Chania megye központja és Kréta egyik leginkább lenyűgöző városa, mely évszázadokon át virágzott a különböző civilizációk uralma alatt. A sziget fővárosa, Heraklion mellett ez a település az, melyet a turisták biztosan nem hagynak ki az útitervből. Velencei negyedét hangulatos utcák szövevénye alkotja, melyek a mesés kikötőhöz vezetnek, az egykori velencei közigazgatási épületek ma hotelek és éttermek képében fogadják a vendégeket, míg a romosabb házak kellemes tavernáknak adnak otthont. A kikötőben álló mecset és a város több épülete is az oszmán időszak emlékét őrzi, ezek adják Chania keleti varázsát. Éttermei a legjobbak a szigeten, óvárosában több napot is tartalmasan el lehet tölteni.
Konstantinápoly és a Bizánci Birodalom bukása után következett Chania történelmében a hosszú velencei korszak, mely alatt a város és maga Kréta szigete is rengeteget fejlődött. Ennek a periódusnak a velencei épületek és városfalak születése, a fantasztikus gazdasági, mezőgazdasági és kulturális fejlődés voltak a fénypontjai. Chania történelmének ez a csúcspontja 1669-ig tartott, mikor a törökök megérkeztek. Ekkor a legtöbb velencei épületet mecsetté alakítottak át, a városfalakat pedig megerősítették. A törökök 1841-ben hagyták el Kréta szigetét, Chaniat eztán tették meg a sziget fővárosnak. Terjeszkedése a városfalakon túl is folytatódott, kinézetében pedig egyre inkább az európai városokhoz kezdett hasonlítani. Chania fejlesztése az elmúlt évszázadban folyamatosan zajlott, napjainkban kereskedelmi és kulturális központ, a turizmus szempontjából kulcsszerepe van. Chania önmagában egy történelmi emlék a szigeten, melynek megőrzéséért nagy erőfeszítéseket tesznek.
Velencei kikötő
A velenceiek által épített erődítmény része volt, mely a város védelmét látta el. Legjobb állapotban fennmaradt része a nyugati fal, mely a Firkas erődtől a Siavo-bástyáig fut. Építése 1538-ban kezdődött Michele Sanmichele itáliai mérnök vezetésével. Az erőd bejárata a mai Hajózási Múzeum melletti kapu volt, a bástya tetejéről fantasztikus a panoráma az óvárosra. A kikötő bejáratánál álló világítótornyot szépen helyreállították, bár a korszerű világítási rendszer, mely a falak mentén halad, ma már jóval hangsúlyosabb a torony fényénél, mégis ez a város egyik jelképe. A kikötő keleti részén áll a Kiotsouk Hassan mecset vagy más néven a Janicsárok mecsete, melyet szintén felújítottak, itt időszakos kiállításokat rendeznek. Ebben a festői környezetben még többet érdemes elidőzni az egyik taverna vagy kávézó teraszán.
Agios Nikolaos templom
A velenceiek eredetileg domonkos kolostornak építették 1205-1320. között. Miután Krétán a törökök vették át az uralmat, a kolostorból a város legfontosabb mecsete lett. Egyszerre szolgált az imádkozás helyszíneként, valamint a janicsárok laktanyájaként. 1918-ban az ortodox keresztények bazilikának alakították át és Szent Miklósnak, a hajósok védőszentjének szentelték. Az épület sarkán még ma is ott magasodik az egykori mecset gyönyörű tornya, melyet szépen felújítottak.
Agora
Chania fantasztikus fedett piaca az agora, melyet még akkor is érdemes bebarangolni, ha éppen nem szeretnénk vásárolni. A város egyik szimbóluma lett ez a kereszt alaprajzú épület, melyet 1911-1913-ban a marseille-i piac mintájára terveztek. Ezen a folyton nyüzsgő piacon helyi termékeket árulnak, krétai sajtokat, mézeket, gyógynövényeket, ruhákat, ajándéktárgyakat, friss halat és húst. Több kis étteremben és kifőzdében meg is lehet kóstolni a friss áruból készült fogásokat. Nyaranta sok turista nézelődik itt, hiszen a piac attrakció számba megy. Érdemes kora reggel lejönni, amikor többnyire csak a helyiekkel találkozunk.
Hajózási Múzeum
A velencei kikötőben található múzeumban nagyon érdekes kiállítást lehet megnézni hajók másolataiból, a bronzkortól kezdve napjainkig. Bemutatják, hogyan építették és hogyan javították a hajókat az elmúlt évszázadokban, milyen eszközöket és műszereket használtak a hajózáshoz, milyen hadihajókkal vívták a tengeri ütközeteket, de festményeket és a hajózás történelmét dokumentáló fotókat is láthatunk itt.
Régészeti Múzeum
Chania Régészeti Múzeuma a lenyűgöző velencei Szent Ferenc templomban kapott helyet. A törökök mecsetnek használták, majd 1913-ban filmszínházat hoztak létre az épületben, a II. világháború idején pedig hadianyagot tároltak benne a németek. A múzeumban Kréta történelmét a neolitikumtól a római korig lehet nyomon követni a leleteken keresztül. Tárgyi emlékeket láthatunk itt már i.e. 3400-ból, különlegesen értékes darabja a múzeumnak az a tábla, melyen a krétai civilizáció máig megfejtetlen lineáris Á írása látható.
Velencei Hajógyár
A 15. századra nyúlik vissza ennek a gyárnak a története, ahol az akkoriban a Földközi-tengert uraló velencei flotta hajóit készítették és javították. Az épületek 50 m hosszúak, 9 m szélesek, belmagasságuk 10 m. Korábban közvetlenül a tengerparton álltak, hatalmas fa ajtóikat a vízbe tudták leengedni, hogy a hajókat könnyen be lehessen vontatni az épületekbe. Ma már egy rakpart választja el őket a víztől. A rakpart mentén eredetileg 23 műhely állt, ezekből napjainkra 7 maradt fenn.
Török fürdők
Chania török fürdői a 17. századi megszállást követően épültek. Több is volt a városban, közülük egy az óvárosban látható. Ennek külseje meglehetősen egyszerű, a hagyományos török fürdők stílusában készült. Egy másik, gyönyörű mozaikokkal díszített fürdőt a korábbi velencei Szent Klára kolostor helyén építettek fel, közel ahhoz a helyhez, ahol korábban a római fürdő működött. Chania fürdői ma már nincsenek használatban, műemléki védelem alatt állnak.
Neoreia
Közvetlenül a régi kikötő és az óváros mellett terül el Chania egyik leghangulatosabb része. Neoreia tele van kis vendéglőkkel, kávézókkal, melyeket főként a helybeliek töltenek meg. Ez a városnak az a negyede, ahol a velencei hajógyár épületei is találhatók. Délutáni lazításhoz vagy egy autentikus krétai vacsora elköltéséhez nincs is jobb hely a városban.
