Stájerországot Ausztria egyik legszebb tartományának tartják. Hegycsúcsai elérik a 2900 m-es magasságot, völgyeiben fürdővárosok, hagyományos alpesi falvak és gyönyörű tavak fekszenek, lankáit szőlőültetvények borítják.
Az Adria és a Duna-vidék közti fekvése már a történelem korai szakaszában is jelentőssé tette a régiót. Forgalmas utak hálózták be, települései kereskedelmi csomópontokká váltak. Látnivalókban Stájerország igazán gazdag, legyen szó a természet vagy az ember alkotta kincsekről. Akár a szabadban, akár történelmi hangulatú városokban keressük a kikapcsolódást, a stájer régiót, mint úticélt, csak ajánlani lehet.
Grundlsee
Az Ausztria szívében fekvő glaciális tó a salzkammerguti tavak részét képezi, körülötte lélegzetelállító alpesi hegyek, buja erdőktől zöldellő völgyek. Nemcsak a táj szépsége, de az itt élők kultúrája és tradíciói is sok látogatót vonzanak a Stájer-tengernek is nevezett tó partjaihoz. Létrejötte az utolsó jégkorszak idejére tehető, ez Stájerország legnagyobb tava, melynek mentén 5 kisebb falu sorakozik. Békés egyszerűsége és szépsége teszi kedvelt családi kirándulóhellyé a Grundlseet, melyet hegyi patakok és télen az olvadó hó táplálnak. Tiszta, hűvös vize nyaranta merülésre csábítja a búvárokat és fürdőzésre a bátrabb strandolókat, de a tó vitorlázáshoz, szörfözéshez és vízibiciklizéshez is ideális. A tavon a környezet megóvása miatt csak elektromos csónakok közlekedhetnek, ezeket kölcsönözni a parton lehet, ahol szörfleckéket is adnak. Télen a tóból korcsolyapálya lesz, januártól a kalandvágyók a jégbúvárkodást is kipróbálhatják a több mint 60 m mély tóban. Aki szereti fotózni a természetet, itt a legjobb helyre érkezik.
Toplitzsee
Hegyvidékhez méltón Stájerországban számos gyönyörű hegyi tóra bukkanhatunk az utazás során. A Toplitzsee egy nagyon sűrű erődben fekszik, magasan az osztrák Alpokban, 98 km-re Salzburgtól és mindössze félórányi sétára a Grundlseetől. A salzkammerguti tavakhoz tartozó Toplitzsee vize 20 m-es mélység után már nem tartalmaz oxigént, ezért halak csak 18 m-ig élnek meg benne. Ennél mélyebben vize sós, itt már csak különböző baktériumok és férgek tudnak életben maradni és ősi fatörzsek úsznak a 60 m-es mélységet is elérő tó fenekén. A tavat több mint 100 m magas sziklafalak veszik körbe. Partján sétálni csak egyes szakaszokon lehet. Egy legenda szerint a II. világháború alatt aranyat rejtettek el a tóban, azóta többen is próbálkoztak a kincskereséssel. Annyi biztos, hogy a német hadsereg a tavat tengerészeti gyakorlatokhoz használta 1945-ig. Sokak szerint a Toplitzsee svájci bankszámlákhoz tartozó dokumentumokat rejt, de hogy van-e valóságalapja a történetnek, ezidáig nem sikerült kideríteni.
Kammersee
Salzkammergut legnagyobb és talán legszebb tava, mely elsősorban az itt zajló vitorlásversenyekről híres. A tó még a leghidegebb teleken is csak ritkán fagy be, ezért nem tanácsos a jégre lépni még azokon a részeken sem, ahol viszonylag összefüggő jégtakarót látunk. A legszebb arcát a Kammersee késő tavasztól kora őszig mutatja, ha tehetjük, az évnek ebben a szakában látogassunk ide. A csónakázás és az úszás mellett a tó a horgászok számára is nagyszerű hely, számos halfajnak ad otthont.
Riegersburgi vár
A város felett, egy vulkáni hegy tetején épült fel a középkori vár. Eredetét a régészeti kutatások az 1100-as évekre teszik, ma a lichtensteini hercegi család magántulajdonában van. A vár hatalmas kiterjedésű, várfalainak hossza több mint 3 km, 11 bástyája és 7 kapuja van. Gyalog vagy a vár északi oldalához érkező lifttel juthatunk fel ide. A várban gyönyörűen díszített reneszánsz és barokk termeket láthatunk, egyik legszebb része az intarziás lovagterem. A boszorkányok és varázslók múzeumát se hagyjuk ki, hiszen szorosan kapcsolódnak a vár történetéhez. Általuk a stájer vidékeken gyakran előforduló boszorkányüldözésekről és perekről tudhatunk meg többet. A 17. században zajlott Stájerország legnagyobb boszorkánypere, melynek egyik elítéltje a vár egyik állatgondozójának felesége volt. Az érdekes múzeum évente kb. 300 ezer látogatót fogad.
Graz
Ausztria egyik leglátogatottabb városa, Stájerország központja, melynek óvárosa az UNESCO Világörökségei közé tartozik. Több napot is érdemes itt eltölteni, mert látnivaló akad bőségesen. A város felett a 475 m magas Várhegyen állt egykor Graz erődje, ma elsősorban a gyönyörű panoráma miatt jönnek fel ide a turisták, de itt találjuk a város egyik szimbólumát, az Óratornyot is, melyet 1712-ben emeltek és még mindig az eredeti óra működik benne. Történelmi központja nem csupán egy a sok közül, Graz egész Európa legjobb állapotban megőrzött óvárosát tudhatja magáénak. Katedrálisa a gótikus építészet ritka példája, rengeteg freskó díszítette külső falait is, de ezeknek ma már csak töredéke látható. Mellette áll II. Ferdinánd császár mauzóleuma, a manierizmus legjelentősebb darabja a városban. Graz nyugati felén található az Eggenberg kastély, mely szintén a Világörökségek közé tartozik.
Lurgrotte
Ausztria legkiterjedtebb barlangrendszere, melynek két bejárata van: Peggau és Semriach. 1935-ben szelték át először teljes hosszában a barlangot, az út 18 órán át tartott. 1957-ben, két évtizeden át tartó építési munkálatok után a barlangot végre megnyitották a látogatók előtt. Vezetővel a barlang egyik végéből a másikig 3-4 óra alatt lehetett eljutni, de az 1975-ös hatalmas árvíz egy részét beomlasztotta. Ma a barlangot 2 km hosszan lehet bejárni.
Stájer borutak
Ehrenhausen és Leutschach között festői borvidékeket járhatunk végig, útba ejtve borászatokat, tavernákat, szélmalmokat. A vidéken már az i.e. 4. században is bortermelés folyt, az ősi hagyományok pedig azóta generációról generációra öröklődtek. Napjainkban is Stájerország Ausztria legjelentősebb bortermelő vidéke, melyet a Stájer Toszkána néven is emlegetnek zöldellő dombjai miatt. A vidéken három borút halad, mely a legjelentősebb bortermelő falvakat érintik. A dél-stájerországi borút a legrégebbi, 1955 óta létezik. 25 km-es hossza és az itt élő és dolgozó borászok száma miatt ez a legjelentősebb stájer borút. Az idilli tájak a természet rajongóit varázsolják el, a magas minőségben készült borok pedig az ízlelőbimbókat kényeztetik.
