Valletta, Málta fővárosaMáltán évszázadokon át különböző kultúrák keveredtek, a Máltai-szigetek történelmében több is jelen volt és hatott egymásra. Hatással voltak Málta kultúrájára például a szomszédos országok, a Máltán uralkodó nemzetek kultúrája, illetve a turizmus és a média is.
Málta modern kultúrája igen gazdag, melyben megjelennek a hagyományok és hiedelmek is. Ez az igen különleges kultúra a különböző társadalmak alkalmazkodásának és asszimilációjának hosszú folyamatának eredményeként jött létre.

A mai máltai kultúrát úgy lehetne leírni, mint egy latin európai kultúrát egyértelműen észrevehető hatásokkal a brit uralkodás időszakából. A máltai nyelvben észrevehető egy kis arab hatás, míg az ételekben érezhetőek a mediterrán ízek. Máltára főleg a már előbb említett latin európai kultúra volt nagy befolyással, ami leginkább az elmúlt nyolc évszázad uralkodóinak köszönhető. Ezen kívül Máltán is ugyanazok a vallási hiedelmek, illetve hagyományok vannak jelen, mint Szicíliában és dél-európai szomszédjainál.

Szemita hatás

Rabszolgák

A Kr.e. 700-as évektől kezdve Máltán a föníciaiak éltek, akik a máltai kikötők rejtekhelyeit használták. Később, Kr.e. 480-tól, amikor a karthágói birodalom növekedni kezdett a nyugat mediterrán térségben, Málta a pun kolóniáé lett. A szemita hatás a későbbiekben is jelen volt, a 268 éven át tartó, Szent János lovagjainak uralkodása idején is, részben a kereskedelem miatt, de főleg azért, mert Máltán a 17-18. században rendkívül megnövekedett a rabszolgák száma.
A kalózsággal és rabszolgasággal kapcsolatos drámai incidensek hatásai a mai napig érezhetőek a máltai folklóron, a babonákon, hiedelmeken, mondásokon, csak úgy, mint a máltai irodalomban.

A katolicizmus hatásai a máltai kultúrára

Vallásos ünnepségek Máltán

Állítólag Máltán, Gozo- és Comino szigetén összesen 365 templom található, vagyis egy-egy templom az év minden napjára. Minden városnak megvan a saját plébániatemploma, mint a polgári büszkeség fő forrása. S ezt a büszkeséget ki is nyilvánítják a különböző ünnepségeken. A helyiek ünnepséget rendeznek minden plébániatemplom védőszentjének tiszteletére. Ilyenkor zenekarok felvonulása, tűzijáték és más ünnepi programok várják az érdeklődőket.

Szent Pál barlangEgy tradíció szerint, mint ahogy az az Apostolok Cselekedeteiben is le van írva, Málta templomát Szent Pál alapította Kr.u. 60-ban, a hajótörése után. Málta legkorábbi keresztény istentiszteleti helye a St Paul’s Grotto, vagyis a Szent Pál barlang. Ide börtönözték be Szent Pált Máltai tartózkodása idejére. A szigeten talált katakombák szolgálnak bizonyítékul, hogy a római üldözés alatt is gyakorolták a keresztény hitet. Málta néhány remek barlangtemplommal is büszkélkedhet, mint például a Mellieħa városában található barlang, ahol állítólag Szent Lukács egy képet festett Szűz Máriáról.

A normann és a spanyol népek, valamint a lovagok uralkodása alatt vált Málta azzá a vallásos, keresztény nemzetté, mint amilyen ma is. Fontos megemlítenünk, hogy az inkvizíciónak igen hosszú történelme van Máltán. Az inkvizíció fogalmát a Pápa honosította meg 1530-ban, míg az utolsó inkvizítor 1798-ban hagyta el a szigetet, amikor a lovagok megadták magukat Bonaparte Napóleon erőinek.

A migráció hatásai

Minthogy Málta egy tengeri nemzet, ez kikövezte az utat a máltai tengerészek és a Földközi-tenger más hajósai közötti interakció számára. Mi több, Máltán már a 19. század közepétől megfigyelhető a más helyekre való migráció, például Egyiptomba, Görögországba, Szicíliába és más mediterrán szigetekre. Gyakori volt, hogy más nemzetiségűvel házasodtak össze, az emigránsok pedig időről időre visszatértek Máltára az új szokásokkal és hagyományokkal, amelyeket idővel a máltai kultúrába is beépítettek.
A II. világháború után is erős migrációs áradat indult meg, amikor a máltai népesség harmada akart új életet kezdeni messzi földön, mint például Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az 1990-es években sok máltai és második generációs migráns tért vissza Máltára. Az elmúlt években megnőtt azoknak a külföldieknek a száma, akik Máltára költöztek, s így már Málta városai is megütik az igazi világpolgári színvonalat.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here