A város három nagy ünnepet tart, az egyik a porpiac, melyre egyszer a francia hatalom 100000 liter bort ajándékozott békülési szándékkal. A másik két ünnep a karnevál és a Szentivánéji ünnepség, mely négy napon keresztül tart, kezdetben Gutenberg emlékére tartották, ma viszont inkább egy zenés, kézműves, hagyománykedvelő fesztivál.
Mainz látképe előkelőnek, nyugodtnak látszik, a panorámát pedig két korszakra lehet osztani. Az egyik a modern kort tárja a szemünk elé, ide tartozik a Hilton hotel és a Rheingoldhalle, a barokk és reneszánsz korszakot pedig a Neues Zeughaus, a Deutschordenshaus és a hercegi kastély képviseli.
Mindemellett Mainz az egyik legrégebbi európai város is, az ásatások alkalmával kimutatták, hogy a gyökerekig vissza tudják követni a város történelmét, az pedig az 1. században volt, amikor is a rómaiak egy várat építettek ide.
Gutenberg Múzeum
Mainzot Gutenberg városának is hívják, hiszen itt készítették el az első mozgatható nyomtatót, ezzel létrehozva Németország első kiadóit. Az 1664-ben épített, Johann Gutenberg, a nyomtatás feltalálója előtt tisztelgő múzeumot a Domplätz északkeleti részében nyitották meg. A világ legnagyobb nyomtatással foglalkozó múzeuma ez, mely a nyomtatási eszközöket és a nyomtatott anyagokat egyaránt magába foglalja. A Gutenberg féle Biblia is megtalálható benne, és egy valósághű reprodukciót is láthatunk az eredeti, 15. századi nyomdáról.
Mainzi dóm
Mainz központjában áll a Mainzi dóm, ami egy látványos, 6 tornyos, katolikus katedrális, Szent Mártonnak és Szent Istvánnak szentelve. A Felső-Rajna egyik legkiemelkedőbb román, egyházi építménye. A katedrális már 975-ben is működött, de a legtöbb részét a 11. és a 13. század között építették hozzá. Leglátványosabb elemei közé az egykori, hatalmas hercegek és püspökök sírjai, illetve emlékművei tartoznak, valamint rengeteg, évszázadokkal ezelőtti, vallásos irat. Érdemes meglátogatni a benne elhelyezkedő múzeumot is, mely a birtokukban lévő dokumentumokkal és tárgyakkal számos információt szolgáltat a dómról.
Római-Germán Központi Múzeum
A Theodor Heuss hídról lefelé jövet a régi, 17. századi, hercegi kastélyhoz érkezünk, mely ma a Római-Germán Központi Múzeumnak ad otthon. A palota egyébként Németország egyik legjelentősebb és a legutolsó reneszánsz épülete. Az északi szárnyat később építették hozzá, kívülről gazdagon díszített, főleg az ablakok mellett, a belső tér kiemelkedő eleme pedig a lépcső volt, melyet Balthasar Neumann készített, ám a francia megszállás alatt ezt eltávolították. A múzeumot 1852-ben alapították, témája pedig Németország történelmét próbálja felkarolni, egészen a kőkorszakig visszamenően. Őskori és román gyűjteménye számottevő, és a korai történelmi időszakból is sikerült anyagot szerezniük. A hatalmas gyűjtemény két fő kiállításra tagolódik. Az egyik a román kiállítás, melynek központjában a Római Birodalom területi terjeszkedése és a más kultúrákkal való találkozása áll. A másik a késő antikvitás, kora középkorra koncentrálódik, amelynek fő érdeklődési köre a rómaiaknak a pogánysággal és a kereszténységgel való kapcsolata. További érdekesség a Römersteine, amely egy 1. századból fennmaradt vízvezeték maradványa az egyetem közelében.
Mainzi Tartományi Múzeum
A múzeum 1803-ig visszamenőleg datál, amikor Napóleon nagy, 36 darabból álló, személyes, művészeti gyűjteményt adományozott a városnak. Ezzel a gyűjteménnyel kezdett el működni a korábbi hercegi kastély régi istállójában, azóta viszont jelentősen megnövekedett a gyűjtemény darabszáma. Őskori kollekciója többek között egy 25000 éves szobrot, kőkori szerszámokat és Európa minden tájáról műalkotásokat tartalmaz. A középkori kiállítás központjában elefántcsontból készült tárgyak, számos régi festmény látható, míg a barokk és reneszánsz gyűjteményben Franciaország, Németország, Hollandia és Olaszország remekművei is helyet kapnak.
Ókori hajózási múzeum
A kiállítás a hajózásra fókuszál és annak változásaira az évszázadok alatt. 1994-ben nyitotta meg kapuit, és azóta nyújt erről a témáról minden korosztálynak remek tájékozódási lehetőséget, rengeteg információval. A történelem bizonyos időszakaiból hat életnagyságú hajótól elkezdve, a legegyszerűbb csónakokon át, a rómaiak nagy galleonjaikig mindenféle hajómodellel várják a látogatókat, a modellek mellett pedig nagy mennyiségű levelek, dokumentumok is kiállításra kerültek, melyeket azok a római hajósok készítettek, akiknek a Rajnán kellett őrt állniuk.
Szent István-templom
A 14. századi, gótikus templomot 990-ig tudjuk visszavezetni, ekkor adták ki a Római Birodalom vezetői a megépítési parancsot. A második világháborúban a legnagyobb része károsodott, ám a háború után pontosan ugyanúgy építették újra, mint amilyen a rombolás előtt volt. A belső tér egyik legcsodálatosabb eleme az a kilenc ablak, amelyek üvegfestménnyel vannak díszítve. A munkát, mely 1973-85 között készült, Marc Chagallnak köszönhetjük. Mind a kilenc ablakra egy-egy Ószövetségi jelenetet ábrázolt. Említésre méltó még a 13. századi oltár és egy nagy, a 16. század elején készült imaház.
Mainzi Botanikus Kert
A közel 25 hektáros botanikus kert a Mainzi Egyetem udvarához tartozik. 1964-ben a korábbi katonai kiképző területet alakították át, így ma 8500 fajta növény látható a helyén, melyek között a helyi fajtától elindulva, a trópusi növényekig mindenféle fellelhető, néhány az üvegházak soraiban. A nagy arborétum és az alpesi kert kiemelkedően szép. A városnak egyébként több zöldterülete van, például a városközpont is, de tavasszal az utcákon és udvarokba betekintve is színes virágok százai gyönyörködtetnek bennünket. A külvárosban, Mombach és Gonsenheim között a Mainzer Sand természetvédelmi területen pedig sztyepp növényzet is megtekinthető.
Eisenturm és a Holzturm
A Rheingoldstraßén két torony található, melyek egyszer régen a város erődítményeként szolgáltak. Az Eisenturmot 1240-ben építették, neve azt jelenti, hogy vas torony, mely a régen a közelben megrendezett vaspiacról ragadt rá. Őrtoronynak és a város kapubejárójának építették, de börtönként is funkcionált. Ma művészeti kiállításokat és más közösségi eseményeket tartanak benne.
