A felmérés szerint a horvát fővárosban már 60 kunáért találunk szállást, az étkezést 78 kunából, a látnivalók megtekintését pedig már 30 kunából megoldhatjuk. Szállással együtt naponta kb. 8000 forintból Zágrábban kényelmesen eltölthetjük az időt, ez összevetve Dalmáciával vagy akár a közeli olasz városokkal, elég kecsegtetően hangzik.
Mert attól függetlenül, hogy mennyiért tudunk megvacsorázni vagy mennyit kérnek el múzeumi belépőként, a horvátok fővárosa valóban gyönyörű. Régen az Isztambulba tartó Orient Expressz egyik megállója volt, ma az ország legnagyobb városaként történelmi örökségével és különleges, a szláv és a mediterrán hangulatot ötvöző atmoszférájával varázsol el.
A zágrábi városnézés legjobb módja, ha gyalog indulunk útnak. A városközpont valamennyi történelmi látnivalója, temploma, parkja kellemes sétával is könnyen elérhető. Zágráb két részből áll: Gornji Grad telel van történelmi nevezetességekkel, templomokkal, színházakkal, éttermekkel, míg Donji Grad a múzeumlátogatáshoz, a vásárláshoz, a parkokban való megpihenéshez és az építészeti értékek megcsodálásához tökéletes hely. Néhány látnivaló a városközponton kívül esik, de ezeket sem kell kihagynunk, hiszen busszal vagy villamossal hamar ott leszünk.
A donji gradi sétát a forgalmas Jellasics térről kezdjük. Ez Zágráb szíve, ahol szüntelenül járnak a villamosok, de jobb, ha az Alsó-város – vagy ahogy U-alakja miatt még nevezik, a “Patkó” – felfedezésére mégis inkább gyalog indulunk. Bemelegítésként, hogy erőt gyűjtsünk a város felfedezéséhez és egyben ráhangolódjunk annak hangulatára, igyunk meg egy csésze kávét a Hotel Esplanade teraszán. Ott, ahol egykor az Orient Expressz utasai is kortyolgatták a feketéjüket, majd este a bálokon táncoltak – ez még ma is Zágráb legelegánsabb szállodája.
A hatalmas negyed neoklasszikus és neoreneszánsz palotái az 1880-1900-as évek közötti fellendülés időszakát idézik. A Botanikus Kert, a Néprajzi Múzeum, a Műszaki Múzeum és a Mimara Múzeum – ez utóbbi a világhírű mesterek, Rubens, Velasquez, Rembrandt munkáiról híres – megállásra késztetik az embert. De Donji Grad legszebb része még mindig a Tito marsall tér, melynek közepén fenségesen foglal helyet a Horvát Nemzeti Színház épülete. Előtte az “Élet Forrása” bronz szökőkút áll, Ivan Mestrovic munkája, aki Rodin kedvenc tanítványa volt.
A globalizáció napjait éljük, amikor Európa nagyvárosai többé-kevésbé elkezdtek hasonlítani egymásra. Mindenütt megtaláljuk ugyanazokat az üzleteket, éttermeket, a hasonló építészeti jellegzetességeket. Ám ha Zágrábban töltünk néhány napot, felüdülésként érhet a felismerés, hogy itt még mindig felfedezhetők azok a hagyományos kézműves tárgyak, melyek sehol másutt. Selyem nyakkendők, kalapok, kézzel készített esernyők, gyertyák és a gasztronómiai különlegességek, a házi mustár, keksz, konyak, 100%-ban természetes szappanok a vidék gyógyfüveiből főzve és igazi érdekesség a híres Penkala töltőtoll, melyet 1906-ban Zágrábban találtak fel.
A barokk templomok és paloták, az utcai gázlámpák, a tarka tetők és a sétány a régi városfalat követik – filmbe illő jelenet, melyhez talán csak a prágai Malá Strana hasonlítható. Itt, a főváros legrégebbi gyógyszertárának közelében áll a legrégebbi kávéház, mely 1825-ben nyitotta meg kapuit. A Strossmayer sétány az öreg sáncok helyén húzódik, innen csodás panoráma nyílik az egész Alsó-városra. Zágrábot nem hagyhatjuk magunk mögött anélkül, hogy ne látogatnánk el a Naív Művészetek Múzeumába, ami a világon semmihez sem fogható.
A zágrábi konyha kellemes kombinációja a mediterrán és a szláv ízvilágnak. Mivel csak 170 km-re fekszik a tengertől, nem meglepő, hogy a tengergyümölcseinek és a halaknak is fontos szerep jut a hagyományos ételek között. Rizottók, tészták, friss sajtok, gombák, lencse, csicseriborsó, szárazon pácolt szlavóniai kolbász, isztriai szarvasgomba, adriai osztriga és még sorolhatnánk, hiszen a repertoár az éttermekben szinte végtelen. A kóstolásból ne hagyjuk ki a híres Zagorski struklit, mely napjainkban már hivatalosan is horvát kulturális értékként elismert, süteményként és főételként egyaránt fogyasztják.
A Zágrábhoz közel fekvő falu, Samobor is megéri a látogatást, itt megkóstolhatjuk, milyen az eredeti, házi készítésű Bermet, az aperitif jellegű bor, melyet abszintból és gyógynövényekből főznek. Samobor méltán híres a kolbászáról, cseresznyéjéről, mustárjáról, melyekből akár szuvenírként is érdemes vásárolnunk.