melyek a legszebb állapotban megmaradt példái az elfeledett olasz hagyománynak.
Prosciutto San Daniele Olaszországban, de mondhatjuk, hogy világszerte híres a pácolt sonkájáról. Júniusban az Aria di Festa sagra idejére az egész város egy kóstoló központtá változik, ahol a helyi termelők legfinomabb sonkáiból válogathatunk.

Parma

Ez a város véresen komolyan veszi a gasztronómiát. Itt található az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság székhelye, ez a hazája a parmai sonkának és a Parmigiano Reggiano sajtoknak, melyeket a régióban állítanak elő. Ha szeretjük az ínyencségeket, a sonka és a sajt mellett mindenképpen kóstoljuk meg a tortellinit is, ami kitűnő errefelé. Parmanak értékes művészeti öröksége is van. Két étkezés között fedezzük fel a történelmi városközpontot a számos templommal és gyönyörű palotákkal. Ne hagyjuk ki a dóm és a Camera di San Paolo, az egykori kolostor meglátogatását, ahol Correggio 1520 táján készült freskóit is megnézhetjük. Parma zenei hagyományai is figyelemreméltók, októberben a Festival Verdi keretén belül operaelőadásokat tartanak.

Ravenna

Olaszország adriai partjainál fekszik Ravenna, melyet sokan híres mozaikjairól ismernek, melyeknek hagyománya az 5-6. században gyökeredzik és napjainkban is tart. Épületei közül 8 is szerepel az UNESCO Világörökségi listáján, tehát ez a város nem nevezhető igazából ismeretlennek, mégis ritkán kap helyet a városnéző körutak között. A 6. században Ravenna a Bizánci Birodalom itáliai erőssége volt, építészete és templomainak díszítése elsősorban keleti hatásokat tükröz. Legjelentősebb temploma a San Vitale, apszisának mozaikjai I. Justinianus császárt ábrázolják feleségével, Theodorával. Ez a kép ismerős lehet, hiszen szinte minden történelem tankönyvben szerepel. A középpontosan tervezett templom sokban különbözik a nyugati-kereszténység hagyományos építészetétől, amiket Ravenna többi híres templomán megfigyelhetünk és nem mellékesen egész Olaszországban nincsen hasonló templom.

Urbino

Urbino

Urbino városába nem könnyű eljutni. Itt nincs vasútállomás, csak kevés busz jár és egy kis hegyi út vezet fel hozzá. Ha arra gondolunk, mennyire elszigetelt, csak képzeljük el, milyen lehetett a 15. században, ami azért is érdekes, mert egy jelentős reneszánsz udvar alakult ki itt. Federico da Montefeltro, a Hercegség ura nagyon szerette a könyveket és mindenben a tökéletességre törekedett. Ennek jegyében tervezte és építtette meg az itáliai reneszánsz talán legragyogóbb palotáját, a Dózse Palotát, ahol ma a Nemzeti Galéria működik. Itt többek közt Tiziano és Raffaello képeit is megnézhetjük. A festészet rajongóinak igazi csemege Raffaello házának felkeresése a Via Raffaello 57. szám alatt.


Maremma

Maremma

A legtöbb utazási iroda mindig ugyanazokat a toszkán vidékeket ajánlja, de ezek között általában nem szerepel Maremma. Mondhatni, Toszkánának talán ez az egyetlen olyan része, ahova szinte alig érkezik külföldi turista. Hegyek, sík vidékek, nagyszerű strandok jellemzik, középső részeit messziről zöldellő termőföldek foglalják el, köztük egy-egy hegyi településsel. Amikor Maremma felé autózunk – tömegközlekedés nemigazán van errefelé -, mintha abba az időbe utaznánk vissza, amikor a tájon még nem hagyta rajt az emberi kéz a nyomát. Akkoriban még az etruszkok éltek itt és rengeteg emléket hagytak maguk után. A barna turistajelzést követve rábukkanunk egy 2,5 ezer éves sírra a semmi közepén. A rómaiak elfoglalták a legtöbb etruszk települést, így az ő emlékeik is szép számmal maradtak fenn a területen, de néhány középkori apátság romjai is láthatók. A földeken rizs, levendula, búza és zöldségek teremnek és kilóméternyi napraforgó mezők teszik igazán “toszkánássá” a tájat. Bármelyik településen találunk szállást. Az egyik legjobb strand mellett található az elegáns Castiglione della Pescaia, ha tovább megyünk délre, a szárazföld belseje felé, Marcianoban, a termálfürdőjéről híres Saturnia kezében is megszállhatunk.

Viterbo

Ha Toszkána és Dél-Olaszország között egy szép helyen szeretnénk megállni, Viterbo remek választás. Az álmos városka a késő középkorban fontos szerepet töltött be. Ez volt a pápák városa, a 13. század második felében itt éltek a katolikus egyház vezetői. Aquinói Szent Tamás itt imádkozott a Santa Maria Nuova templom szószékén. A dóm a különböző stílusok egyvelege, ami némiképp érthető, hiszen több mint 400 éven keresztül építették, hogy aztán a II. világháborúban apró darabjaira bombázzák, de eredeti kozmateszk (márvány berakásos) padlója miatt érdemes betérni ide. A dóm mellett áll a Palazzo dei Papi, ami különleges loggiájával a város jelképe.
A Viterbo körüli terület, Etruria sokban hasonlít a szomszédos Maremmara, itt is találunk etruszk sírokat, termálfürdőket és buja kerteket, a legszebb talán a Caprarolaban lévő késő reneszánsz villa, a Farnese parkja. Bármelyik évszakban érdemes ellátogatni ide, de legjobb mégis tavasszal, amikor a még viszonylag hűvös levegő elől a kénes vízű fürdőkbe húzódhatunk, ahogyan egykor Dante és a pápák is tették.

Valle d’Itria

Az olaszok közismerten találékony emberek, különösen, ha az adókerülésről van szó. Úgy tartja a mondás, vess ki adót a háztetőre és az olaszok máris feltalálják a leszerelhető tetőt arra az esetre, ha ellenőrizne az adóhivatal. A legenda szerint így született meg a trullo, szokatlan formája az építészetnek, ami jellemző a Valle d’Itria vidékére. Ezeknek a nagyon vastag falú, kis, kerek kunyhóknak a téglából rakott, kúp alakú teteje könnyedén eltávolítható. Manapság nagyon divatosak és nagyon drágán adják őket. Ne hagyjuk ki az élményt és szálljunk meg egy luxuskategóriás trulloban! A környék egyik legszebb városa Alberobello, a Világörökség részét képező hegyi település, melynek régi városmagjában kizárólag ilyen hagyományos típusú házacskák állnak.


Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here