Horvátország keleti részei

Ezek a Zágrábtól keletre és délre fekvő területek az ország legfontosabb mezőgazdasági vidékei, de a tengerparttal ellentétben nem tartoznak a turistaparadicsomok sorába.

Ennek oka amellett, hogy az emberek szívesebben nyaralnak a tenger mellett, főként az, hogy a délszláv háború után csak 1998-ban kerültek újra horvát fennhatóság alá és bár az újjáépítések folyamatosak és az élet is lassan visszatért a régi kerékvágásba, sok helyütt még nyomon érhető a háború pusztítása.

Újlak (Ilok) Horvátország legkeletebbre fekvő városa, mely egykor Magyarország legnagyobb népességgel rendelkező városa is volt. Erődszerűvé alakítása a középkorban elkezdődött. Ferences kolostorában temették el Kapisztrán Jánost, az olasz származású teológust és harcost. A város háromemeletes reneszánsz kastélyát a Habsburgok egyik hadvezére építtette, aki a törökök elleni harcokban való sikeres részvételéért kapta meg Újlakot. A város környéki szőlőültetvények híresen finom fehérborokat teremnek, melyeket rendszeresen szállítanak az angol királyi udvarba is. Újlakon a bortermelő hagyományokkal a Bormúzeumban ismerkedhetünk meg.

Diakovár (Dakovo) a 13. századtól püspöki székhely volt egészen a törökdúlásig. Legfőbb műemléke a Szent Péter-székesegyház, melynek építését 1882-ben fejezték be. Híres püspöke volt Josip Strossmayer, a Zágrábi Egyetem alapítója, a pánszláv kultúra elkötelezettje, kinek kiemelkedő szerepe volt az anyanyelvű irodalom kialakulásában és terjesztésében. A templom építésére ő kért fel jónevű bécsi építészeket, kívánsága az volt, hogy egy igazán látványos templomot emeljenek a városban. A vöröstéglás, rézkupolás épület csodás homlokzatot kapott és két hatalmas, 85 m magas harangtornyot. 15 m magas főoltárát Marseille-i márványból készítették. A templom 1932-ben tűzvész áldozata lett, 1936-ban állították helyre. A városban minden év júliusában rendezik meg a helyi folklórfesztivált, melyen a tradicionális dalokat előadó népi együttesek és néptáncosok mellett operaelőadások és kiállítások tekinthetők meg.

Kutina az ország egyik legszebb barokk templomát mondhatja magáénak. A Miasszonyunk templom az 1770-es években épült. Belül gazdagon díszített, különlegessége a fából készült oltára. A települést egykor birtokló Erdődy-család kastélyában működik a Moslavinai Múzeum, mely a város környéki régió jellegzetességeit mutatja be.

Kelet-Horvátország természeti látnivalói miatt érdemes arra, hogy felkeressük. A Dunáig terjedő vidéket végtelen legelők és termőföldek tarkítják, néhol még érintetlen területek, csendes folyóvölgyek kedveznek a hátizsákos turistáknak.