A város történelme Kr. e. 9-hez nyúlik vissza, ugyanis ekkor alapították. A 6. században már frank királyi székhelyként funkcionált, 1018-ban pedig II. Henrik, a Római Birodalom akkori császára, a trieri érsekeknek ajándékozta. 1815-ben a porosz Rajna-vidék központja volt, az első világháború után pedig a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ülésezési helyéül szolgált. A második világháborúban sajnos szinte az egész várost elpusztították, de sok fontos történelmi épületet helyrehoztak, így a város mai képe sajátosan tárul szemeink elé, mely ötvözi a régi építészeti stílusokat a modern megjelenéssel.
Deutsches Eck – A Német Sarok
A Német Sarok tulajdonképpen egy hosszúkás nyúlvány a Rajna és a Mosel folyó találkozási pontjánál. Főleg katonai, stratégiai jelentőséggel bír, hiszen 1216-ban a Német Lovag-rend itt telepedett le, és azóta fontos szerepet játszik a védekezésben. Arra, hogy a Lovagrend igénybe vette a természetesen kialakult védekezési területet régi erődjük, a Deutschherrenhaus maradványai tanúsítják, mely nem messze fekszik innen. A csodálatos kilátás, mely a Rajna-völgyre és a két folyóra nyílik, nem az egyetlen dolog, amiért érdemes ide eljönni. II. Vilmos itt emeltetett emlékművet nagyapjának, I. Vilmos császárnak, aki a Német Birodalmat egyesítette. 1945-ben az emlékmű rommá vált, egyedül a talpazat maradt meg, melyre később, 1993-ban újra felhelyezték a megjavított szobrot, így ma a lenyűgöző, 37 méter magas lovasszobor szintén jó indokkal szolgál a látogatásra.
Ehrenbreitstein erődítmény
A Rajna keleti partján, I. Vilmos kimagasodó szobrával szemben, 118 méter magasan található az Ehrenbreitstein erődítmény, melyet 1817 és 1828 között építettek. Ma ez is az UNESCO világtörténelem része. A vár Európa második legnagyobb fennmaradt erődítménye, és innen nyílik a legszebb kilátás a vidékre. Ma történelmi és népi múzeumként működik, feljutni pedig Németország leghosszabb kötélpályás felvonójával a legkönnyebb, közben pedig már látható is a lélegzetelállító táj. Az erődítmény, a múzeumok és a kiállítások körbejárása után érdemes egy barokk témájú étkezésre is befizetni, mely zenével és színházi játékokkal gazdagított.
Forum Confluentes
A művészeti és kulturális központként szolgáló épület, mely a város szívében fekszik, a Német Sarok formájával megegyező alakú. Az épület három az egybenként funkcionál, mert három turista célpontot hoz egy fedél az alá. Benne található a Mittelrhein Múzeum, amelyben a város történelmét ismerhetjük meg, továbbá 13-16. századi szobrok és barokk, illetve romantikus festmények kerültek még kiállításra. A Romanticumnak is ez az épület ad otthont, amelynek vonzereje abban rejlik, hogy a látogatókat egy virtuális körútra viszi a gyönyörű Rajna-völgy körül, miközben bemutatja a régió legnagyobb kastélyait és azoknak egykori lakóit. Harmadikként a Turisztikai Információs Központot látogathatjuk meg itt, ami amellett, hogy bőséges információval lát el Koblenzről, rendelkezik egy nagy, városi modellel is, melyen helyet kaptak Koblenz legfőbb látványosságai.
Alte Burg
A Mosel partjánál áll a 12. századi kastély, mely egykor a trieri választóbizottságot szolgálta. Magas fallal van körülvéve, melynek bizonyos részei még a római időkre vezethetőek vissza, mellette pedig széles vizesárkot ástak, melyet a Mosel tölt fel vízzel. A vár ma a Városi Levéltárként és Könyvtárként szolgál. A közelben található a Mosel felett átívelő híd is, melyet 1343-1420 között építettek, és Balduinbrücke-nek neveztek el.
Stolzenfels Kastély
Rittersturz déli részén, Koblenz szélén, 154 méter magasan a Rajna felett épült a Stolzenfels Kastély. A fejedelmi kastély Poroszország legfigyelemreméltóbb művészeti, kulturális és történelmi létesítménye. 1259-ben azért építették, hogy itt szedhessék be a folyó úthasználati díját, majd a 15. században és később az 1800-as években neogótikus elemekkel bővített vár a porosz király nyári rezidenciájává vált. Egy meredek úton, 15 perces sétával lehet feljutni a kastélyhoz, melynek belsejét is meg lehet tekinteni.
St. Kastor bazilika
836-ban alapították, 843-ban pedig itt írták alá a verduni szerződést. A legújabb ásatások azt mutatják, hogy vallási célra már az első században is használták, később pedig a rómaiak vették igénybe, körülbelül 700-ig. 836-ig új részeket építettek hozzá, mai formáját pedig a 12. században nyerte el. Helyet kap benne egy Törpe Galéria, mely 21 ívet, Krisztust mint oroszlánt ábrázoló képeket, sok régi sírt, illetve egy 20. századi háborús emléket is őriz. A templommal szemben a Kastorbrunnen szökőkút látható, mely 1812-ben épült, és a napóleoni háborúkról emlékszik meg.
Rajna kertek: Kaiserin-Augusta-Anlagen
A három kert a Rajna keleti oldalán terül el, őket 3 és fél kilométer hosszú járda köti össze. A magában is szép zöld, növényes sétány felnyúlik a palotához, és az Oberwerth szigetig tart. Miközben itt sétálunk, láthatjuk a Pfaffendorf hidat, a történelmi Weindorfot, illetve a Rhein-Mosel-Halle kongresszusi központot is. A három kert közül a legkiemelkedőbb az Augusta császárné kertje. Az I. Vilmos feleségének szentelt kert 1861-ben lett befejezve, ma a koblenzi látogatás egyik legnagyobb fénypontja. A kertből páratlan kilátás nyílik a Rajnára, szobrok és színes virágágyások kapnak helyet benne. A 19. századi műemlék, a Rajna Apja és a Mosel Anyja szobor, mely Koblenzet mint a két legfontosabb folyó találkozásának pontját ünnepli, pedig remek fényképezkedési lehetőséget nyújt a turistáknak.
Koblenz óvárosa
Csak mint Németország számos más régi városát, úgy Koblenzet is gondosan helyreállították a 2. világháború után. Az óvárosban való séta alkalmával eljuthatunk a Városházához, amely 1695-1700 között épült, vele szemben látható a vicces Schängelbrunnen, egy köpködő fiút ábrázoló emlékmű, melyet 1940-ben Carl Burger tervezett Josef Cornelius költő tiszteletére. Szintén érdemes felkeresni a Florinsmarktot, ami egy román, gótikus, 12. századi templomnak, egy áruháznak és a Régi Kereskedők Csarnokának ad otthont.
Liebfrauenkirche
Az óváros legmagasabb pontján fekszik a román Liebfrauenkirche. Bár mai, látható állapota a 12. századi formát őrzi némi módosítással a 15. századból, vannak bizonyítékok rá, hogy már az 5. században is istentiszteleti helyként használták a rómaiak. Gótikus karzatát és barokk tornyait a négy haranggal mindenképpen érdemes megtekinteni, és az este 10 órai híres harangszót meghallgatni.
Választási palota
A Pfaffendorf híd felé, közel a Rajna partjaihoz, 1786-ban fejezte be a Választási Palota építését az utolsó trieri választó, Clemens Wenzeslaus. Habár lakóháznak épült, a kezdetektől fogva az volt a célja, hogy a folyópartot még látványosabbá tegye. Ennek megfelelően a szobák többségéből rendkívül gyönyörű kilátás nyílik a Rajnára és völgyére. A benti látogatás után kint is érdemes egy sétát tenni, hiszen ehhez a kastélyhoz tartozik Augusta császárné korábban emlí-tett, gyönyörű kertje.