Skofja Loka 1000 éves város a Poljanska Sora és a Selska Sora folyók torkolatánál. Az egyik legrégebbi és leggondosabban megőrzött települése Szlovéniának, festői középkori városka, mely az egyik legnépszerűbb úti cél a Ljubljanaban járó turisták számára. Sokan érkeznek ide egynapos kirándulásra,mivel valóban romantikus és magával ragadó érzés a településen sétálgatni, mely olyan kicsi, hogy összesen két aprócska tere van. Gazdag kulturális öröksége mellett érintetlen tájai is figyelemreméltók, akárcsak házainak színes homlokzatai, melyek miatt tarkabarka Loka néven is emlegetik.
Skofja Loka története a régészeti kutatások szerint már az i.e. 20. században elkezdődött. A legrégebbi település nyomát ebből az időből tárták fel. A nagy népvándorlás idején szláv törzsek érkeztek a vidékre és telepedtek le itt. A mai város a Loka uradalom központja volt, 830 éven keresztül a freisingi érsekek birtokában állt, akik kitörölhetetlen nyomokat hagytak maguk után. A két folyó torkolata feletti természetes teraszon épült fel a gyönyörű vár, mely alatt a város szépen növekedésnek indult. Skofja Loka vára napjainkban nemcsak az egyik legszebb Szlovéniában, de az ország egyik legértékesebb múzeumi gyűjteményével is büszkélkedhet.
Bár kétségkívül Skofja Loka legnagyobb nevezetessége a vár, az ördög ez esetben is a részletekben rejlik. A városnézés korántsem ér véget itt, hiszen maga az óváros is számtalan apró csodát tartogat. Skofja Lokaban kifejezetten érdemes szervezett városnézésen részt venni, mert ezernyi részlet, legenda és történet van, amivel az idegenvezetők gazdagítják a sétát. Például elmesélik azt is, hogy a város nem éppen szokványos címerében miért található egy afrikai férfi, aki koronát visel. A címerhez egy legenda kapcsolódik, mely szerint Skofja Loka első ura, a bajor Ábrahám herceg a Poljane-völgyben utazott fekete bőrű szolgájával, amikor a bokrok közül eléjük ugrott egy medve. A herceg megdermedt a félelemtől, de a szolga megőrizte hidegvérét és íjával leterítette az állatot. Amint visszatértek a várba, a herceg elrendelte, hogy elismerésként örökítsék meg annak az embernek az arcát a város címerében, aki megmentette az életét. Azóta látható a fekete férfi a város jelképező címerben.
Skofja Loka egyik nevezetes háza a Homan Ház, mely a Selska-völgy felé néző egykori északi városkapunál áll. Ez egy polgári kastély, melyet szintén helyreállítottak az 1511-es földrengés után, ezt bizonyítja az erkélye alá vésett 1529-es évszám is. Az épületen látható a város címere, freskói Szent Kristófot ábrázolják. Ma a ház kávézóként és étteremként működik, a vendégek egy ősi hársfa árnyékában élvezhetik a házias jellegű fogásokat.
A történelmi városközponton átvezető sétány a Kapucinus-hídnál kezdődik és egészen a Felső térig visz. A kőhidat Leopold püspök építtette a 14. század közepén és a sors kegyetlen játéka, hogy a püspök, mikor egyik alkalommal átlovagolt volna, a megbokrosodott lovával leesett a korlát nélküli hídról és vízbe fúlt. A hidat 1888-ban állították helyre és ekkor építették a korlátját is. Közepén Nepomuki Szent János szobra látható, lábazatán Skofja Loka címerével. Ez a kőhíd a maga nemében Közép-Európa egyik legrégebbi műemléke.
A magtár a város egyik legértékesebb építészeti öröksége, mely már az 1511-es földrengés előtt is állt. Teljes felújítására Fülöp püspök adott parancsot, erről a késő gótikus mintázatú püspöki pecsét árulkodik, melyet a magtár falába építettek be. A magtár a földesurak számára a város egyik legfontosabb épülete volt, mivel a parasztságtól adóként beszedett valamennyi terményt itt tárolták. Az épület eredetileg a városfal része volt, ma az akadémikus festő, France Mihelic alkotásaiból nyílt kiállítás látható benne, alagsorában pizzázó, kitűnő étterem és egy borászat várja a látogatókat.
A városon kívül, a folyón átkelve Pustal faluban nézhetjük meg a Nace-Házat. Tulajdonosa Iganicij Homan volt, akit szomszédai csak Nace néven emlegettek. A ház gyakorlatilag teljesen eredeti formájában látható, bár felújításon átesett, de semmit sem változtattak rajta. Ez a nemcsak Skofja Loka környékének, de egész Szlovéniának az egyik legszebb állapotban megőrzött tanyasi épülete. A 18. század közepén történt felújításnak köszönhetően kapta barokkos külsejét, de maga a ház feltehetően már 200 évvel azelőtt is állhatott. Erre utalnak pincéjében a gótikus kő részletek és a még ma is működő füstös konyha. Belsejében bútorokat és egyéb személyes tárgyakat láthatunk, melyeket az évszázadok során itt élő emberek hagytak maguk után. A ház a látogatók előtt nyitva áll, gyakorlatilag egyfajta néprajzi múzeumként működik. A csoportban érkezőket a 400 éves kemencében sült finomságokkal várják.
Skofja Loka környékén is érdemes barangolni. A folyó túloldalán található Pustal, melyet bár sokan nem mondanának önálló településnek, valójában mindig is más urak irányítása alá tartozott, mint Skofja Loka. Ennek köszönhetően alakult ki eltérő kultúrája, keletkezett saját öröksége. Az évszázadok során lakosai többnyire két dologgal foglalkoztak: fésűt készítettek és békákat fogtak, amiből a folyónak ezen az oldalán sosem volt hiány. Foglalkozásuk miatt a szomszédos falvak lakói ugratták is őket eleget, de a pustaliak is visszavágtak, a skofjaiakat hagyományos terményükről, a fehérrépáról smojkanak csúfolták. A pustali ösvény kb. 2 km-es, Skofja Loka főterének déli részéről indul, érdekes történelmi háttérrel rendelkező házak mellett halad el, mielőtt eléri az Ördög gyaloghídjának nevezett hidat a folyón. Pustalba érve az úton keresztül eljutunk a Nace-Házhoz, majd legvégül a várhoz, mely magasan a falu felett, a Hribec-dombon áll.
Nem messze Skofja Lokatól találjuk a híres Cmgrob templomot, melyben kivételesen szép freskókat láthatunk. A város körüli hegyek híresek a kitűnő szálláslehetőségekről, a télen síelni érkezőket a tanyákon mindig vendégszeretettel fogadják.
